Hírlevél 2026. szeptember – Merre tart az építőipar? Változások, kihívások és új megoldások

Módosultak az építési termékek betervezésének és beépítésének szabályai

Megjelent a 108/2026. (VII. 17.) Korm. rendelet, amely módosítja az építési termékek betervezésére, beépítésére és teljesítményük igazolására vonatkozó szabályokat.  A változásokkal teljessé vált a harmonizált és nem harmonizált építési termékek szabályozási kerete. Az új előírásokat 2027. január 1-jétől kell alkalmazni.

A módosítás többek között pontosítja a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatokra, valamint a Nemzeti Műszaki Értékelésekre vonatkozó követelményeket. Új elemként jelenik meg az építési termékek nemzeti információs rendszere, amely a jogszabályok és kapcsolódó információk könnyebb elérését segíti.

A rendelet a körforgásos gazdaság szempontjait is erősíti, és az újragyártott, illetve használt termékek fogalmait is pontosítja. A részletszabályok megismerése minden, építési termékek tervezésével, gyártásával vagy beépítésével foglalkozó szakember számára fontos lehet.

Olvasson részletesebben a Beton újság augusztusi számában a részletekről!

 

Egyelőre mélyponton a magyar építőipar

Látványosan lefékeződött a magyar építőipar 2026 második negyedévében: április és június között mindössze mintegy 470 milliárd forint értékben indultak új kivitelezések. Ez 2021 óta a harmadik leggyengébb negyedéves eredmény, miközben a magasépítési projektek értéke még a 350 milliárd forintot sem érte el.

A mélyépítésekben is jelentős lassulás mutatkozott, az új projektek értéke alig haladta meg a 120 milliárd forintot. A társasházi lakásépítések indítása két éve nem látott mélypontra került, amit a kereslet gyengülése és a fejlesztők kivárása is erősít. Területileg ugyanakkor átrendeződés figyelhető meg: az elmúlt egy évben a Közép-Dunántúl 26 százalékos részesedéssel megelőzte Budapestet, elsősorban az M1-es bővítésének köszönhetően.
A visszaesés ellenére az átadásoknál kifejezetten erős negyedévet zárt a piac: 180 milliárd forint értékben készültek el új társasházak, ami tizenegy éves csúcs. A számok alapján a korábban elindított nagyberuházások még lendületet adhatnak az év hátralévő részének, az új projektek indításánál azonban továbbra is óvatosság jellemzi a piacot.

Forrás: Portfolio

Mesterséges intelligencia vezérelt építőipari nehézgépek

Az építőipari nehézgépek is egyre közelebb kerülnek az autonóm működéshez: az ETH Zürich kutatói MI-alapú robotikus vezérlést fejlesztettek különböző típusú gépekhez. 

A szenzorokkal és kamerákkal felszerelt munkagépek folyamatosan érzékelik környezetüket, a talaj állapotát, a rezgéseket és a gép terhelését. Az összegyűjtött adatok alapján a mesterséges intelligencia önállóan hoz döntéseket a munkafolyamat következő lépéseiről.  
A technológia nemcsak teljesen autonóm üzemmódot tesz lehetővé, hanem a gépkezelők munkáját is segítheti, például a veszélyek felismerésével és a mozdulatok pontosabb végrehajtásával.

A fejlesztés egyik fontos célja a munkaerőhiány enyhítése, miközben a nehéz vagy veszélyes munkakörnyezetekben csökkenthető az emberi jelenlét szükségessége. Az autonóm működés ráadásul az energiafelhasználást és ezáltal a gépek szén-dioxid-kibocsátását is mérsékelheti.
A hosszabb távú elképzelés szerint egyetlen gépkezelő egyszerre több, nagyrészt önálló építőgépet felügyelhet – új fejezetet nyitva az építőipari gépesítésben.

Részletek és kép: National Geographic

Amikor a brutalizmus találkozik a víztoronnyal

Budapest egyik legkarakteresebb betonépülete az újpalotai Víztoronyház, amely különleges szerkezeti és funkcionális megoldással született meg az 1970-es években.

A 70 méternél is magasabb, húszszintes épületet úgy tervezték, hogy a lakófunkció mellett a városrész vízellátásában is szerepet kapjon. A ház tetején kialakított víztározók az épület tömegének szerves részét képezték, így a víztorony és a lakóház egyetlen karakteres szerkezeti egységet alkotott.
A helyszínen öntött vasbeton és a korszakban korszerűnek számító csúszózsalus technológia alkalmazása jól példázza az 1970-es évek mérnöki szemléletét.

A robusztus, nyers betonfelületek és a monumentális épülettömeg ma is a késő modern, brutalista építészet jellegzetes képviselőjévé teszik. Bár a víztározók eredeti funkciója időközben megszűnt, az épület szerkezeti koncepciója máig figyelemre méltó.

Az újpalotai Víztoronyház így nemcsak várostörténeti emlék, hanem annak példája is, hogyan kapcsolódhat össze egyetlen vasbeton szerkezetben az infrastruktúra, a mérnöki gondolkodás és az építészet.

Teljes cikk: Player

Fotó: Fortepan / Budaházi László

Indul a DDC Zöld Megoldás-pályázata

A DDC idén is meghirdette Zöld Megoldás-pályázatát, amely innovatív, közösséget szolgáló környezetvédelmi kezdeményezések megvalósítását támogatja. A 2026/27-es pályázati időszakban a baranyai és váci régióból várják azokat a kreatív projekteket, amelyek a környezettudatos életmódot, a zöld oktatást és a fenntartható szemléletet erősítik.

A beremendi és váci térség projektjei egyaránt 3-3 millió forintos, a pécsi kisrégió kezdeményezései pedig 1,5 millió forintos támogatásban részesülhetnek. A pályázatokat szakértői bizottság értékeli, különös figyelmet fordítva a kezdeményezések kreativitására és fenntarthatósági hatására. A 2011-ben indított program az elmúlt 15 évben már 81 projekt megvalósulását segítette, összesen több mint 100 millió forint támogatással.

Ennek köszönhetően közösségi terek, zöld élménypedagógiai programok és innovatív parkok is létrejöttek a támogatott térségekben.

A pályázatok benyújtási határideje: 2026. november 16., 12:00 óra.

Forrás: Duna-Dráva Cement Kft.

Mesterséges intelligencia a felújításban: Hasznos segítség vagy drága csapda?

A Mapei Kft. legfrissebb kutatása szerint az építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már olyan megrendelővel, aki a mesterséges intelligenciára (pl. ChatGPT) hivatkozva vonta kétségbe a szakmai javaslataikat vagy az áraikat. Bár a kivitelezők harmada maga is használja a technológiát irodai háttérmunkára, komoly kockázatot látnak abban, ha a chatbotok általános válaszai felülírják a helyszíni felmérést és a gyakorlati tapasztalatot. Az AI ugyanis nem lát át a falakon, nem ismeri az épületfizikát, sem a helyi szabványokat. Ha a laikus megbízók vakon bíznak a virtuális tanácsokban, az könnyen szakszerűtlen kivitelezéshez és rendkívül költséges javításokhoz vezethet. A szakma üzenete egyértelmű: az AI kiváló ötletforrás, de a végső szót és a felelősséget nem lehet kivenni a tapasztalt szakemberek kezéből.

Forrás: MAPEI

Fotó: AI