Hírlevél 2024. március – Rendeletek és fenntarthatóság

Az európai építőipar kételyekkel és reményekkel várta az új építőanyagokra vonatkozó európai uniós rendelet fejlődését. Pozitív előérzettel tekintettek a fejleményekre, hiszen az EU célja, hogy az Építési Termékek Rendelete (CPR) elősegítse az ökológiai és digitális átállást az építőiparban. Ugyanakkor nem rejtették el aggodalmukat sem, hiszen egy ilyen átmenet sok súrlódást okozhat egy olyan szektorban, amely hagyományosan nem volt túl fogékony a változásra. Felmerült a kérdés is, hogy vajon elfogadják-e a rendeletet még az 2024-es júniusi európai parlamenti választások előtt. Azonban egy decemberi megállapodás fényében megnyugtatóan alakultak a dolgok: a rendelet végül zöld utat kapott a tervezett menetrend szerint, párhuzamosan a környezetbarát tervezésről szóló EU-s irányelvvel (ESPR). Ez a megegyezés reményt ad az iparnak arra, hogy a változásokat fokozatosan, átgondoltan vezetik be, és lehetőséget teremtenek az új lehetőségek kiaknázására és az ágazat fejlődésére.

Egy kívülállót meglephet az új EU-s rendelet által okozott zűrzavar hiszen az építési piacot 2011 óta egyetlen rendelet szabályozza, mely a ’80-as évek vége óta hatályos termékirányelvet váltotta fel. A mostani rendelet azonban több, mint az előző frissítése és ez aggaszthatja az építőipar szereplőit – az alábbi kérdések merülhetnek fel:

• Ha egy termékgyártó minden szempontból megfelel a jelenlegi rendeletnek, kell-e bármit is tennie, hogy megfeleljen az újnak?

Az aktuális rendelet szerint a gyártó felelősséget vállal terméke biztonságáért és hatékonyságáért, míg az EU engedélyezi annak értékesítését az egész gazdasági térségben. Az új rendelet ezt az elvet fenntartja, azonban kibővíti a gyártó felelősségét a termékek környezeti hatására is. Ez azt jelenti, hogy a gyártónak továbbra is felelősséget kell vállalnia a termék szerkezeti ellenállásáért, tűzreakciójáért, hő- és hangszigeteléséért, valamint mostantól a környezeti lábnyomáért is. Az átállás fokozata attól függ, hogy a gyártó mennyire mélyrehatóan vizsgálta meg termékportfóliójának környezeti hatásait. Mivel az EU még nem dolgozott ki egységes módszert az épületek környezeti lábnyomának számítására, nem tud még szigorú követelményeket és határidőket meghatározni a gyártók számára a CE-jelölésre vonatkozóan, amely igazolja a termék megfelelőségét az uniós szabványoknak.

• Eddig egy építőanyag újrafelhasználása nagyon bonyolult vagy szinte lehetetlen volt. Ezután könnyebb lesz?

Igen is meg nem is. Elvileg mostantól az építkezésekről visszanyert termékek jogilag  felhasználhatóak lesznek. Ez egyértelműen előrelépés a régi rendelethez képest, amely abból a feltételezésből indult ki, hogy az építkezésen elfogyasztott összes termék gyárból származik, és ezért van egy nyomon követhető gyártó, aki vállalta a felelősséget. Ennek ellenére a jelenlegi tervezetben az áll, hogy az újrafelhasznált anyagokra ugyanúgy vonatkozik az új rendelet, mint a gyárból származó anyagokra. Vagyis ugyanazoknak a kötelezettségeknek kell eleget tenniük, és versenyelőnyük lesz a kisebb környezetvédelmi hatásuk miatt.  A régi rendelet nem rótt kötelezettséget a tervezőre, sőt segítette és átláthatóbbá tette a termékkínálatot, kiemelte a termék hatékonyságát és biztosította a gyártók felelősségét.

• Ez megmarad az új rendeletben?

Igen, de míg a régi rendelet az épületet biztonságosabbá tevő építési anyagok használatát ösztönözte, az új szerint fenntarthatóbbá is kell tenni az épületet. Tehát míg korábban a tervező a klasszikus szerkezeti, szigetelő- vagy biztonsági jellemzők mátrixa alapján döntött, most egy nagyobb mátrixszal kell dolgoznia, olyan extra paraméterekkel mint a károsanyag-kibocsátás, a hulladék vagy a beágyazott energia. Ezen adatfolyamok kezelése nem lesz egyszerű, de az új ún. „digitális termékútlevelek” megkönnyítik majd a projekttervezők és projektvezetők számára a termékinformáció digitális feldolgozását. Ennek ellenére megnövekedhet az építészirodák leterheltsége. Akár egy új szakma is születhet, amelyben a környezetvédelmi szakértőknek ugyanolyan fontos szerep juthat, mint a szerkezettervezőknek vagy a tájtervezőknek. Ahogyan a nagy irodákban külön szakemberek foglalkoznak a különböző területekkel, úgy valószínűleg általánossá válik az, hogy a kisebb cégek is alkalmazzanak ilyen szakértőket. Ez a képesség lehet az, amelyre egyre nagyobb igény mutatkozik a jövőben.

• Az új rendelet érinti az építési folyamatban részt vevő technikai szereplőket is. Kell-e aggódnia egy befektetőnek?

Ne szépítsük: az új rendelet a projekt előkészítési költségeit növelheti. Az előírások szerint minden építőanyagot a környezeti hatásmátrixával együtt kell forgalomba hozni, így a jövőbeni építési szabályzat megköveteli, hogy minden projekthez rendelkezésre álljon saját „környezeti hatásértéke”. Ennek a lábnyomnak a kiszámítása további költségeket jelent, még a digitális teljesítésigazolás és a digitális termékútlevél bevezetése ellenére is. Elképzelhető, hogy ahogy most is a fejlesztő kérheti a tervezőt a projekt újragondolására a költségek korrigálása érdekében, úgy lesznek, akik a fenntarthatósági tényezők bevonására kötelezik az építészeti irodákat.

Cserébe az új rendelet hozzájárul majd ahhoz, hogy az építőipar környezetbarátabb és digitálisabb iparággá váljon, és vonzóbb legyen a befektetők számára. Főleg, ha a társadalmilag felelős befektetések gyorsan elterjednek és az ESG kritériumok nemcsak elméleti síkon léteznek majd.

Eredeti cikk: Josep R Fontana; María Bento (IteC, az Euroconstruct spanyol tagintézete) https://www.euroconstruct.org/news/2024_02_es/

Magyar verzió: Buildecon, az Euroconstruct magyar tagintézete

Fotó: OpenArt.ai

2024-ben kevesebb új lakás fog épülni, mint amire előzetesen számítani lehetett, és a felújított lakóingatlanok száma is el fog maradni a várttól az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint.

Nagyságrendileg 20 ezer új építésű lakóingatlan áll kivitelezés alatt, amiből a mostani szerződésekből kiindulva az idén megközelítőleg 15 ezer készülhet el, ezzel párhuzamosan 180 ezer lakást újíthatnak fel – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2024. március 5-én az MTI-vel. Koji László az ÉVOSZ elnöke az MTI-nek elmondta, hogy mindkét szegmens elmarad a várakozásoktól. Míg előbbinél 35 ezer új lakás építését tartanák optimálisnak, utóbbinál a korábbi években az ágazat több mint 200 ezer lakás felújítását is el tudta végezni.

Ezért a szakszövetség szerint a lakásépítés területén fontos a Magyar Nemzeti Bank zöld otthonteremtési programjának újraindítása, amely a magasabb inflációs környezetben is kedvező kamatozású hitellel segíti a lakásépítést. A lakásfelújítást pedig az ÉVOSZ által is szorgalmazott – egyebek mellett kamattámogatott hitelt is tartalmazó – Otthonfelújítási Program elindítása erősítheti fel.

Közölték, hogy 2024-ben kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani, ez ugyanakkor a magánszektornak jó hír, hiszen több lesz az elérhető szabad kapacitás.

A korábbi évek trendjével ellentétben 2024 elejétől kínálati piac jellemzi az építésgazdasági értéklánc – tervezés, kivitelezés, projektmenedzsment, épület-üzemeltetés és -fenntartás, építőanyag-gyártás, építőanyag-kereskedelem – egészét. Mindez pedig azt jelzi, hogy a szabad kapacitások meghaladják a fizetőképes keresletet.

A szervezet szerint 2024 legnagyobb kihívása az építésgazdasági értéklánc szereplői számára a hatékonyság javítása lesz. Ennek első eleme a működésben és a projektek megvalósításában is a költségcsökkentés, a képzés, és a munkaerő kiváltásának módozatai.

Az ÉVOSZ kiemelte, hogy az idei évben az építőiparban a termelés csökkenésére lehet számítani, tekintettel a cégek véleményére és a 23,5 százalékkal alacsonyabb rendelésállományra. A magas hitelkamatok és a képzett munkaerő hiánya tovább rontják a helyzetet. Az építőanyagok árának tekintetében az ÉVOSZ a stagnálást prognosztizálja az év első felében, míg a második félévben enyhe árnövekedést vár. Kiemelték, hogy azoknál az építőipari anyagoknál, amelyek előállításához nagyobb energiafelhasználásra és import alapanyagokra van szükség, számottevőbb áremelkedés várható, különös tekintettel az euro/forint árfolyamváltozásának befolyásoló tényezőjére.

Az ÉVOSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy 2022-2024 között a szakmából várhatóan nyugdíjba vonulók száma mintegy 20 ezerrel haladja meg az építőipari munkaerőpiacra belépőkét. Ezért bővülhet a külföldi vendégmunkások száma, ahol állápontjuk szerint a hangsúlyt a szakképzett munkaerőre kell helyezni, akikért már a nemzetközi munkaerőpiacon kell versenyezni.

Mindezek mellett az idén várható erősebb piaci versenybe unión kívüli székhelyű vállalkozások is bekapcsolódnak. A verseny tisztasága a mostaninál nagyobb piaci ellenőrzést igényel – olvasható az ÉVOSZ közleményében.

Forrás: MTI

Fotó: OpenArt.ai

Az Építőipari Trendmonitor az Újház egyedülálló adatalapú fejlesztése. A havi rendszerességgel megjelenő specifikus ágazati mutató átfogó képet ad a lakásépítési szektor aktuális helyzetéről és hozzájárul a jövőbeli iparági prognózisok elkészítéséhez. Az adatok lehetőséget kínálnak továbbá a szakpolitika számára, hogy értesüljön az építőipar teljesítményét esetlegesen visszafogó tényezőkről.

A Trendmonitor újdonságát adja, hogy az Újház vállalati adatgyűjtéseivel egészülnek ki az ágazati statisztikákat rendszeresen publikáló intézmények adatsorai, köztük a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Igazgatóságának iparági és lakossági felmérésének aggregált eredményei.

Az indexképzés folyamata során harminc különböző indikátor felhasználásával került sor öt önálló alindex, majd utóbbiak alapján az Újház Építőipari Trendmonitor Főindex kiszámítására a Marketing Resolution Kft.-vel együttműködésben. Az eredményeket havi rendszerességgel teszik közzé minden hónap utolsó hetében.

Az Újház Építőipari Trendmonitorral egy hiánypótló ágazati mutatót hoztak létre annak érdekében, hogy egy átfogó képet adhassanak és kaphassunk az építőipar jelenéről és jövőjéről. Ezek az adatok nemcsak a szakembereknek és szakpolitika képviselőinek, hanem az építkezést, felújítást tervezőknek, valamint a sajtónak is segíthet eligazodni az ágazati trendekben.

Az Újház Építőipari Trendmonitor friss adatai minden hónap utolsó hetében lesznek elérhetők.

Az első szám innen letölthető!

Forrás és fotó:   Új Ház

ZSÁMBÉK, 2024.02.27. – Az előrejelzések szerint idén sem lesz könnyű éve az építőipari cégeknek, a szűkülő piacon élesedő versenyben az „előre menekülés” lehet a megoldás. Itt jönnek a képbe a hatékonyságot növelő digitális eszközök – a szoftveres kalkulációtól akár a mesterséges intelligenciáig – a nyertesek pedig azok a cégek lesznek, amelyek mielőbb felismerik az ebben rejlő lehetőségeket. A Wavin segítségével megismerkedhetünk az építőipart forradalmasító megoldásokkal.

Habarcs, malter, beton, daruk – és szoftverek

Bár ma egy építkezés első ránézésre aligha különbözik attól, amit korábban megszokhattunk, a szektor a felszín alatt komoly változásokon esett át az elmúlt években. A munkaerő- és alapanyaghiány, illetve az infláció komoly kihívás elé állította a szakembereket – nem is beszélve a fenntarthatósági követelményekről, vagy akár és hulladékgazdálkodásról. A Wavin Digitális Megoldások Globális Igazgatója, Vasilis Paschos szerint a dinamikusan fejlődő építőiparban a verseny most a fejekben dől el, a digitális megoldásokra nyitott vállalkozások korábban nem látott előnyre tehetnek szert, hiszen a pontos tervezés, a jobb kommunikáció és a gyorsabb folyamatok mind-mind növelik a hatékonyságot.

A Wavin fókuszcsoportos kutatása 1 szerint a Magyarországon piacvezető épületgépészeti és a mélyépítő cégek többsége ugyan használ digitális technológiát, ám ez eddig inkább a tervezés folyamatára igaz, mintsem a teljes projektre, amely magába foglalná magát az építkezést, illetve az épületek üzemeltetését is. Problémát jelent az is, hogy a digitális eszközök költségét nehezen tudják érvényesíteni a megrendelők felé.

De milyen eszközök közül választhatnak a szakemberek? Tekintsük át a lehetőségeket!

Kalkulációs eszközök

A különböző online kalkulátorok a legegyszerűbben használható, többnyire ingyenes eszközök, melyeknek köszönhetően átlátható és pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen és mennyi építőanyagra van szükség egy projekt megvalósításához. A pontos anyaglista a felületfűtés, a szikkasztó, vagy az intelligens vezérlésű fűtés-hűtés kialakításában segít, de akár az épület zajszintjének felmérése is megoldható digitális megoldással. A kalkulációs eszközökkel jelentősen lerövidül a tervezésre szánt idő, ráadásul nemcsak a tervező, hanem a megrendelő számára is átláthatóvá válik az anyaglista – és persze az ahhoz kapcsolódó költségek is. A Wavin kalkulátorai közül az energiahatékony működést biztosító felületfűtés kalkulátorok a legnépszerűbbek.

Épületinformációs modellezés

Költségesebbek és betanulást is igényelnek az épületinformációs modellező szoftverek, melyek egyetlen 3D-s modell segítségével teszik lehetővé az épületek digitális tervezését, optimalizálását és inetgrálhatóak az épület működését szimuláló szoftverrel is. Az adatbázis az építőanyagokkal kapcsolatos összes információt is tartalmazza, beleértve az élettartamot, a hangáteresztő képességet, a tűzvédelmi adatokat és az árakat. Ilyen szoftverek segítségével pontosan tervezhetők például a vízvezeték- és vízelvezető rendszerek: a Wavin BIM Revit csomagjai által kialakított tervek 100%-ban megegyeznek a ténylegesen beépített csővezetékekkel. Többek között a Wavin BIM megoldásait használták a világ egyik legenergiahatékonyabb épülete, a norvég Powerhouse Brattørkaia megalkotásakor. Az épületinformációs modellezés bevezetése Magyarországon is prioritás, a tavaly alakult Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács feladata a keretrendszer kidolgozása.

AI, ML, VR, AR – ez mind a (közel)jövő zenéje?

A virtuális valóság (VR) és az „kiterjesztett valóság” (AR) technológiái, amelyek a 3D szimulációra épülnek, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és az azt alkalmazó „gépi tanulás” (MI) révén a korábbi tapasztalatok és megfigyelések felhasználásával új dimenziókba repítik az építőipart. A Deloitte szerint az AI és az előrehaladott adatelemzés akár 10-15 százalékos költségmegtakarítást is hozhatnak az építési projektek során. Bár ezek a technológiák egyre elérhetőbbé válnak, mégis, a legköltségesebb és legtöbb tanulást igénylő eszközök közé tartoznak.

A Wavin Digitális Megoldások Globális Igazgatója, Vasilis Paschos szerint az egymással kompatibilis, „összekapcsolható” termékek, digitális szolgáltatások kulcsszerepet fognak játszani abban, hogy a mai épületek okos, hatékony és egészséges életterekké váljanak. „A Wavinnál stratégiánk központjában a digitális megoldások állnak, segítségükkel pedig a legjobb technológiákat és életérzést nyújthatjuk ügyfeleinkenk” – tette hozzá a szakember.

Forrás és fotó: Wavin Magyarország

Fontos, hogy a zöld szemléletmód és környezettudatos gondolkodás a mindennapjaink részét képezze. A Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) is ennek a szemléletmódnak az ösztönzésére hozta létre a Zöld Megoldás-pályázatot, hogy a környezettudatos fókuszú projektek minél szélesebb körben megvalósuljanak.

A pályázat sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a DDC idén immár 13 éve biztosít támogatást a zöld projektek létrejöttéhez, amelyek során folyamatosan, újabbnál újabb ötletekkel és megoldásokkal találkozhatunk.

A vállalat összesen 7,5 millió forinttal támogatja a Beremendi és a Váci Cementgyár környékén, valamint a pécsi kisrégióban nyertesként kihirdetett környezettudatos projektek megvalósulását a 2023/24-es pályázati időszak során.

A Zöld Megoldás-pályázat bizottsága az idei évben is olyan projekteket támogatott, amelyek kreatív és újszerű koncepcióval rendelkeznek, a helyi közösségek bevonására helyezték a hangsúlyt a pályázatukban.

Környezettudatosan Vácott a bizottság kettő pályázónak ítélt támogatást. A Deákvári Főúti Óvoda az óvodai nevelésbe építi bele a környezettudatos gondolkodást és a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elvet, valamint a bioszféra helyi szintű megóvására helyezik a hangsúlyt. Nyertes pályázatuk a „Nem csak a miénk az erdő!” nevet viseli.

A Chazar András EGYMI Simon Antal Tagintézmény a térség másik nyertes pályázója. A „Mi is képesek vagyunk megváltoztatni és jobbá tenni a világot” című projekt keretében olyan kertet alakítanak ki, ahol a sajátos nevelési igényű tanulók tapasztalás útján, gyakorlati tevékenységek által ismerhetik meg a természettel való együttélést, a környezetvédelem fontosságát és a növénytermesztési ismeretek megalapozását.

Iskolai kertészkedés és parképítés Baranyában

A baranyai régióban a nyertesek között szerepel a „Nem kertelünk! Kertészkedünk” nevet viselő pályázat, amelyet a Siklósi Kanizsai Dorottya Általános Iskola „Fogjunk össze! Gyermekekkel a gyermekekért!”  Alapítvány nyújtott be. Céljuk, hogy az iskolai tananyagot összekössék a gyakorlattal, mindezt egy iskolakert létrehozásával valósítanák meg.

A Rókavár Egyesület „Vokányi Öko-Ötletelő” fantázianevű projekttel pályázott és nyert. A projekt keretében egy olyan park létesítését és felszerelését valósítják meg, ami helyszínül szolgál számos gyermek- és felnőtt program számára egyaránt. A projekt előnye, hogy szabadon látogatható, ezáltal bármikor feltöltődést nyújthat az arra járó családoknak.

A pécsi térségben a Pellérdi Általános Iskola Görcsönyi Általános Iskolája részesült támogatásban az „érzéKertünk a Görcsönyi Suliban” című pályázatukkal. A projekt keretében az érzékenyítésre helyezik a hangsúlyt egy olyan park kialakításával, ahol csenddel, dallammal, illattal és különböző felületekkel valósítják meg az elképzeléseiket.

A DDC Zöld Megoldás-pályázat keretében – az idén megvalósuló projektekkel együtt – összesen 70 projekt létrejöttét támogatta, mintegy 98 millió forintból. Forrás: Duna-Dráva Cement Kft.

Forrás: Duna-Dráva Cement Kft.

• A Holcim Közösségi Érték Program (röviden: KÉP) kiírására minden

eddiginél több, magas színvonalú pályázat érkezett.

• A Társadalmi Tanács 11 projektet részesített több, mint 5 millió forint értékű

támogatásban.

• Az elbírálás során fontos szempont volt a projektek hosszú távú hatása és

fenntarthatósága, valamint, hogy minél szélesebb közönség bevonásával valósulhassanak meg.

• A nyertes pályázati projektek 8 településen valósulhatnak meg, az év első félévében.

A Holcim Közösségi Érték Program (röviden: KÉP) pályázatának célja a helyi közösségek fejlesztése és támogatása. A program 2018-as indulása óta 15 településen, közel 40 millió Forint értékben, mintegy 130 közösségépítő, közösségfejlesztő program valósulhatott már meg.

2023 őszén a Holcim Magyarország Kft. immár 11. alkalommal hirdette meg Közösségi Érték Program pályázatát, amelyre minden eddiginél nagyobb számú, társadalmilag hasznos és magas színvonalú pályamunka érkezett. Annak érdekében, hogy ezek a közösségépítő projektek megvalósulhassanak, a pályaművek elbírálásáért felelős Társadalmi Tanács rendhagyó módon megemelte az erre a célra eredetileg kijelölt támogatási keretösszeget és 5 millió Forint felett ítélt oda támogatást.

Elköteleződés a helyi közösségek fejlesztése iránt

A Holcim Magyarország Kft. kiemelten fontosnak tartja és elkötelezetten támogatja a helyi közösségek fejlődését és a fenntarthatósági szempontok érvényesülését. Közösségi Érték Programján belül a fenntartható, fejlesztő célú és a helyi közösségek összetartozását, együttműködését erősítő programokat támogatja az alábbi területeken:

• oktatás, képességfejlesztés,
• egészségmegőrzés,
• környezetvédelem, klímavédelem,
• helyi közösségeket támogató infrastruktúra fejlesztése,
• egyéb, a helyi közösségi élet előmozdítására, fejlesztésére irányuló kezdeményezések.

A benyújtott pályázatok közül – összhangban a Holcim Magyarország Kft. fenntarthatósági célkitűzéseivel – kiemelt figyelmet kapnak azok a pályaművek, amelyek a környezetvédelem és a fenntarthatóság jegyében valósulnak meg és hosszú távon érezhető a társadalmi hasznosulásuk.

A mostani ciklusban támogatásban részesített pályázatok között szerepeltek infrastruktúra fejlesztések, közösségi terek fejlesztésére irányuló projektek és az oktatáshoz, közösségi életfejlesztéséhez kapcsolódó pályaművek egyaránt. A pályázóknak a támogatott projekteket 2024. július 31-ig kell megvalósítaniuk.

A Holcim Közösségi Érték Programjának sikerét bizonyítják mind az eddig megvalósított fejlesztések, mind pedig a tavaly elnyert „Effekt 2030 – Az ESG megoldások” díj, amellyel a szakmai zsűri a „Mindenki társadalma” kategória II. helyezését ítélte oda, elismerve ezzel a program társadalmi hatásának jelentőségét.

„Örömmel látjuk, hogy a Közösségi Érték Programunk fennállása óta évről-évre egyre többen érdeklődnek a pályázatunk iránt, ami nemcsak a pályázatok számának növekedésében, de a pályamunkák kidolgozottságában, tartalmában is mérhető. Tekintettel a beérkezett pályaművek igen magas számára és a támogatott projektek társadalmi hasznosságára, a Társadalmi Tanács javaslatára a Holcim, ezúttal, rendhagyó módon az eredeti keretösszegen felül támogatta a nyertes pályázatokat. Külön öröm számunkra, hogy egyre többen pályáznak a helyi közösségek oktatási intézményei közül is, mivel a Holcim Magyarország Kft. kiemelt figyelmet fordít a fiatal generáció képzésére, az oktatás minőségének emelésére és a környezettudatos szemléletformálásra.” – nyilatkozta Turbéki Judit, a Holcim Magyarország Kft. Kommunikációs vezetője.

A Holcim Magyarország Kft. a Közösségi Érték Program új pályázati időszakát 2024. tavaszán hirdeti meg, amelyről friss információk a www.holcim.hu weboldalon lesznek elérhetők.

Forrás: Holcim Magyarország Kft.