Az iparág törekvései és fejlesztési lehetőségei a fenntartható fejlődés és a dekarbonizáció jegyében
A globális felmelegedés és éghajlatváltozás negatív hatásainak felerősödésével összefüggésben egyre többször és egyre többet kerül célkeresztbe a beton. Ráadásul a negatív hírek és bélyegek mindig sokkal gyorsabban terjednek és jobban tapadnak, mint a pozitívak, így az ezekkel kapcsolatos cáfolatok és szemléletformálás hatalmas erőfeszítést, illetve erőforrást igényel az iparágban tevékenykedő vállalkozásoktól és kommunikációs szakemberektől.
A Beton újság április számában Rácz Attila írásában arra törekszik, hogy néhány tévhitet, dezionformációt eloszlasson, illetve rávilágítson arra a tényre, hogy az iparágnak és közte a betonnak igenis komoly szerepe, valamint létjogosultsága van a fenntartható építésben és a körforgásos gazdaságban.
Az ENSZ (UN environment programme) 2018-as és a Zöld Épületek Világtanácsának (WGBC – World Green Building Council) 2019-es kutatásai szerint az épített környezet a világ bruttó éves szén-dioxid-kibocsátásának 39%-áért felelős. Ebből a 39%-ból 28% az épületek üzemeltetéséből (fűtés, hűtés és energiaellátás) származó kibocsátás, és csak a fennmaradó 11% az, ami az építőanyagok előállításához, valamint magához az építési tevékenységhez köthető.
Óriási tévhit és dezinformáció tehát az, hogy mind a 39% a cement- és betongyártás – így a beton, mint építőanyag – számlájára lenne írható. Nagyon sok „szakértő” keveri össze (akár szándékosan, akár nem) ezeket a számokat (39%-ot a 7–8%-kal), amivel hatalmas károkat okoznak az iparágnak. Az USA-beli Princeton Egyetem kutatása (2021) szerint a cement- és betonipar a világ CO2-kibocsátásának mindössze 8%- áért felelős világszinten. Persze ez is sok, de azért mégsem 39%!
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja, a JRC (Joint Research Centre) kutatása (2023) szerint a cementipar a világ CO2-kibocsátásának 7%-áért felelős, az EU-ban ez viszont 4%.
Természetesen ezekkel a számokkal sem lehet dicsekedni, ezért fontos lenne, hogy mielőbb nullára, vagy annak közelébe szorítsuk az iparág károsanyag-kibocsátását, de azért mégsem olyan elkeserítő a helyzet, mint ami ezzel kapcsolatban a közhiedelemben terjed.
A teljes cikket a Beton újság áprilisi számában tudja tovább olvasni!
Fotó: psci.princeton.edu
Döntött a kormány: tovább marad a kedvezményes lakásáfa
Varga Mihály a Facebookon jelentette be, hogy a kormány további két évvel meghosszabbítja a kedvezményes lakásáfát.
A pénzügyminiszter elmondása szerint 2026. december 31-ig az új éptésű lakásokat (150 m2-ig) és a családi házakat (300 m2-ig) csupán 5%-os áfakulcs terheli.
További könnyítés, hogy a kedvezményes adókulcs akár 2030 végéig is alkalmazható az olyan ingatlanok esetében, amelyek építési engedélye, bejelentése 2026 végéig megtörtént, tette hozzá a miniszter. A könnyítést a szakmai szervezetek, az ÉVOSZ és az MKIK is támogatták.
Varga szerint a költségvetés biztosítja az adócsökkentéshez szükséges forrásokat, az intézkedés a hiánycélt nem veszélyezteti.
Már márciusban folytak az ezzel kapcsolatos tárgyalások, ekkor a tárcavezető kiemelte: az építőipar a magyar gazdaság teljesítményének 6%-át adja, közel 400 ezer embernek ad munkát, ezért a kormány kiemelt figyelmet fordít az ágazat támogatására és fejlesztésére.
Az építőipar számára fontos ez a bejelentés, mert nem kell kapkodni, sem a kivitelezésnél, sem pedig az előkészítési munkáknál. Folyamatosan ad munkát különösen a mikro- és kisvállalkozók számára, növekvő lakásszámot várunk ettől a bejelentéstől. A lakosságnak nagyon fontos, hiszen közel egyharmaddal olcsóbban lehet a lakás kivitelezést elvégezni, mint hogyha 27 százalékos lenne az áfa – hangsúlyozta Koji László.
Forrás: Portfolio
Fotó: Varga Mihály (hirado.hu)
Gyorsuló ütemben csökkent az építőipari aktivitás az euróövezetben
Gyorsuló ütemben csökkent az építőipari aktivitás az euróövezetben áprilisban a Hamburg Commercial Bank (HCOB) és a londoni S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet felmérése szerint.
Áprilisban már a 24. egymást követő hónapban csökkent az euróövezeti építőipari beszerzésimenedzser-index (BMI) értéke: a márciusi 42,4 pontról 41,9 pontra mérséklődött. Továbbra is a lakásszektor teljesített a leggyengébben az ágazaton belül. A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a csökkenését jelzi.
Az új megrendelések csökkenése már a 25. egymást követő hónapban folytatódott áprilisban, bár a visszaesés mértéke mérséklődött, az euróövezeti építőipari vállalatok beszerzési aktivitása pedig ismét számottevően, már az egymást követő 23. hónapban gyengült. Eközben a foglalkoztatási szint zsinórban a 14. hónapban csökkent, az alvállalkozók elérhetősége viszont javult.
A vállalatok következő 12 hónapra vonatkozó kilátásai országonként eltérően alakultak: a németországi cégek negatívan vélekedtek, a francia vállalatok 2022 közepe óta először mutattak optimizmust, miközben az olasz építőipari vállalkozások növekedési várakozásai 23 havi csúcsot értek el. A második negyedév elején az inputköltségek inflációja héthavi mélypontra mérséklődött.
Az euróövezet visszaesését áprilisban is a németországi építőipari aktivitás gyorsuló ütemű gyengülése vezette, eközben mérséklődő, de még mindig jelentős csökkenést regisztráltak Franciaországban. Olaszországban ugyanakkor hét hónap növekedés után került ismét a zsugorodást jelző 50 pont alatti tartományba az építőipari BMI: áprilisban 48,5 pontra esett a márciusi 50,3 pontról.
Forrás: realista.ingatlan.com
Fotó: Getty Images
Kék beton épület Mexikóvárosban
A New York-i WORKac és a helyi Ignacio Urquiza Architects tervezőcégek egy többszintes, betonból épült közösségi központot hoztak létre Mexikóváros egy hátrányos helyzetű környékén, amely a társadalmi élet megújulását hivatott elősegíteni.
A hivatalos nevén PILARES Lomas de Becerra egy dombos területen helyezkedik el, és egy forgalmas, nyüzsgő utcákkal körülvett kereszteződésből emelkedik ki.
Az újragondolt építészeti megközelítések New Yorktól Mexikóvárosig hódítanak, amelyre a PILARES Lomas de Becerra is egy izgalmas példa. Ez az épület nemcsak a funkcionalitását tekintve forradalmi, hanem a környezetbe való illeszkedés és az anyaghasználat szempontjából is kimagasló.
Az épület tervezésekor a tervezők nagy hangsúlyt fektettek a beton használatára, amely nemcsak tartósságot és stabilitást biztosít, hanem esztétikailag is lenyűgöző megoldásokat kínál. Az épület fő jellemzője a különleges kék színű beton, amely nemcsak látványos, de egyedi hangulatot is kölcsönöz az épületnek.
A kék beton pedig nemcsak a szokványos építőanyagok közül emelkedik ki, de számos előnnyel is rendelkezik. Így például, a szín kiválóan képes visszaverni a fényt, így csökkentve az épület hőfelvételét, hozzájárulva a belső klíma természetes szabályozásához. Emellett rendkívül tartós és könnyen karbantartható, ami tovább növeli az épület élettartamát és fenntarthatóságát.
A PILARES Lomas de Becerra nem csupán egy épület, hanem egy építészeti mestermű, amely új színfoltot jelent a városi tájban, és inspirációt nyújt az építészeti világ számára a kreatív és fenntartható tervezés terén.
Forrás: Dezeen
Fotók: Arturo Arrieta és Ramiro del Carpio
„Öngyógyító” biobetonból épülnek ökovillák a belga tengerparton
A melankolikus hangulatú belga tengerpart mentén, amelyet hosszú árapály és homoknáddal borított dűnék jellemeznek, a Vincent Callebaut Architectures építészeti stúdió egy tájba illeszkedő, ívelt formatervezésű villák csoportját javasolja.
Biobeton tengeri biohulladékból – innovatív ötlet
A Land’Art-tal összhangban a „Dűnék” építészeti projekt az északi-tengeri tájba simul, és helyben fellelhető tengeri ökoszisztéma természetes anyagait hasznosítja.
A művészet és az élet összekapcsolására irányuló „Dűnék” projektet akár párhuzamba állíthatnánk olyan kortárs amerikai művészek „Earthworks” és „Envirnmental Art” építészeti stílusával is, mint Robert Smithson és James Turrell.
Ezeket a biológiai ihletésű villákat öngyógyító biobetonból tervezték, amelyet helyben fellelhető tengeri élőlények héjából (például rákból, kagylóból, osztrigából, kagylóból vagy tengeri csigából) állítanak elő.
A „Dűnék” ökovilláknak a hagyományos beton helyett egy teljesen új megközelítésű, tengeri biohulladék az alapanyaga, melyet új erőforrásként újrahasznosítanak, lehetővé téve ezzel egy hatékony, alacsony környezeti hatással járó kék körforgásos gazdaság létrehozását az építőiparban.
Az „öngyógyító” biobeton mechanizmusa
A tengeri biobetonnak az összetételét baktériumok és gombák spóráival gazdagították, amelyek biomineralizáció révén gyógyító tulajdonságokat adnak az új környezetbarát épületeknek.
A vízzel érintkezésbe kerülő mikroorganizmusok ugyanis kalcium-karbonátot állítanak elő, amely beszivárog minden lehetséges repedésbe, lehetővé téve a biobeton öngyógyulását az épület hosszabb mechanikai ellenállása és tartóssága érdekében.
Ívelt, hullámzó belső terek
Az épületek külső, ívelt struktúrája művészi és organikus, amely visszaköszön a belsőépítészetben is. A belső terek kialakítása, valamint a bútorok megformálása is biodesign stílust követ. A Dűne házakat kívül-belül a tengerparton található kavicsok és kagylók formái, valamint szerkezeti struktúrája ihlették.
A belsőépítészeti megoldások és a külső formatervezés közötti nagyobb vizuális kölcsönhatás érdekében a bútorok szintén tengeri bioanyagokból, masszív természetes kövekből, gyöngyházból és újrahasznosított algaszálakból készülnek.
A Dűne villákat minimalista stílusban tervezték, melyek természetes módon olvadnak bele a tengerparti tájba, összhangot teremtve a természet és az építészet között.
Az első biobetonból készült villák, a „Dűnék”, terveik szerint 2025-ben fognak épülni az ostendi tengerparton, Belgiumban.
Forrás: Tervlap
Fotó: Impress magazin
Ismét Nyílt Napot szerveznek a Holcim Bükkösdi Kőbányában
Ismét megnyitja kapuit a Holcim Bükkösdi Kőbányája. Az érdeklődők 2024. június 15-19. között tekinthetik meg a mészkőbányát. A látogatók megismerhetik a bánya történetét, a rakodógépeket és betekintést nyerhetnek a mészkő kitermelésének, feldolgozásának folyamatába. A részvétel ingyenes, azonban előzetesen kell regisztrálni a holcim.hu/banyalatogatas weboldalon.
A tavalyi év nagy érdeklődésére tekintettel idén ismét négy napon át várja a Holcim a látogatókat, akik betekinthetnek a bánya működésébe és megismerhetik annak történetét is.
„A Holcim Magyarország Kft. számára kiemelten fontos a környezettudatosság, amelyet nemcsak vállalatunk teljes működése során valósítunk meg, de a környezetünkben élők fenntarthatóság irántiérzékenyítése, a zöld gondolkodás szélesebb körben történő népszerűsítése is fontos számunkra. A bányai Nyílt Napunk során is ezt a szemléletmódot szeretnénk bemutatni a hozzánk látogatóknak. Az érdeklődők megnézhetik, hogyan dolgoznak a nagy munkagépeink és hogyan zajlik az élet Európa egyik legmodernebb cementgyárának bányájában.” – mondta Garai Gergely, a Holcim Magyarország Kft. Gyárigazgatója.
Látogatói időpont:
- 2024. június 15-én, szombaton elsősorban a magánszemélyeket, helyi lakosokat, családokat, baráti társaságokat, míg
- 2024. június 17-18-19-én délelőttönként a nevelési-oktatási intézmények csoportjait várja a Holcim.
A Holcim Bükkösdi Kőbányájának bejárása mintegy 1 órát vesz igénybe, mely során a látogatók testközelből megismerhetik a hatalmas rakodógépeket, és betekintést nyerhetnek a mészkő kitermelésének, feldolgozásának folyamatába. A bányabejárás mellett további interaktív programokkal várja a Holcim a résztvevőket.
A látogatáson maximum 25 fős csoportok vehetnek részt, életkori megkötés nélkül. A belépés minden résztvevő számára ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációt a jelentkezések sorrendjében fogadja a Holcim a www.holcim.hu/banyalatogatas weboldalon, legkésőbb június 6-ig.
A részvétel további feltétele, hogy a látogatók hosszú szárú nadrágot és zárt cipőt viseljenek. A látogatáshoz szükséges munkavédelmi felszerelést (pl.: munkavédelmi sisak állszíjjal, láthatósági mellény) a vállalat biztosítja a résztvevőknek.
További információ a Holcim hivatalos weboldalán érhető el.
Forrás és fotó: Holcim Magyarország Kft.