Júniusban is Beton újság!
Megkezdődött a nyár, de még a tikkasztó kánikula előtt készültünk néhány frissítő cikkel és szakmai újdonsággal a Beton újság hasábjain!
Júniusi számunkban Dr. Friedman Noémi írásában olvashatunk az EU által támogatott és jelenleg folyamatban lévő BUILDCHAIN HORIZON projektről, melynek víziója, hogy az épületek teljes életciklusa körüli információ és adat, valamint az ezekben rejlő tudásanyag felhasználásával gyökresen megváltoztathassuk az épületek tervezésének, építésének és felújításának módját az energiahatékonyság és a fenntarthatóság jegyében.
A Mapei cikkéből pedig, egy általuk végzett felmérés kapcsán megismerhetjük az Y és Z generáció, a ”digitális bennszülöttek”, fogyasztási szokásait, különös tekintettel a lakásvásárlási szokásaikra. Ők azok, akik nem ingatlant szeretnének vásárolni, hanem az álmaikat megvalósítani! Ezáltal általánosan elmondható, hogy az elvárásaik is magasabbak, mint a mögöttük álló generációké.
Folytatjuk dr. Gável Viktória klímabarát cementek értékeiről szóló írását is, illetve Asztalos István Betonépítészet a nagyvilágban című cikksorozatát, ezúttal Finnországra és a modernista építészre helyezve a fókuszt!
A legújabb számunkat itt tudja letölteni!
Az olvasáshoz jó szórakozást kívánunk!
A CeMBeton Szövetség megtartotta ezévi első közgyűlését, dr. Pogátsa Zoltán volt a vendégünk!
Május 21-én rendezte meg szövetségünk idei első rendes közgyűlését. A szokásos napirendi pontok között a tavalyi év beszámolójának és a 2024-es tervének elfogadása volt. Szövetségünk folytatja az eddigiekben megkezdett munkáját, amelynek idén is egyik fő fókuszában a képviselt tagok, illetve a cement-, beton- és mészipari érdekeinek képvislete áll a hazai és nemzetközi döntéshozók előtt.
Hoffmann Tamás, szövetségünk nemrégiben megválasztott új elnöke megszólalásában elmondta, hogy arra törekszik, hogy a szövetség, csak úgy, mint a képviselt tagvállalatok a fenntartható építőipar érdekében maximálisan legyen elkötelezett, úgy a tevékenységei, mint a kommunikációtját tekintve. Az idei évre elnökségünk elfogadott egy új kommunikációs stratégiát, amely néhány arculati elem megváltoztatásán felül erőteljes hangsúlyt helyez a fenntarthatóságra és az iparág érdekében történő média megjelenésekre, amelynek a céja a tájékoztatáson kívül, a döntéshozókkal kialakítandó konstruktív, a szektort előrevivő jövőbeni döntések meghozatalának támogatását segítő párbeszéd.
A közgyűlésen dr. Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem habilitált docense és a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője meghívott vendégként vett részt, és a fenntarthatóságról tartott előadásával gazdagította a programot. Az előadást követően érdekes beszélgetés alakult ki a résztvevő tagvállalatok vezetői között a gazdasági fejlődés lehetőségeiről, törvényszerűségeiről, veszélyeiről és az iparág sajátos kihívásairól.
Forrás: CeMBeton
Nemzetközi építészeti díjat nyert a KÖZTI két projektje
A Balatonfüred Kongresszusi Központ és a Veszprémi Zöld Város is elismerésben részesült.
BigSEE Architecture 2024 nemzetközi építészeti díjat kapott a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) két projektje is Szlovéniában. A BigSEE díjjal a délkelet-európai régió 21 országában díjazzák a legjobb építészeti, belsőépítészeti és formatervezési megoldásokat 6 különböző kategóriában. A KÖZTI a Balatonfüredi Kongresszusi Központtal és a Veszprémi Zöld Város projekttel nyerte el az elismerést.
A BigSEE díjat a Ljubljanában székelő alapítvány, a Zavod Big alapította: a SEE rövidítés a South-East Europe-ra vagyis Délkelet-Európára utal. Az elismerés célja az építészet, a belsőépítészet, a kreatív iparágak terén elért kiváló eredmények, alkotások bemutatása és elismerése.
A BigSEE Architecture Award az évek során Közép-Európa meghatározó építészeti elismerésévé nőtte ki magát, jól reprezentálva a régió kreatív potenciálját. A Balatonfüred Kongresszusi Központ a „kulturális létesítmény” kategóriában kapott elismerést. A KÖZTI tervei alapján megépített modern, transzparens épület megjelenésében három fő anyag dominál: a kő, az üveg és az épület ötödik homlokzataként megjelenő zöldtető. Utóbbi a létesítmény egyik különlegessége, amely által belesimul a környezetébe. A Balatonfüred Kongresszusi Központ a konferenciaturizmus balatoni fővárosává teszi Balatonfüredet. A látványos épületegyüttes nagyszabású rendezvényeknek ad otthont, konferencia-központként és kiállítótérként is üzemel. A létesítmény földszinti alapterülete több mint háromezer négyzetméter, itt található az előcsarnok és a hozzá flexibilisen kapcsolódó 380 négyzetméteres kiállítóterület, a két helyiség összenyitható, így nagyobb rendezvények szervezésére is alkalmas. A kiállítótérből még két 60, illetve 110 fő befogadására alkalmas terem nyílik, ezek szintén összenyithatók. Az épület emeletén négy, mobil falakkal egymástól leválasztható, szekcióterem kapott helyet.
Az emeleten található az impozáns, 670 férőhelyes, remek akusztikával kialakított színházterem is, karzattal és süllyesztett zenekari árokkal. A BigSEE Architecture díjátadóján a KÖZTI tervei alapján megvalósult veszprémi Zöld Város projekt is elismerést kapott. A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa projekt részeként Veszprém történelmi városközpontján kívül a kulturális és oktatási központja is jelentős zöldfelületi fejlesztéssel újult meg. A szecessziós színházépület meglévő és új közterületei szervesen kapcsolódnak az egyetemi campus területén belül az új mélygarázs felett kialakított közterületekhez és az egységes tájépítészeti koncepció szerint megújult zöldfelületekhez. Veszprémben a Megyeház téren új kávézó létesült, egybeépítve a felújított támfalrendszerrel. A felújított, újjáépített, kiegészített támfalak mentén, illetve a nyugati oldalon részben a falsíkon kívül konzolosan építve, egy falsétány biztosítja a dombtetőn lévő műemlék templomrom megközelítését. A falsétány vonalvezetésének meghatározásánál és a kapcsolódó tartószerkezetek kialakításánál a legfőbb építészeti és tájépítészeti szempont a meglévő természetes és épített terepalakulatok (dolomit sziklafalak, illetve az ehhez kapcsolódó kő/tégla támfalak) megőrzése, valamint a kőanyag újbóli felhasználása volt. Veszprém szívében egy olyan zöld sziget jött létre, amely a különböző funkciókat betöltő kulturális szigetek által lehetőséget kínál a különböző generációk rekreációjára. Ezen túl a Zöld Város kialakítása során őshonos magyar növényfajok bemutatásával egy etnobotanikai kertet is kialakítottak a múzeum és a tájház között.
A BigSEE Architecture Awards díjátadója Ljubljanában volt. A KÖZTI a korábbi években is sikerrel szerepelt a szlovén nemzetközi építészeti díjon. A White House irodaház, a BudaPart Otthonok „D” épület, a V.30 Belvárosi Sportközpont, valamint a soproni Lőver Uszoda is kategóriagyőztes lett.
A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Kossuth tér rekonstrukcióját, az Eiffel Műhelyházat, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B móló épületét is.
Forrás: Közti
3D nyomtatott kunyhók épültek Guatemalában
Egy guatemalai csapat 3D nyomtatási technológiát használt, hogy mindössze 26 óra alatt földrengésbiztos házat hozzon létre. Az első 3D nyomtatott ház Guatemalában a dán 3DCP Group és a Progreso együttműködésében épült meg.
Sikerült földrengésbiztos házat tervezni – nagy segítség a veszélyeztetett régiókban élők számára
A kis kunyhót a régió hagyományos építészeti stílusában tervezték. Félköríves organikus falait pálmalevelekből készült tetővel fedték. A nyomtatott háznak azonban nem csak ez a különlegessége. A tervezők legnagyobb büszkesége, hogy először sikerült olyan földrengésbiztos házat tervezniük, amely a földrengés sújtotta régiókban is biztonságos lakhatást biztosít a helyiek számára. A Guatemalai 3D kunyhó ugyanis egy 9-es erősségű földrengésnek is ellenáll.
A ház mindössze 26 óra alatt felépült
A 3 méter magas falakból álló, 49 négyzetméter alapterületű lakóházat a tervező és kivitelező csapat a helyszínen mindössze 26 óra alatt építette fel.
A helyi kultúra ihlette design
Mivel a 3D nyomtatás viszonylag nagy kreatív szabadságot tesz lehetővé, az építészek úgy döntöttek, hogy tisztelegnek Guatemala előtt. „Ha megnézzük a belső tér tervrajzát, a falak úgy vannak kialakítva, hogy az itt élő jaguár mancsára hasonlítsanak.” – mondta Mikkel Brich, a 3DCP csoport vezérigazgatója az Euronews Nextnek.
A kunyhó pálmalevélből készült tetőzete a Közép-Amerikában elterjedt „palapa” nádtetős lakásokat idézi. A pálmalevél rugalmas és ultrakönnyű természetes anyagként kiválóan alkalmazkodik a szeizmikus régiókhoz, ráadásul olcsó és kiváló hőkomfortot biztosít.
Éjszaka kellett nyomtatni a hőség miatt
A 40 Celsius-fokos hőség, és a közvetlen napfény a 3D tinta természetes ellensége, mivel ilyen körülmények között hajlamos a repedésre. Ennek leküzdésére az építtetők az éjszakai nyomtatás mellett döntöttek. A technológia iránti növekvő érdeklődést részben az magyarázza, hogy az építőipar az üvegházhatású gázok egyik fő kibocsátója. Kutatók becslése szerint az építőipar a világ anyagi erőforrás-felhasználásának 40%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 38%-áért felelős.
A beton felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának 8 százalékáért az előállításához szükséges energiaigényes folyamat miatt. A 3D nyomtatás ezzel szemben a felére csökkentheti a környezeti lábnyomot, főleg a kevesebb hulladék miatt.
Forrás: Impress magazin
Fotó: COBOD International
Lehet a beton környezetbarát? Kolodko szoborral válaszol
A beton a világ széndioxid-kibocsátásának 7-8 százalékáért felel, Európában körülbelül csak fele ennyiért, ami elsősorban a hulladékból nyert hőnek köszönhető. Most a gerilla-szobrairól híres Kolodko Mihállyal összefogva dunaparti cápaszobrokkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelemre.
„A legújabb Kolodko-szoboregyüttes egyértelmű üzenete a környezettudatos élet szükségszerűsége. Ezt pedig nemcsak a művek formai koncepciója kívánja közvetíteni, hanem azok alapanyaga is szimbolikus kettőséget hordoz. Az elkészülő cápák létezésének szubsztanciája ugyanis a hulladék, kötőelemüknek pedig a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) evoBuild termékmárkájához tartozó alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású cementből készült betont választotta a művész. Utóbbi, a közelmúltban bevezetett kategóriába hangsúlyozottan a vállalat alacsony szén-dioxid-kibocsátású cement- és betontermékeit sorolja. Az építőanyag-ipari cég anyavállalatához, a Heidelberg Materials-hoz hasonlóan kiemelten kezeli a klímasemlegesség kérdését, ezért is döntöttek úgy, hogy Magyarországon is elérhetővé teszik az evoBuild termékcsaládot, mely a hagyományos betonnal azonos friss és megszilárdult tulajdonságokkal rendelkezik, azonban minimum 30%, de akár 80%-kal is csökkenti a CO2 lábnyomát.” – írja az összefogás sajtóközleménye.
Mint a DDC videója mutatja, a művész az evoBuild30 CEM II/B-M (V-LL) 32,5 cementet használta. Ez 30%-kal alacsonyabb kibocsátású, mint a referenciaérték, de létezik 50 illetve 70%-os termék is. Az érték újrahasznosított adalékanyag alkalmazásával a betonra vetítve 80%-ra is feltornázható. Vélhetően elsősorban LEED, BREAM, DGNB rendszerekben előnyös alkalmazni ezeket a termékeket. A Heidelberg Materials egyébként nullára is le tudja vinni a nettó kibocsátást, evoZero terméke esetében a fennmaradó 20% körüli kibocsátást a norvégiai Brevikben hamarosan elkészülő széndioxid-leválasztó üzem ellensúlyozza, a légkörből kivont széndioxidot kimerült földgázmezőkbe szivattyúzva és végleg kivonva a körforgásból.
A váci kezdeményezésre visszatérve: „Minden szoborban érdemi alkotóelemként jelenik meg a Duna-parti hulladék. Elkészítésükhöz ugyanis a kihelyezéshez kiválasztott partszakaszon fellelt szemetet gyűjtött és használt fel a szobrász. Ezúttal tehát a Kolodko-szobrokra jellemző karikaturisztikus vonás már a szoborcsoport anyagválasztásában is tetten érhető, hiszen a szobrok teste egyszerre épül fel a dunai hulladékból és az alacsony ökolábnyomot biztosító, új betonból. Az alkotások ráadásul egyenként a partszakasz szennyezettségét is tükrözik, hiszen annál több került egy-egy cápába a hulladékokból, minél többet lehetett fellelni az adott helyszínen.”
A cementcápák több mint fél éven keresztül a Váci Tragor Ignác Múzeumban is megtekinthetőek lesznek, hiszen Kolodko Mihálynak időszakos kiállítása nyílik az intézményben, Dunai Cápa címmel. „Nagy megtiszteltetés, hogy a váci múzeum adhat otthont a művész legújabb alkotásainak. Szeretnénk megmutatni, hogy a kultúra lehet meghökkentő, szórakoztató és egyben elgondolkodtató is. Egy-egy cápaszobor mondanivalója túlmutat önmagán, felkiáltójel a Duna védelmében. Reméljük, a környezetszennyezés csökkentésének üzenetét is magukkal viszik a kiállítás látogatói.” – mondta Fehérváriné Tóth Helga, a Tragor Ignác Múzeum igazgatója.
Forrás: Tervlap
Fotó: Impress magazin