Hírlevél 2024. augusztus – Beton és jövő: innovációk és elemzések

A 2022 második felét jellemző gazdasági megtorpanás mostanra érte el igazán a hazai lakásépítési szektort. A KSH friss számai alapján az idei első félévben 18 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint a tavalyi azonos időszakban, miközben a lakásépítési kedv is hasonló arányban csökkent. Hogy meddig tarthat a lejtmenet, és mi segítheti a lakásépítési szektor kilábalását, arról a piac szakértői mondták el véleményüket.

Bár az adásvételek száma és a lakásárak emelkedése már jelzi a piaci fordulatot, a lakásépítések terén ez továbbra sem érezhető. A KSH legfrissebb adatai szerint 2024 második negyedévében Magyarországon összesen 6027 új lakás épült, ami az idei első félév egészét tekintve 18%-os visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 8972 volt, ami szintén 18%-kal maradt el a 2023-as adatoktól.

2024 I. félévében 6027 lakást vettek használatba, 18%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A fővárosban 8,3%-kal kevesebb, összesen 2124 lakás épült. A megyei jogú városokban 20, a többi városban 27, a községekben pedig 19%-kal csökkent az átadott lakások száma a 2023 első félévihez képest.

A részletes adatokból az látszik, hogy a főváros kicsit jobban szerepel az országos átlagnál, Budapesten ugyanis az idei első félévben 2124 új lakást vettek használatba, ami kevesebb mint 10 százalékos csökkenésnek felel meg. A hazai lakásépítésekben most válik érezhetővé a 2022 második felében történt nemzetközi gazdasági megtorpanás, ami az építési engedélyekben még most is tetten érhető. A lakásépítések visszafogott teljesítményét csak az 1-2 lakásos családi- és ikerházak kompenzálják – mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A lakásépítési kedv alakulásáról szólva a szakember azt mondta, hogy hosszabb időtávon, jelentősen nőtt az új építésű családi és ikerházak aránya, fa társasházi lakásokhoz képest. Öt évvel ezelőtt az eladásra kínált új lakóingatlanok 22 százalékát adták a családi és ikerházak, ezzel szemben ma már 34 százalékos az arányuk, vagyis ezek a lakóingatlanok egyre népszerűbbek a saját célra vásárló vevők körében.

Az újlakáspiac viszont meglehetősen koncentrált, mert az eladási céllal épülő lakások háromnegyedét Budapesten és az agglomerációs övezetében, illetve a Balaton környékén kínálják megvételre. 2023-ban pedig ezekben az övezetekben épült az összes lakás több mint 60 százaléka.

Mikor jöhet a fordulat?

A magas kamatok, a hektikus energiaárak és a sokáig magas infláció jelentősen korlátozták a lakosság szabadon elkölthető pénzeszközeit, ami visszaesést eredményezett a lakásépítési és otthonfelújítási piacon. Az inflációs nyomás és az energiaválság nemcsak az építési és felújítási kedvet rontotta, hanem az építőipari költségeket is növelte, erősítve ezzel az ördögi kört. Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője bízik benne, hogy a piac a mélyponthoz közelít, azonban a vállalat szerint idén még a tavalyi 18,6 ezernél is kevesebb új lakás építésére kell számítani, míg a nagyobb lakóingatlan-felújítások volumene arányosan csökkenhet.

Fontosak az állami támogatások

Balogh László kiemelte, hogy az elmúlt években egyre nagyobb arányban vásároltak új építésű kertes ingatlant azok, akik részben az állami támogatások révén költöztek ilyen otthonokba vagy tervezik ezt.

Markovich Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy az Otthonfelújítási Program indulásának csúszása miatt annak pozitív hatása még nem érezhető, de várhatóan hónapról hónapra egyre jobb számokat fogunk látni, különösen szeptembertől, októbertől, amikor nagyobb tömegben megindulhatnak a kifizetések.

A szakember bízik abban, hogy az otthonfelújítási támogatási program elindulásával az építkezések és felújítások üteme felgyorsul, és a piac újra lendületet kap. A várakozások szerint jövő tavasszal már teljes gőzzel működhet a program, elérve azokat a számokat, amelyeket a szakértők jósolnak. Egy erősebb 2025-ös lakásépítési és felújítási adathoz azonban több tényező együttállására van szükség. Az optimistább lakossági várakozások, az infláció felett növekvő jövedelmek és jó kamatszintek mellett elengedhetetlen egy gördülékenyen lehívható, széles körben reálisan elérhető támogatási kínálat, amely a meglévő energetikai támogatásokat újabbakkal egészíti ki.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) szakértői szerint fontos ösztönző a lakásépítéshez az 5%-os lakásáfa meghosszabbítása 2026. december 31-ig a 150 négyzetméternél kisebb új építésű lakásokra és a 300 négyzetméternél kisebb családi házakra, akárcsak az idén bevezetett CSOK Plusz és a kibővített falusi CSOK. A teljes lakásállomány minőségi megújításához azonban jóval több forrás szükséges, így a TLE azt javasolja a kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe.

A TLE szerint a lakhatási krízis csökkentéséhez, a lakásállomány minőségi megújításához, valamint az ágazat fellendítéséhez is hozzájárulna egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten és a nagy ipari centrumokban. Egy ilyen bérlakásprogram – a kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni.

Forrás: Portfolio

Mint minden nyáron, az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) idén nyáron is megvizsgálta, hogyan látja az Európai Bizottság a régió országait. Lássuk, hogy alakult az Európai Bizottság GDP-re, beruházásra és építési beruházásra vonatkozó előrejelzése az elmúlt fél évben.

2023 ősze és 2024 tavasza között a kelet- és közép-kelet-európai régió (EECFA országok) gazdasági kilátásai javultak a 2024-2025-ös időszakra vonatkozóan. Ez alól csak Törökország, Románia és Magyarország volt kivétel (ez utóbbi Euroconstruct ország), de a kilátások romlása minimális volt. A várt GDP-növekedés az EU és az eurózóna esetében is csökkent.

A vizsgált országok gazdasági növekedése 2024-2025-re 2,3% és 3,9% között várható. A legnagyobb GDP-bővülés Szerbiában lehet, míg a legkevésbé az orosz gazdaság bővülhet. Ugyanakkor a régió országaiban a bővülés jóval magasabb lesz, mint az EU-ban és az eurózónában ahol a várakozások szerint a GDP-növekedés mindössze 1,1%, illetve 1,3% lesz.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás – beruházás – 2024-2025-re előrejelzett növekedési üteme az országok többségében 2024 tavaszára csökkent a korábbi 2023 őszi szintről, kivéve Oroszországot és Szerbiát. Oroszországban enyhe növekedés volt tapasztalható 2023 őszétől 2024 tavaszáig. Szerbiában jelentősen javultak a kilátások, és Románia mellett növekedési üteme a legmagasabb (6,45%) a kelet- és közép-kelet-európai régióban (EECFA országok).

A várt beruházás-növekedés Magyarországon is magas, 4,9%, míg a régió többi országában a 2024-2025 közötti időszakra 3,05% és 3,6% közötti a beruházás-növekedés. Az EU-ban és az eurózónában jóval szerényebb bővülést becsülnek mint a régióban; a beruházási kilátások 2023 őszétől 2024 tavaszáig csökkentek és mostanra csak 1,15% illetve 0,85%.

Az építési beruházások növekedési ütemének előrejelzése 2024-2025-re vonatkozóan javult Horvátországban, Magyarországon és Bulgáriában. Romániában, Szlovéniában, valamint az EU-ban és az eurózónában viszont 2023 őszétől 2024 tavaszáig romlottak a kilátások. Az EU-ban az előrejelzések szerint közel nulla lesz az építési beruházások bővülése, míg az eurózónában enyhe csökkenést prognosztizálnak 2024-2025-re. Az építési beruházások előrejelzett növekedése 2024 tavaszán Romániában volt a legmagasabb (8,05%). Ezt követte Magyarország, Bulgária, Szlovénia (4,1% és 4,4% között), valamint Horvátország (2,45%).

Ez az Európai Bizottság álláspontja és néhány ponton eltér az EECFA előrejelzésétől. Az EECFA kizárólag az építési piacra összpontosít és az építési piac minden szegmensére ad előrejelzést.

Forrás: EUROCONSTRUCT

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem új megoldásai közül sok szinte lehetetlennek tűnik. Mi lenne, ha egy gép elszívná a bolygót felmelegítő szén-dioxidot a levegőből, és azt örökre betonhidak és épületek belsejében tárolná?

Nos, mára ez már egy valós alternatíva. A tavaly év végén a kaliforniai Tracy városában az amerikai energiaügyi miniszter izgatott tudósokkal és vállalati vezetőkkel együtt ünnepelt egy mérföldkövet: az ország első kereskedelmi méretű, közvetlen szén-dioxid-leválasztó (DAC) üzemének megnyitását.

„Ez egy mintaprojekt, amelyet az egész világon meg kell építenünk” – mondta Shashank Samala, a Heirloom vezérigazgatója. „A napenergia- és szélerőműparkok mintájára, szén-dioxid-leválasztó üzemeket is szeretnénk építeni, amelyek a levegőből szívják el a szén-dioxidot.”

Az Heirloom nevű cég még csak hároméves, de máris hatalmas összeget fektetett bele a szövetségi kormány, és a technológia legnagyobbjai is jelentős támogatást nyújtanak neki. A Tracyben található, közvetlen szén-dioxid-leválasztó üzem azt ígéri, hogy évente 1000 tonna szén-dioxidot fog elnyelni a levegőből, amely körülbelül 220 személyautó forgalomból történő kivonásával lenne egyenértékű.

Szénre éhes mészkő?

A technológia a mészkő természetes szén-dioxid megkötési képességét használja ki. Az Heirloom DAC üzemében 12 méter magas tornyokban egymásra helyezett tálcák találhatók, amelyeket porított mészkővel töltenek meg. Ahogy a levegő áthalad a szabadtéri épületen, a légkörben lévő szén-dioxid a mészkőhöz kötődik. Néhány nap elteltével a robotok a tálcákat egy kemencébe szállítják, ahol hőhatás segítségével választják le a szenet a mészkőről. A folyamatot megújuló energia működteti.

Egy üzem azonban közel sem elég!

„Ezerszer nagyobb létesítményekre van szükség, és több ezer ilyet kell építenünk szerte a világon!” – mondta Samala, a cég vezetője.

Egyre több nagyvállalat csatlakozik a projekthez; a Microsoft például szeptemberben bejelentette, hogy akár 315 000 tonna szén-dioxidot is megvásárolna az Heirloom által megkötött mennyiségből, hogy ellensúlyozza kibocsátását. Az amerikai kormány szintén jelentős összegekkel támogatja a kezdeményezést: a Biden-kormányzat 1,2 milliárd dollárt fektet be a Heirloom és más vállalatok projektjeibe, hogy közvetlen levegő-leválasztó központokat építsenek Louisianában és Texasban. Jelenleg azonban a technológia még mindig rendkívül drága, egy tonna CO₂ eltávolítása több mint 1000 dollárba kerül.

„Ez olyan, mintha az első iPhone kikerülne a futószalagról” – mondja Samala. „Ha csak egy iPhone-t gyártanánk, az több milliárd dollárba kerülne, és ez itt is így van.”

De mihez kezdjünk a szénnel, ha már eltávolítottuk a levegőből?

Néhány olajtársaság a szén-dioxidot az olajkitermelés hatékonyságának fokozásához használja – ez egy olyan technika, amely a szennyezőbb fosszilis tüzelőanyagokat nyeri ki a földből.

Egy „konkrét” megoldás

A szén betonban történő tárolása már megoldott, és a technológia támogatói szerint ez csökkentheti a világ egyik legszennyezőbb iparágának környezeti lábnyomát.

„A beton a víz után a második legtöbbet felhasznált anyag a Földön. Ugyanakkor a beton emisszió-intenzív” – mondja Reilly O’Hara, a CarbonCure Technologies munkatársa. A kanadai vállalat szerint világszerte közel 800 olyan rendszert értékesítettek 35 országban, amelyek lehetővé teszik a szén-dioxid betonba juttatását tárolási célból. Novemberben a CarbonCure bejelentette partnerségét az Heirloommal, amelynek célja, hogy a Tracyben eltávolított szén-dioxidot teljes mértékben a közeli betongyárakban használják fel.

A Vulcan Materials Central Concrete San Jose-i üzemében például már alkalmazzák a CarbonCure technológiáját. Mielőtt a friss betont a mixerkocsi forgó dobjába öntenék, CO₂-t adnak a betonkeverékhez. Bár a beton előállításához nincs szükség szénre, a CO₂ a beton szilárdságát növeli, amikor a keverékben mineralizálódik – magyarázza Alana Guzzetta, aki a Vulcan nemzeti kutatólaboratóriumát vezeti San Joséban.

Ez a többlet szilárdság azt jelenti, hogy minden egyes m³ betonhoz kevesebb, a bolygót felmelegítő cementre van szükség, ami segít a vállalatnak csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását.

„Végső soron a nulla szén-dioxid-kibocsátás elérése a cél” – mondja Guzzetta. A CarbonCure technológiáját használó betongyártók részesednek az eladott szén-dioxid-kreditekből származó bevételből is.

„Ha a CO₂ egyszer beépül a betonba, akkor az örökre ott marad” – mondja O’Hara. „Még, ha a betont később összetörik vagy lebontják is, a CO₂ kőzetté alakul, és nem kerül vissza a légkörbe.”

Forrás: wbur here&now

Fotók:   Peter O’Dowd (Here&now)

A Magyarországon is jól ismert Peri fejlesztett zsaluzatot a világ leghosszabb vízi alagútjának építéséhez. A szigorú előírásoknak megfelelő zsaluzatot gigantikus elemek gyártásához használják.

A tervek szerint 2029-re készülhet el a világ leghosszabb, 18 kilométeres víz alatti alagútja, amely Közép-Európát és Skandináviát köti majd össze. A Fehmarnbelt-alagút gyors közúti és vasúti összeköttetést biztosít majd, jelentősen csökkentve a két európai régió közötti menetidőt. Az építkezés fontos mérföldkőhöz érkezett: a Magyarországon is jól ismert építőipari vállalat, a Peri zsaluzási megoldásával készülő 79 alagútelem gyártása öt gyártósoron zajlik. 

A németországi központú Peri egy jelentős, nemzetközi építőipari vállalat. A Peri Magyarország  közleményében arról számol be, hogy egyedi zsaluzatot fejlesztettek a világ leghosszabb vízi alagútjának kivitelezési munkálataihoz. 

A cél az volt, hogy a 217 méter hosszú és 73 ezer tonnás alagútelemek gyártása hatékonyan, és a szigorú biztonsági előírásoknak megfelelően valósulhasson meg. 

„Minden egyes modul 9 darab 24 méter hosszú szakaszból áll, és ezekből az egységekből az alagút építéséhez összesen 79 darab készül” – mondta el Ézsiás Miklós, a cég ügyvezetője.

A több mint 11 ezer tonnányi zsaluzati anyag a vállalatcsoport német-, lengyel-, és olaszországi gyáraiban készült el, ezeket tizenkét hajó és több mint 275 teherautó szállította el a dániai rødbyhavn-i kikötőben lévő központba, ahol a 79 alagútelem gyártása három csarnokban immár öt gyártósoron zajlik. 

A speciális zsaluzási megoldásnak köszönhetően – egyenként mintegy 3300 köbméter beton felhasználásával – már több szegmenst elkészítettek. A kezdeti fázist követően a gyártósorok átállnak a folyamatos sorozatgyártásra.  A szegmenseket a gyártást követően a tengeren elszállítják a merítési helyére, és lesüllyesztik. 

Ezt kínálja majd a világ leghosszabb vízi alagútja

Autóval tíz perc, vonattal csupán hét – a jövőben mindössze ennyi időre lesz szükség, hogy Észak-Németországból Dániába jussunk. Észak-Európa legnagyobb infrastrukturális építkezésének eredményeként 2029-re készülhet el a Fehmarnbelt-alagút. 18 kilométerével a világ leghosszabb vízbe süllyesztett alagútrendszere öt, összesen 42 méter széles alagútfolyosóból áll. Kettőn kétsávos közút fut majd, a másik kettő a vasúti forgalom számára készül, de egy szerviz- és menekülési útvonalat is kiépítenek. A víz alatti autópálya és kettős vasútvonal a jelenlegi kompátkelőhöz képest az utazás idejét mindkét irányban körülbelül egy órával fogja csökkenteni.

Forrás: Origo

Fotó/látványterv:   Femern A/S

A Quest oktatási központja egy 540 m²-es telken található, körülbelül 300 méterre a tengerparttól az indiai Chennai állambeli Besant Nagar városában. Az oktatási központot 8 és 16 év közötti gyerekeknek hozták létre. A központ tanulási és interakciós térként működik a nagyrészt otthonukban oktatott, vagy a „nem iskola jellegű” oktatási mintával rendelkező gyermekek számára, amelyek a gyerekek érdeklődési köre alapján, nem pedig meghatározott tanterv alapján tanítanak. 

Az épületet szabadon áramló terek kompozíciójaként tervezték a KSM Architecture építészei, hogy térérzékelést és vizuális kapcsolódást biztosítanak használóiknak. Az épületbe egy fákkal szegélyezett elülső udvaron keresztül juthatunk be. A középső téglalap alakú épülettömbben az épület teljes magasságában megnyíló, átriumszerű térbe jutunk, melyre karzat tekint le. Elsősorban nyers beton felületek jelennek meg az épületen kívül-belül, melyeket élénk színű, látszólag véletlenszerűen elhelyezett színes építészeti elemek tesznek nemcsak látványossá, hanem az iskolás korú fiatalok számára inspiráló közeggé.

Az épület metszetében dél felé nyílik, ami Chennaiban a meghatározó szélirány. A déli oldalt a szellő kihasználása érdekében kert formájában emelték ki, miközben kihasználták a telken túli meghosszabbított út eredményezte szélcsatornát is. Az amfiteátrum összeköti az érkezési teret a fenti könyvtárral, mint egy zökkenőmentes kötet, amely a déli emelt kertre néz.

A kertbe a könyvtártól induló csúszdával lehet bejutni. A központi átrium két oldalán öt tanterem található. Az átriumon belül egy színes fém lépcső kanyarog felfelé, összekötve az összes szintet. A negyedik szinten a lépcső kilép az épületből, és egy csigalépcső kollégiumára néz, amely egy tetőtéri kávézóhoz vezet a tetőkerten.

Az épületet egyfajta nyitottság jellemzi a külső és belső terek egyértelmű elhatárolása nélkül, a terek akadálymentesen egymás között és a mögöttük lévő kertek felé. A csillogásmentes természetes fény meleg ragyogása vidám hangulatot teremt, a vidámság érzését pedig a betonfelületeket oldó könnyed színhasználat fokozza. A műalkotásként megfogalmazott oktatási épület szintejeit természetes szellő járja át mely ideális alapot biztosít tanulás számára.

Forrás: Tervlap

Fotó:     Sreenag BRS / v2com

A fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás és a környezetvédelem egy közös ügy, közös felelősség – vallja hazánk egyik meghatározó építőanyag-gyártója, a Duna-Dráva Cement Kft.

A vállalat ismét újabb lépést tett ezen a téren a baranyai régióban: hétfőn ugyanis a DDC munkatársai a Beremendi Napsugár Óvodába látogattak el. Az önkéntes kollégák az óvoda madárbarát tanösvényét újították fel, új színeket csempészve a közösség mindennapjaiba, nagy örömet okozva ezzel a gyermekeknek és az ott dolgozóknak egyaránt. A beremendi madárbarát tanösvény a ’Zöld Megoldás’ pályázat keretében jött létre 2016-ban, abból a célból, hogy segítse a gyermekeket a madarak és fűszernövények megismerésében és a zöld szemléletmód elsajátításában. 

Magyarország meghatározó cementipari társasága különös figyelemmel kíséri a helyi közösségek életét, ahol tevékenykedik. Beremend, Baranya déli kapuja, kiemelt fontossággal bír a DDC számára, hiszen itt található a vállalat egyik hazai cementgyára. A DDC dolgozóinak számos gyermeke jár a beremendi óvodába, így külön öröm volt számukra, hogy aktívan hozzájárulhattak az óvoda fejlesztéséhez.

A jótékonysági akció során 9 lelkes kolléga közreműködésével újult meg az óvoda tanösvénye és a kaptak új külsőt a kerti játékok. A közösségi szellemnek és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségnek köszönhetően gyorsan telt a „munka”, az önkénteseknek fél nap alatt sikerült szebbé varázsolni a gyermekek környezetét.

A vállalati kultúrához híven a DDC példamutató szerepet kíván betölteni a társadalmi felelősségvállalás terén. Ezt szolgálják önkéntességi akciói, jótékonysági kezdeményezései és adományozási programjai. „A közös önkéntességi program kiváló lehetőséget nyújtott a közösségépítésre, a munkáltatói márkaépítésre és a csapatépítésre egyaránt, miközben az óvoda is szépülhetett” – nyilatkozta Molnár Ivett, a DDC HR igazgatója

A Duna-Dráva Cement Kft. elkötelezett amellett, hogy tevékenysége révén pozitív hatást gyakoroljon a helyi közösségekre, továbbra is kiemelt figyelmet fordítva a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás témakörére.

Forrás: Duna-Dráva Cement Kft.

Immár 9. alkalommal rendezik meg az “Együtt Gyermekeinkért” Szentlőrinc-Királyegyháza Jótékonysági Futóversenyt. A verseny időpontja idén: 2024. szeptember 20. péntek.

A Holcim Magyarország Kft. örömmel jelenti be, idén 9. alkalommal kerül megrendezésre az “Együtt Gyermekeinkért” Szentlőrinc-Királyegyháza Jótékonysági Futóverseny. Az esemény hagyományosan kora ősszel, szeptember 20-án, pénteken kerül megrendezésre a Holcim Királyegyházi Cementgyárának parkolójában. A korábbi évek sikeres együttműködését követve – idén is – a Királyegyháza Felvirágoztatásáért Közalapítvány, a Királyegyháza és Szentlőrinc települések önkormányzatai, valamint a Holcim Magyarország Kft. közösen szervezi az eseményt a helyi civilek bevonásával.

Az esemény célja továbbra is az egészséges és aktív életmód népszerűsítése a helyi lakosság, különösen a fiatalok körében.  A futóverseny nevezési díját és az egyéb pénzbeli támogatásokat teljes egészében a résztvevő iskolák sporteszköz vásárlására fordítjuk.

“A rendezvény több mint egy futóverseny, több mint adománygyűjtés. A térség jövője közös építő folyamat, amelynek alapértékei meghatározzák jelenünk lépéseit. A környezeti egyensúly, fenntarthatóság, az esélyegyenlőség és a közösségi szemlélet megteremtése mellett a fiatalok a kulcs a jövőnkhöz. A sportolás javítja a gyermekek egészségét, növeli az önbizalmukat, és fejleszti a szociális készségeiket, hozzájárulva a kiegyensúlyozott fejlődésükhöz. Emiatt is külön öröm számunkra, hogy évről-évre egyre több iskolás diákot és felnőttet köszönthetünk rendezvényünkön, akik futócipőt húzva támogatják jótékonysági ügyünket” – nyilatkozta a szervezők nevében Turbéki Judit, a Holcim Magyarország Kft. Kommunikációs vezetője.

A szervezők ezúttal is három távval és egyéb szabadidős, interaktív programokkal várják a kicsiket és nagyokat szeptember 20-án a Holcim Királyegyházi Cementgyárában. Az idei évben is minden futó a rajtcsomagon kívül a Holcim munkatársai által készített, betonból készült befutóéremmel a nyakukban térhetnek haza. A legjobbakat pedig külön díjazzák a szervezők.

FUTÓVERSENY RÉSZLETEI

Időpont: 2024. szeptember 20. péntek

Helyszín: Holcim Magyarország Kft. Királyegyházi Cementgyárának parkolója

Távok:

3 km (“Királyegyházai kör”),

4 km (“Szentlőrinci kör”),

11 km (“Holcim kör”)

Regisztráció: részvétel online előzetes regisztrációhoz kötött, határidő: 2024. szeptember 13.

Nevezési díj: 18 éven felüliek számára jelképes 1.000 Ft, amit a verseny napján a helyszínen kell befizetni. A jó ügy minél nagyobb mértékű támogatása érdekében a futóknak lehetőségük van ennél nagyobb összegű nevezési díj fizetésére is. Ebben az esetben az adott versenyzők külön nyeremény sorsolásban vesznek részt, amelynek keretében további értékes Holcim ajándékcsomagot nyerhetnek.

Eredményhirdetés: minden távon, több kategóriában, nemenként az első három helyezett érmet, valamint a támogatók által felajánlott tárgyi jutalmat kap.

Jelentkezés és további információ a https://www.holcim.hu/futas oldalon, valamint a futóverseny hivatalos Facebook oldalán („Együtt Gyermekeinkért” Jótékonysági Futóverseny) érhető el.

Forrás: Holcim Magyarország Kft.