Fenntarthatóság, MI és jövőbe tekintés a Beton Fesztiválon!
Idén ismét a Lágymányosi-öböl partján, a Dürer Kertben rendeztük meg a jelen és a jövő betonos szakemberei számára az eseményt!
Az idei Beton Fesztivál alkalmával megpróbáltunk az iparág kaleidoszkópján keresztül a jövőbe tekinteni, az előadások elsősorban azokra a lehetséges trendekre, változásokra fókuszáltak, amelyek a jövő városlakóinak életét fogják alakítani, illetve hogy miként tudják ezt befolyásolni a vállalatok és intézmények, pl. a betonban rejlő, jövőbe mutató innovatív lehetőségekkel. Az előadások olyan innovatív megoldásokra összpontosítottak, amelyekben a beton új lehetőségeket kínál a fenntartható fejlődés és a dekarbonizáció kihívásaira. A ma már kikerülhetetlen téma a mesterséges intelligencia kérdésköre is szerepet kapott, amely építőipari megjelenéséről izgalmas pódiumbeszélgetést hallgathattak végig a résztvevők! Az idei Beton Fesztiválon az iparág jövőjébe pillanthattunk, ahol a változó trendek és technológiák körvonalazzák, hogyan fog alakulni a városlakók élete.
Az eseményről részletesen az októberi Beton újságban olvashatnak, illetve az előadásokat a YouTube csatornán is végig tudják nézni.
Megjelent a Beton újság októberi száma!
Ismét egy csokorba szedtük a szakmai legfrissebb híreit.
Októberi számunkban több nézőpontból is bemutatjuk a 2024. június 6-án átadott Tomori Pál hidat, amely a Duna magyarországi főágának 21. hídjaként, 946 méteres hosszúságával jelentős mérföldkő lett a hídépítés történetében. Kis Tünde szerkesztőnk a híd építésének technikai újításairól és érdekességeiről ír, míg a beépített anyagok és betonadalékok részleteit a MAPEI Kft. cikke tárja elénk. Emellett Dévényi György az SW Umwelttechnik Magyarország által megvalósított zajvédő falak és vakításgátló megoldások kivitelezését mutatja be.
Fenntarthatóság rovatunkban az „Új irányok az építőiparban: innovatív építőanyagok szerepe a jövőben” című cikkben az MC-Bauchemie úttörő munkáját ismerhetik meg, amely egy teljesen új építőanyagot mutat be, számos konkrét előnnyel.
Folytatjuk építőipari robotokról szóló cikksorozatunkat a második résszel, valamint a „Betonépítészet a nagyvilágban” sorozatunkat, amely ezúttal különleges hídszerkezetekre összpontosít.
Októberi számunkat itt érik el online! Az olvasáshoz jó szórakozást kívánunk!
Jó gondolat, rossz kivitelezés – A CSOK hatásai
2023-ig 200 ezer család igényelte a CSOK-ot, összesen 675 milliárd támogatást és 677 milliárd kedvezményes hitelt felvéve. A program azonban a születésszám mellett az építőiparra és az ingatlanárakra is nagy hatással volt, ezeket a hatásokat 2019 harmadik negyedévéig lehet vizsgálni.
A születésszám negyedévenkénti növekedési üteme 2012 és 2014 között a V4 országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) megközelítőleg azonos volt, amit itthon a CSOK bevezetése sem változtatott meg.
Ugyanakkor a teljes termékenységi arányszám nőtt, de Lengyelországot kivéve ez minden V4 országról elmondható (ezen belül Magyarország és Szlovákia rátája van a legközelebb egymáshoz). Figyelembevéve, hogy Magyarország (2,1%) majdnem másfélszer annyit költ GDP arányosan családtámogatásra, mint Szlovákia (1,5%), a hazai programok eredményei gyengék. Azt a célt, hogy jelentős születésszám növekedés történjen, a CSOK nem érte el. A nemzetközi összehasonlítás alapján azt állíthatjuk, hogy az aktív korúak jövedelmének emelkedése növeli valójában a termékenységi arányszámot, nem az ingatlantámogatások. Ezt a kormány is kezdi mára belátni.
Ha a születésszámra nem is, az építőiparra és az ingatlanárakra jelentős hatást gyakorolt a CSOK. A CSOK hatására megnőtt lakóingatlan kereslet első körben azonnal hatott az építőipari kapacitásokra. Az építések volumenének növekedése munkaerőhiányt okozott az építőiparban, illetve jelentős többletkeresletet generált az építőanyag iparban. A lakó- és nem lakó épületek építésén dolgozók száma a 2010-es évek elején stagnáló 30 ezerről, 2019-re 50 ezerre nőtt. A területen dolgozók bruttó bérnövekedése azonban elmaradt az átlagos bérnövekedési ütemtől, pedig a bérstatisztikában a foglalkoztatás nagy mértékű kifehéredése (legális foglalkoztatás) is megjelenik. Ez arra utal, hogy az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása nőtt meg elsősorban.
Az építőanyag ipar hazai értékesítési volumene 2015 előtt csökkenő trendet mutatott, majd ez a CSOK bevezetését követően megfordult, és átlagosan évi 18%-kal nőtt, emellett a korábban növekvő export stagnált. Az építőanyagok iránt megnövekedett kereslet, a környező országokhoz (12-14%) képest magasabb áremelkedést eredményezett (28%) a vizsgált négy évben, mert nem volt elég kapacitás a többlet kereslet kielégítéséhez.
A CSOK az ingatlanpiaci árak emelkedéséhez is hozzájárult. Európai szinten Magyarországon drágultak leginkább az ingatlanok reáláron, amit a CSOK miatti javuló árvárakozások is okoztak.
Mivel az épületek építésének termelői árindexe (+31%) jelentősen elmaradt az ingatlan áremelkedéstől (+62%), ezért az áremelkedés jelentős része a keresleti hatásoknak (spekulációnak) köszönhető.
Összefoglalva elmondható, hogy a CSOK a célul tűzött demográfiai változást csak ideiglenesen tudta elérni, de az sem volt kirívó a nemzetközi környezetben, ugyanakkor jelentősen hozzájárult a lakóingatlanok és az építőipar, valamint az építőanyagok áremelkedéséhez, amely azokat is sújtotta, akik nem voltak részesei a CSOK-nak, vagyis a többséget. Egy átlagos lakás ára 2018-ra 10 millió forinttal nőtt, ami a CSOK-kal megegyező volumen. Ezért össztársadalmi szinten inkább ártott, mint használt a beavatkozás, aminek oka a várható tovagyűrűző hatások nem megfelelő kezelése.
Forrás: GKI
Az építőipari vállalkozások és a minimálbér-emelés
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége által megkérdezett cégek többsége a 2025-re vonatkozó bérfejlesztést nem az év elején tervezi megvalósítani teljes egészében, de mindenképpen „látható” reálbér-emelkedéssel számolnak – olvasható a szakszövetség közleményében.
A jelenleg is zajló minimálbér tárgyalások kapcsán az ÉVOSZ által megkérdezett cégek jelezték: ha a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a felek 10 százalékos minimálbér emelésről döntenek, akkor azt az építőipari vállalkozások 2025-ben kezelni tudják. A képet árnyalja, hogy a vállalkozások 90 %-nál a rendelésállomány a múlt évhez képest nem éri el a 80 százalékot, nagy szóródás mellett 50–80 % között mozog. Az alacsony munkaellátottság miatt az ÉVOSZ nem tartja kizártnak, hogy egyes cégek létszámcsökkentésre kényszerülnek. A foglalkoztatást és a bérezést a munkaellátottság mellett a magas importhányadú építések miatt a forint árfolyama is alapvetően meghatározza az ágazatban – jegyzi meg a közlemény.
Az ÉVOSZ szerint ugyanakkor 2026–2027-re csak számos gazdaságfejlesztési intézkedés, kedvező hitelezési körülmények, ipari hatékonyságjavulás mellett lenne vállalható az évi 10-11%-os minimálbér-emelés.
Forrás: uzletem.hu
Fotó: pixabay
Gyermekkacaj, futók és látogatók a Királyegyházi Cementgyárban
A Holcim Magyarország Kft. a hagyományokhoz hűen idén is szeptember végén rendezte meg jótékonysági futóversenyét és Nyílt Napját a Királyegyházi Cementgyárban, melyek ezúttal is nagy érdeklődést váltottak ki.
Több, mint 600 futó és több, mint 1 millió forint támogatás az iskoláknak
Az „Együtt Gyermekeinkért” Szentlőrinc-Királyegyháza Jótékonysági Futóverseny a hagyományokhoz híven kora ősszel, szeptember 20-án, pénteken került megrendezésre a Holcim Királyegyházi Cementgyárának parkolójában. A korábbi évek sikeres együttműködését követve – idén is – Királyegyháza Felvirágoztatásáért Közalapítvány, Királyegyháza és Szentlőrinc települések önkormányzatai, valamint a Holcim Magyarország Kft. közösen szervezte meg az eseményt a helyi civilek bevonásával.
Az idei eseménynek továbbra is az egyik legfontosabb célja az egészséges és aktív életmód népszerűsítése, a sportolás megszerettetése, különösen a fiatalok körében. Az esemény nemcsak a mozgás és egészség megőrzésére helyezte a hangsúlyt, hanem jótékony célokat is szolgált. A helyi vállalatok anyagi támogatásából, valamint a 18 éven felüli futók nevezési díjából idén több, mint 1 millió forint támogatás gyűlt össze, amit a szervezők a futóversenyen részt vett 14 helyi iskola között fog szétosztani. Az iskolák a támogatásból további sporteszközöket vásárolhatnak majd, ezzel is elősegítve a diákok sportos életmódra nevelését.
„A rendezvény célja több, mint egy egyszerű futóverseny vagy adománygyűjtés; a térség jövőjének közös építéséről szól, ahol alapvető értékeink formálják a jelenlegi lépéseinket. A környezeti egyensúly, a fenntarthatóság, az esélyegyenlőség és a közösségi szemlélet kialakítása mellett a fiatalok jelentik a jövő kulcsát. Ezért is különösen örömteli számunkra, hogy évről évre egyre több iskolás diákot és felnőttet köszönthetünk rendezvényünkön, akik futócipőt húzva támogatják jótékonysági céljainkat” – mondta Turbéki Judit, a Holcim Magyarország Kft. kommunikációs vezetője.
A célba érkező futók idén is a Holcim önkéntesei által készített beton befutóéremmel, míg az egyes távok legjobb futói értékes ajándékcsomagokkal térhettek haza.
Több, mint 200 résztvevő a Királyegyházi Cementgyár Nyílt Napján
A hétvégi programok nem értek véget a futóversennyel: a Királyegyházi Cementgyár szombati nyílt napjára több, mint 200 érdeklődő látogatott el, hogy testközelből ismerje meg a vállalat tevékenységét és a körforgásos gazdaságon alapuló cementgyártás folyamatát. A látogatók bepillantást nyerhettek a modern ipari technológiákba, a Holcim fenntarthatósági tevékenységébe, valamint találkozhattak a vállalat szakértőivel, akik interaktív bemutatókkal és kérdések megválaszolásával tették emlékezetessé az élményt.
Együtt a közösségért
A Holcim számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás, és az idei események is ezt a szemléletet erősítették. Az “Együtt Gyermekeinkért” Szentlőrinc-Királyegyháza Jótékonysági Futóverseny és a Nyílt Nap is remek alkalmat adott arra, hogy a helyi közösséggel még közelebb kerüljenek a vállalathoz, és egyúttal közösen járuljanak hozzá a jótékony célok megvalósításához.
„Büszkék vagyunk arra, hogy ennyi lelkes résztvevő csatlakozott az idei rendezvényeinkhez. Célunk, hogy ne csak a munkahelyen, hanem a közösségi életben is aktív szerepet vállaljunk, és ezzel is hozzájáruljunk a régió fejlődéséhez. Ezért is nagyon fájó számunkra, hogy a jelenlegi jogi és gazdasági környezet veszélybe sodorhatja ezen események jövő évi megrendezését is.” – nyilatkozta Hoffmann Tamás, a Holcim Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.
Forrás: Holcim Magyarország Kft.
Hajszálnyit csökkent a kontárkár az építőiparban
A Mapei Kft. friss kutatása szerint az építőipari szakemberekbe vetett bizalom enyhe javulást mutat, miközben a kontármunkák okozta károk összege minimálisan, 814 791 forintra csökkent. A változás azonban olyan csekély, hogy inkább stagnálásról beszélhetünk, semmint kialakulóban lévő pozitív trendről.
Az Építőipari Bizalmi Index idén 3,6 csillagra emelkedett a tavalyi 3,35 csillagról. Bár ez mérhető javulásnak számít, még mindig csak átlagos eredményt jelent. Ezzel párhuzamosan a kontárkárok átlagos mértéke is kismértékű csökkenést mutat: 2024 augusztusában az átlagos kárösszeg 814 791 forint volt, ami 5 445 forinttal kevesebb az egy évvel korábbi értéknél.
„Az építőipar lassulása jelentős változásokat hozott a piacon. A szakemberek leterheltsége csökkent, enyhítve ezzel a szakemberhiányt, ami lehetővé tette a megrendelők számára, hogy megfontoltabban válasszanak kivitelezőt és anyagokat. Emellett a megrendelők is tudatosabbak lettek, egyre többen kérnek referenciákat, és alaposabban tájékozódnak a szakemberek múltbeli munkáiról, mielőtt megbízást adnak. Ezek a tényezők együtt vezettek az adatok javulásához” – magyarázza Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője
„Kár-hegyek” Dél-Dunántúlon, enyhülés Dél-Alföldön
A kutatás eredményei alapján a kontármunkák okozta károk továbbra is jelentős problémát jelentenek. Bár csökkentek a kárösszegek, még mindig nagy anyagi terhet rónak az érintettekre. Dél-Dunántúlon mérték a legmagasabb átlagos kárösszeget, 1 624 630 forintot, ami 772 660 forintos emelkedést jelent az előző évhez képest. Észak-Magyarországon szintén emelkedés tapasztalható, itt 443 356 forinttal nőtt a kárösszeg, ami 856 376 forintot tesz ki.
Ezzel szemben a legalacsonyabb átlagos kárösszeget Dél-Alföldön regisztrálták, ahol 547 969 forintra csökkent az átlagos kár, ami 669 120 forintos visszaesés az előző évhez képest.
Fontos megjegyezni, hogy a nagyobb értékű, 10 millió forint és afeletti kárösszegek torzíthatják a megyei átlagokat, ez indokolja a nagy változásokat.
Budapesten a legtöbb a kontármunka
A kontármunka országos átlaga 23 százalék, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel, azonban a régiók között jelentős eltérések figyelhetők meg. A legmagasabb arányt Budapesten mérték, ahol a válaszadók 35 százaléka számolt be kontármunkáról, Pest vármegyében pedig ez az arány 30 százalék.
„Az ország Budapestre koncentrálódó gazdasági és társadalmi központi szerepe az építőiparban is kiütközik. A főváros vonzza a legtöbb építkezést és felújítást, ami magasabb keresletet eredményez a szakemberek iránt. Ez azonban megnöveli a kockázatát annak, hogy megjelennek kevésbé megbízható kivitelezők, akik nem tudják garantálni a megfelelő minőséget. Az ország főváros-központúsága ebben a statisztikában is megjelenik” – magyarázza Markovich Béla.
Az Otthonfelújítási Program csökkentheti a kontármunkát is
A kutatás szerint az Otthonfelújítási Program társadalmi megítélése, a nehézségek ellenére is kedvező. A válaszadók 75 százaléka hasznosnak tartja a programot, elsősorban az energiaköltségek csökkenése, az ingatlanok értéknövekedése és a környezetvédelmi előnyök miatt. Sokan kiemelik a program beruházásösztönző hatását.
„Az Otthonfelújítási Program egy másik közvetett pozitív hatása, hogy hozzájárul a kontármunkák visszaszorításához. A szigorú pályázati követelmények, a regisztrált kivitelezők alkalmazásának kedvezőbb elszámolhatósága, a kulcstermékek regisztrációja, a kötelező energetikai tanúsítvány és az előírt energiamegtakarítás mind jelentősen csökkentik a kontárkárok kockázatát. Ennek köszönhetően a program nemcsak az energiaköltségek csökkentéséhez és az ingatlanok értéknövekedéséhez járulhat hozzá, hanem az építőipari bizalom javulásához is” – nyilatkozta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.”
Óvatos optimizmus, lassan épülő bizalom
Az adatok alapján az építőipar iránti bizalom javulása mérsékelt, amit az is tükröz, hogy a válaszadók 41 százaléka szerint mennek rossz irányba a dolgok, míg tavaly ez az arány 49 százalék volt. Ez a 8 százalékpontos csökkenés pozitív elmozdulást jelez, azonban az optimizmus még nem általános.
Forrás: MAPEI Kft.