Építőipari visszatekintés - 2023
2023 októberében az előző év azonos hónapjához képest a két építményfőcsoport szerinti termelés ellentétesen alakult: az épületeké 2,0%-kal nőtt, az egyéb építményeké 2,6%-kal csökkent. Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 14,1, az egyéb építmények építésében 2,9%-kal nagyobb volt a termelés. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 8,9%-kal visszaesett.
A megkötött új szerződések volumene 11,7%-kal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 9,3%-kal, az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződéseké pedig 13,9%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállományának volumene 31,0%-kal, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 14,4%-kal, valamint az egyéb építményekre vonatkozóké 42,5%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
Folytatódó visszaesés a lakásépítésben
2023 I–III. negyedévében 10 808 új lakás épült, 21%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43%-kal alacsonyabb, mint 2022 azonos időszakában.
10 808 lakást vettek használatba az országban, 21%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A budai vállalkozások által épített lakások száma 22%-kal, a természetes személyek által építtetetteké pedig 16%-kal esett vissza 2022 I–III. negyedévéhez mérten. Pesten 29%-os visszaesés történt, mindössze 3234 lakás épült. A saját használatra épített lakások aránya 38%, az értékesítési célra építetteké 60% volt.
Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43%-kal alacsonyabb, mint 2022 I–III. negyedévében. Az új lakások 34%-át a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken 39%-kal, a többi városban 43%-kal, a községekben 49%-kal kevesebb lakás építését tervezik.
2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 43%-kal kevesebb, összesen 6297 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3070 volt, ami szintén elmaradt az egy évvel korábbitól.
Forrás: KSH
Fotó: VG Kallus György
Cikcakk a délkelet- és bővülés a kelet-európai építési piacon 2025-ig
Az idén 10. évfordulóját ünneplő EECFA december 15.-én tette közzé legfrissebb építési piaci előrejelzését. Az EECFA délkelet-európai régiójában nincs egyértelmű irány. 2024-ben visszaesés várható, de a jelenlegi forgatókönyv szerint 2025-ben visszatérhet a piac a 2023-as szintre.
2024-ben várhatóan Románia lesz a legnagyobb negatív hozzájáruló a délkelet-európai régió csökkenéséhez, más országok viszont jobb teljesítményre számíthatnak az előrejelzések szerint. Bulgária, Horvátország és Szerbia 2025-ben valószínűleg feljebb lépnek a jelenleginél. Az EECFA kelet-európai régiója bővülést prognosztizál az előrejelzési időszak végéig (2025-ig). Törökország fellendülése lendületet adhat a kelet-európai régió fejlődésének, és az EECFA szerint Oroszországban hamarosan visszaesés várható. Ukrajnában pedig nem túl erős, de növekedés várható.
Az építési piac kilátásai 2025-ig Délkelet-Európában
Bulgária gazdasága 2023-ban veszített lendületéből, ami várhatóan alacsonyabb növekedést eredményez jövőre. Az építési tevékenység is ezt követheti szegmensenként változó teljesítménnyel. Míg a mélyépítés és a nemlakásépítés pozitívan hozzájárulhatnak az előrejelzési időszakig (2025-ig), addig a lakásépítés 2024-től várhatóan jelentéktelen éves növekedést mutat, egy erős időszakot követően.
Horvátország építési teljesítménye valószínűleg tovább bővül, 2023-ban gyorsan, 2024-ben és 2025-ben már mérsékeltebben. A mélyépítés valószínűleg a horvát építőipar kiemelkedő része lesz, míg a magasépítés terén jelentős eltérések lesznek, és összességében kevésbé lesz sikeres, mint korábban.
Románia építési piaca várhatóan idén reálértéken csökkenni fog. A gazdasági növekedés lassulását inflációs nyomás és magas finanszírozási költségek okozzák. Jövőre további lassulás várható, mivel a választások, a költségvetési hiány csökkentése iránti politikai nyomás, a magas szociális kiadások és az új uniós időszakra való átállás komoly kihívások elé állítják az állami építési projekteket.
A magánberuházások kilátásai sem fényesebbek a szűk munkaerőpiac és a jövőre várható lassú fogyasztásnövekedés miatt. 2025-re viszont a növekedés visszatérhet az építési piacra ha ezen akadályok többsége megszűnik.
Idén Szerbia a vártnál jobban teljesített. Az év második felében élénkülő gazdaság és az építőipar rekordot döntött. Míg a magasépítés stabilizálódik, a mélyépítés kettős számjegyű növekedést mutat. Az inflációs nyomás csökkenése segíti a piac stabilizálódását, ugyanakkor a magas kamatlábak továbbra is gátolhatják a rövid távú növekedést.
Szlovéniában idén az augusztusi árvizek súlyosbították a gazdasági kihívásokat, 10 milliárd eurós kárt okozva. Annak ellenére, hogy a munkaerőhiány az építési költségeket és az inflációt megnövelte, az építési piac jelentős bővülést könyvelhet majd el idén a mélyépítési projekteknek köszönhetően, beleértve az árvízi helyreállításokat és infrastrukturális beruházásokat, melyek kulcsszerepet játszhatnak a növekedésben. Ennek ellenére 2024-ben és 2025-ben lassulhat a növekedés, főleg a lakás- és nem lakásépítés területén
Mi várható az EECFA kelet-európai építési piacán
Oroszországban a stabil állami támogatás, a viszonylag kedvező makrogazdasági környezet és az építőipar külső kihívásokkal szembeni ellenálló képessége biztosította az idei növekedést. Ez optimistábbá tette az EECFA 2023-ra vonatkozó előrejelzését. Az iparág fejlesztési stratégiája a lakásépítést valamint a közlekedéssel és az energiával kapcsolatos projekteket helyezi előtérbe. A lendület azonban előreláthatólag nem tart sokáig és a 2024-2025-ös horizonton az építési piac zsugorodhat, főleg a lakásépítés várható visszaesése miatt, mely felülmúlhatja a többi alszektor növekedését.
Az idei évben a török gazdaság két fontos eseményt tapasztalt. Az egyik a februári földrengés utáni épületek és infrastruktúra újjáépítése volt, mely jelentős adóbevétel-kiesést és magas költségvetési hiányt hozott magával. A másik a kamatkör emelkedése volt. A jegybank hosszú hónapok alatt 8,5 bázisponttól 40-re emelte az alapkamatot, ám ez nem volt hatékony az infláció visszaszorításában. Az építőipar lendülete túlszárnyalta a GDP növekedését a földrengés által sújtott területeken történő újjáépítésnek köszönhetően. A magas kamatlábak enyhítették az alacsony kamatpolitika által okozott problémákat, ugyanakkor emelkedést hoztak az építési költségekben és rontották a lakások megfizethetőségét.
Ukrajna építési piacát a folyamatban lévő háború sújtja. Csak a hivatalos adatok szerint csaknem egymillió lakás, több tízezer nem-lakóépület, több ezer kilométernyi út, vasút, híd és egyéb infrastrukturális létesítmény semmisült vagy károsodott meg. Az építőipar részben elvesztette nyersanyag és gyártó bázisát, mivel a legtöbb délen és keleten található kohászati üzem megsemmisült vagy elfoglalták. A háború alatt is kiszámíthatóan fejlődő fő építési szegmensek a megrongálódott lakás- és szociális infrastruktúra helyreállítása, a mélyépítés, illetve az ipari épületek építése és korszerűsítése lehet.
Forrás: EECFA
Hazai siker a szálerősítésű beton numerikus modellezésében
A szálerősítésű beton numerikus modellezésével foglalkozó fib Working Group WP 2.4.1 az idén rendezte meg a harmadik sztochasztikus szimulációs versenyét (blind simulation), ahol a vizsgálat tárgya egy pontszerűen terhelt födémlemez átszúródási tönkremenetelének előrejelzése volt. A JKP Static Kft. idén is részt vett ezen a versenyen, ahol kimagasló eredményt ért el.
A numerikus számítások elvégzése után a vizsgált szerkezetet laboratóriumban tönkremenetelig terhelik, miközben különböző értékeket mérnek. A kísérlet után összehasonlítják a numerikus és a valós eredményeket. Az a résztvevő nyer, aki a legpontosabb előrejelzést adta a szerkezet várható viselkedésével kapcsolatban. Ezen benchmarking célja a szálerősítésű beton modellezésének pontosítása, fejlesztése, amely alapján a fib pontosabb tervezési irányelveket tud szolgáltatni a gyakorló mérnökök számára.
A modell lényegéről a Beton újság decemberi lapszámában olvashat részletesen!
Hulladékból átmeneti otthon
Egy közösségi akciót szervezve, önkéntes munkában, adományokból összegyűjtött újrafelhasználható alapanyagokból szinte zéró költségvetéssel építettek átmeneti lakhatásra alkalmas kis házat pécsi egyetemisták egy nehéz sorsú párnak.
A szerkezetet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) építészhallgatói tervezték, a megvalósításban a PTE szociálpszichológus hallgatói is jelentős szerepet vállaltak. Amellett, hogy az akcióval konkrét segítséget nyújtottak embertársaiknak, szakmailag is sokat profitáltak: megtapasztalták, hogy miként kapcsolódhatnak össze a lakhatási válságra adott válaszok a körforgásos gazdasággal és az építészettel. Ez a fajta szemléletmód jelentős fókuszt kap a pécsi építészképzésben.
2015-ben a PTE Műszaki és Informatikai Karán létrehozták a Szolidáris Építészet Munkacsoportot, melynek célja a társadalmi problémákra való érzékenyítés és az egyetemi képzés keretében olyan szociális kérdések megismertetése a hallgatókkal, melyek életük során is relevánsak lehetnek, különös tekintettel az építészek lehetőségeire. A Lakni kell workshopok során az építészhallgatók közösségi teraszokat terveztek és építettek már a Hajléktalanok Ápoló Otthona lakóinak, legutóbb pedig a Családok Átmeneti Otthona belső tereinek traumatudatos tervezésére hívták a diákokat.
A most megsegített párral egy szociálpszichológusokkal közösen indított, a pécsi zártkertekben élők lakhatási körülményeit célzó kutatás kapcsán találkozott a Lakni kell projekt vezetője, dr. Dányi Tibor Zoltán, a PTE MIK Épületszerkezetek és Energiadesign Tanszékének adjunktusa. Azt tanulmányozta, hogy milyen fizikai teret készítenek maguknak azok, aki ilyen élethelyzetbe kényszerülnek.
Az építészet – akár az építőanyag előállítása vagy az épületek üzemeltetése miatt – az egyik legnagyobb terhet rója a természetre, ezért mindinkább előtérbe kerül a körforgásos gazdaság elveihez igazodó tervezés, építés. A pécsi egyetemisták projektje erre is próbált megoldást találni: arra törekedtek, hogy úgy építsenek meg egy szerkezetet, hogy nem használnak semmilyen új anyagot, csupán olyat, amelyet korábban már valahol beépítettek – akár más funkciót is adva egy-egy elemnek. A hallgatók ehhez rengeteg segítséget kaptak, ismeretlen emberektől is, azonban azzal szembesültek, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény megnehezíti a gazdálkodó szervezetek számára a regisztrált alap- és csomagolóanyagoktól való megszabadulást, így tőlük kevésbé tudtak anyagot szerezni az építkezéshez. „Három hallgató egy TDK-dolgozat keretében készítette el az új hajlék tervét. Többször is át kellett tervezni a tetőszerkezetet vagy a falszerkezetet annak függvényében, hogy éppen milyen alapanyag érkezett meg, vagy azok milyen állapotban kerültek hozzánk. Például a Sziget Fesztiválon ott felejtett sátrakat párazárásra tudtuk használni, de akkor is rögtönöznünk kellett, amikor rövidebb gerendákat kaptunk, mint amire számítottunk. Ezek mind arra ösztönözték a hallgatókat, hogy alkalmazkodjanak a körülményekhez, ez pedig a későbbi munkájuk során is hasznukra válik” – mondja Dányi Tibor.
Mintegy 100 építész-, szociálpszichológus és televíziós műsorkészítő hallgató vett részt a majd’ két hétig tartó építkezésben. Az 18 négyzetméteres faépítményt teljesen leszigetelték, így a fűtési igény jelentősen csökkent. Bár a kis lakásban továbbra sincs elektromos áram, a pécsi egyetemisták erre is megoldást találtak: a kar épületgépész hallgatói hamarosan napelemeket telepítenek, amivel le is zárul ez a projekt. „A hallgatók számára mindig nagy élmény hajléktalanságban vagy nehéz életkörülmények között élő emberekkel találkozni. Ezek az alkalmak jó lehetőséget kínálnak arra, hogy elfogadóbbá váljanak és ne alakuljon ki bennük előítélet ezekkel az emberekkel szemben. Másrészt a leendő építészeknek fontos megtapasztalniuk a fizikai építést. Azt gondolom, hogy a jelenleginél sokkal többet kellene ilyet csinálnunk a képzés keretében” – fogalmazza meg a mostani akcióhoz hasonló megmozdulások hasznát dr. Dányi Tibor.
„A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának építész hallgatói példát mutattak a fenntartható építészet iránti elkötelezettségükről, valamint a kreatív problémamegoldási képességükről. Az Építész Szakmai Intézet büszke arra, hogy ilyen tehetséges és elkötelezett hallgatókkal dolgozhat együtt, akik nemcsak építészként, hanem a társadalom felelős tagjaiként is bizonyítottak. A projekt rámutat arra, hogy az építészet és a társadalom közötti kapcsolatnak nemcsak a szakmai, hanem az emberi dimenziója is kiemelkedő fontosságú, és a körforgásos gazdaság elvei hatnak a jövő építészeti gondolkodására. A hallgatók munkájának eredménye nem csupán egy átmeneti otthon, hanem a résztvevők számára fontos szakmai fejlődés és gyakorlati tapasztalat. Az intézetben folyó oktatás során igyekszünk megfelelni a szakma és az építőipari piac diktálta elvárásoknak, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a nálunk végzett hallgatók ne csak a szakma ismerői, hanem a fenntartható tervezésre fogékony és a társadalmi kérdésekre érzékeny emberekké váljanak” – vélekedik dr. Rétfalvi Donát DLA habil. egyetemi docens, az Építész Szakmai Intézet intézetigazgatója.
Forrás: Tervlap
18. Európai Szimpózium Őrlésről és Osztályozásról – a Miskolci Egyetemen
2024. június 24-26. között kerül megrendezésre a Miskolci Egyetem Föld- és Környezettudományi és Mérnöki Kara, valamint a Magyar Kémiai Társaság szervezésében a 18. Európai Szimpózium Őrlésről és Osztályozásról (18th European Symposium on Comminution Classification).
Az Európai Vegyészmérnöki Szövetség (EFCE) őrléssel és osztályozással foglalkozó munkacsoportja nevében szervezendő esemény kétévente kerül megrendezésre és 1964 óta nagy múltra tekint vissza. A konferencia célja egyebek között, hogy a terület tudományos és ipari szakemberei között teret adjon az építő viták kialakulsának, illetve a kapcsolatépítés és az elért eredmények megismertetésének.
Ez az új esemény tovább bővíti az ESCC konferenciák hagyományos témakörét, így például az örlés alapjai, a finom- és durva örlés korszerű modellezése, osztályozási folyamatok és alkalmazások különböző iparágakban, ágazatokban (például az ásványi anyagok feldolgozása, biofinomítás, élelmiszeripar, gyógyszeripar, vegyipar, elektronikai és anyagipar, hulladék-újrahasznosítás és mechanokémiai-mechanofúziós folyamatok alkalmazásánál).
A körforgásos gazdaság alapja a korábban felhasznált anyagok (hulladékok) visszaforgatása, amely szintén hangsúlyos szerepet kap majd a konferencián.
Szeretettel meghívjuk Önt Miskolcra, ahol egyedülálló hagyományos magyar vendéglátással várjuk a csodálatos Bükk-hegység lábánál, a Tokaji borvidék közelében!
Regisztráció és részletes információk itt elérhetők!
Az építőipar jövője
A Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) anyavállalata, a Heidelberg Materials bemutatja az evoZero® termékcsaládot, amely a világ első szén-dioxid-leválasztással előállított nettózéró CO2 kibocsátású cementje.
Az új evoZero márkanév alatt a Heidelberg Materials a világ első szén-dioxid-leválasztással előállított, nettó-zéró kibocsátású cementjét mutatja be európai ügyfeleinek. Az evoZero® a Heidelberg Materials breviki (Norvégia) üzemében alkalmazott szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiával éri el a nettó zéró ökológiai lábnyomot, a vállalat értékláncán kívül keletkező kreditekből származó kompenzáció nélkül.
„Egyedülálló evoZero termékeink bevezetése paradigmaváltást jelent ágazatunk szén-dioxid-mentesítésében” – mondta Dr. Dominik von Achten, a Heidelberg Materials igazgatótanácsának elnöke. „A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás áttörést jelentő technológia az építőanyag-ipar számára, és mi élen járunk a nagyléptékű bevezetésében. Az evoZero-val az iparág leginnovatívabb, világszerte egyedülálló termékét kínáljuk ügyfeleinknek, lehetővé téve számukra, hogy élvonalbeli, környezetkímélő építési projekteket hajtsanak végre. Nagyon büszke vagyok mindazok elkötelezettségére és helytállására, akik részt vettek úttörő projektünkben Brevikben.”
Az evoZero® cement két változatban lesz elérhető, az ügyfél helyétől függően. Az evoZero Carbon Captured Brevik közvetlenül a norvégiai Brevik CCS-üzeméből szállítják, így a teljes életciklus során eléri a nettó zéró lábnyomot. A más európai országokban élő ügyfelek választhatják az evoZero Carbon Captured terméket, amelyet a közeli üzemekből szállítanak, miközben kihasználják a Brevikben megvalósított egyedi szén-dioxid-megtakarítási eredményeket. Az evoZero Carbon Capture cement szállítása is nettó zéró lábnyommal rendelkezik.
Mindkét termék esetében a szén-dioxid-leválasztási jellemzők nyomon követhetők és elszámolásuk átlátható módon blokklánc technológia alkalmazásával biztosított, amelyen keresztül a Heidelberg Materials ügyfelei egy független harmadik fél által hitelesített szén-dioxid-tanúsítványt kapnak evoZero termék vásárlás esetén.
További információkért kérjük látogasson el az EvoZero weboldalára.
Forrás: Duna-Dráva Cement
Holcim cementből épül a legújabb Duna-híd
A Duna magyarországi főágán épülő feszített-függesztett híd a 20. lesz, amely átszeli a folyót, lerövidítve ezzel a Kalocsát és Paksot összekötő közlekedés időtartamát.
- A híd a Duna Aszfalt Zrt. kivitelezésében készül, a Holcim Magyarország Kft. cementtermékeinek felhasználásával.
- Az ütemterv szerint az utolsó mederhíd zöm várhatóan 2024. év elején kerül majd beemelésre.
A Kalocsa–Paks közúti Duna-híd építése az utolsó szakaszába lépett. Magyarország jelenlegi legnagyobb hídépítési projektje, amely a Holcim Magyarország Kft. cementjével épül, látványosan halad előre és várhatóan a jövő év első felében kerül majd átadásra.
Jó ütemben halad a közel 1 kilométeres híd építése
A vállalkozási szerződés 2020. évi megkötését és 2021 év eleji hatályba lépését követően 2021 nyarán indult hídépítési munkák során már elkészült a B1 keretműtárgy szerkezete és megtörténtek az aszfaltozási munkák is. A B2 bal ártéri híd 220 méter, valamint a jobb ártéri híd 286 méter hosszú szerkezete elnyerte végleges formáját, harmonikus egységet alkot a felszerelt kerékpáros korlátokkal.
Az 1. és 10. hídfőnél a dilatációs szerkezet beépítésre került, így a híd mozgásától függetlenül, akadály nélkül megközelíthető a mederhíd az építési forgalom számára a bal partról és a jobb partról egyaránt. A felszerkezet sóvédelmi és szigetelési munkáit követően megtörtént a közúti forgalmi pálya öntött aszfaltozása, miközben a hídfőtartó külső szerkezete is megkapta a teljes korrózióvédelmi rétegrendet. A híd belsejében már kiépült a vizsgálójárda, az elektromos és monitoring hálózatot pedig szakaszosan kivitelezik.
Az átlagos Duna vízszint fölé 40 méterrel magasodó mederhíd 5. és 6. támasz feletti pilonjai már 10-10 szintnyi (2x10x4=80db), összesen 80 db ferdekábellel vesznek részt a szabadon szerelt mederhíd teherviselésében. Adott munkafázisban a mederhíd kalocsai és paksi ágának főtartószerkezete a támasztól egyaránt 97,5 méterre ágaskodik a projekt teljes időtartama alatt zavartalanul üzemelő nemzetközi hajózási útvonal fölé, míg a parti mederhíd ágak zárása már megtörtént.
A jobb ártéri híd szerelőtere elbontásra került, így megkezdődhetett az árvízvédelmi töltés mentett oldalán a B3 keretműtárgy vasbeton szerkezetének kivitelezése, mely a vízügyi igazgatóságok, valamint a Katasztrófavédelem zavartalan átközlekedését biztosítja a későbbiekben az újonnan épülő 512. sz. út alatt. Jelenleg a keretműtárgy alépítménye elkészült, az előregyártott feszített gerendák
már beemelésre kerültek a végleges helyükre, a pályalemez kivitelezése befejeződött.
Kiváló minőségű királyegyházi cementet használnak
A hídépítés az építőiparon belül az egyik legösszetettebb feladat, amely nagy igénybevételnek is megfelelő, nagy kezdőszilárdságú cementet kíván. A Kalocsa-Paks Duna-híd egyes munkafázisai
Forrás: Holcim Magyarország Kft.