Megjelent a Beton újság tavaszi száma!
Legújabb lapszámunk ismét szakmai cikkekben bővelkedik! Dr. Gável Viktória cikksorozatának első részében részletesen olvashatunk a mészkőtartalmú klímabarát cementekről, míg Dr. Juhász Károly Péter az ipari padlók tervezésének érdekességeiről oszt meg értékes információkat.
Ahogyan a legtöbb iparágban, úgy a GCCA (Global Cement and Concrete Association) tevékenysége is elsősorban arra összpontosít, hogy csökkentse a széndioxid-kibocsátást. Ennek érdekében indította el az Innovandi Open Challenge elnevezésű kezdeményezést, egy olyan globális programot, amely összekapcsolja a technológiai startupokat a világ vezető cement- és betonipari vállalataival annak érdekében, hogy felgyorsítsák a zéró kibocsátásra irányuló innovációs fejlesztéseket.
Mit is jelent pontosan és honnan ered a brutalizmus? Nyers beton, erős és masszív építészeti elemek. Ezek azok a jellemzők, amelyek leginkább meghatározzák ezt az időszakot, melynek egyik kiváló magyar képviselője Goldfinger Ernő volt. Azoknak, akik inkább könnyedebb témákat kedvelnek, ajánljuk figyelmükbe Asztalos István Betonépítészet a nagyvilágban című cikksorozatának legújabb részét, amelyben részletesen olvashatnak erről az építészeti stílusról és Goldfinger Ernő életének jelentőségről.
Mindezek mellett még sok érdekes témával készültünk az áprilisi számunkban, amelyhez jó olvasást és kellemes időtöltést kívánunk!
Betonpályázat 2024!
Betonozd be magad a szakmába szakdolgozatoddal, TDK-dolgozatoddal, házidolgozatoddal, vagy féléves (komplex-, diploma-) terveddel!
Várjuk
- a betonból tervezett szerkezeti, előregyártott és kreatív megoldásokat,
- a beton előállításához szükséges anyagokhoz és technológiákhoz kapcsolódó konkrét, innovatív elképzeléseket.
Engedd el a fantáziádat, várjuk kreatív ötleteidet! Kíváncsiak vagyunk, hogy a jövő mérnökeként milyen világot, várost, épületeket álmodsz meg? Hogyan képzeled a jövő építését, a felhasznált anyagokat és azok előállítási technológiáját? Legyetek merészek, ötletesek!
A beérkezett munkákat független zsűri értékeli, a nyertesek PÉNZJUTALOMBAN részesülnek!
Ismerd meg az eddigi pályázatok nyerteseit beszámolóinkból, amelyeket ezen a linken tekinthetsz meg!
Beadási határidő: 2024. június 30. 24:00 óra
A pályázat további részletei és a jelentkezési lap a beton.hu honlapján itt elérhetők!
Harmincezer magyar építőipari szakember dolgozik Európában
A külföldi munkavállalásnál a kiküldetés előnyeire hívta fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), hangsúlyozva, hogy sokan nem tájékozottak kellőképpen a külföldi munkavállalás lehetőségikről és követelményeiről.
A szakszövetség felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar állampolgárok két módon vállalhatnak munkát külföldön: vagy saját maguk keresnek külföldi munkaadót, vagy részt vesznek hazai vállalkozások külföldön vállalt munkáinak és szolgáltatásainak teljesítésében. Az ÉVOSZ adatai szerint jelenleg mintegy 500 építési vállalkozás és csaknem 30 000 szakmunkás, mérnök dolgozik – egyéni munkavállalóként, illetve kiküldetésben – az EU országaiban.
A külföldi kiküldetés előnyei közé sorolható, hogy a munkavállalónak továbbra is megmarad a magyarországi munkahelye, a kiküldetés idején is része marad a magyar társadalombiztosítási rendszernek, és a külföldi foglalkoztatásra is a magyar munkajogi szabályok vonatkoznak. A kiküldetés maximum 2 évig tarthat, ám két hónapos magyarországi munkavégzés után a munkavállaló ismét kiküldhető. Ez a forma nem igényel feltétlenül nyelvtudást, valamint a munkáltató állja a dolgozó szállásának költségeit.
A munkavállalók a kiküldetés előtti magyarországi bérükön felül, kiegészítésül megkapják a mindenkori, az egyes szakmákra előírt, például németországi minimál bruttó órabéreket is, erre a magyar munkáltatójuknak kötelezettséget kell vállalniuk a német hatóságok felé. Az is fontos körülmény, hogy a kiküldött munkavállalók kiutazási, hazautazási és szállásköltségeit a munkáltató köteles vállalni. A munkavállalók havonta legalább egy alkalommal, több napra haza tudnak látogatni családjukhoz.
Nagy kihívás viszont a munkavállalók számára, ha egyénileg próbálnak megkapaszkodni valamelyik külföldi ország munkaerőpiacán. Az ÉVOSZ tapasztalatai szerint a hirdetésekre jelentkezők jelentős része nem ismeri kellően az elvárásokat. Ahhoz például, hogy egy munkavállaló a végzettségének megfelelő és ezzel arányos fizetést kapjon, jól kell beszélnie az adott idegen nyelvet. Azzal is számolni kell, hogy a havi fizetésnek legalább mintegy harmada vagy akár fele a lakbérre és a rezsiköltségekre megy el.
A külföldi munkavállalás iránt érdeklődő építőipari szakemberek segítségért fordulhatnak az ÉVOSZ-hoz, amely kiajánlja őket külföldön, elsősorban Németországban működő magyarországi cégekhez.
Forrás: relaista.ingatlan.com
Fotó: pixabay
Gyorsabban, de jóval drágábban találhatunk szakembert idén
Tovább mérséklődött a szakemberhiány az építőiparban. Az átlagos várakozási idő 52 napra rövidült februárban. A munkadíjak ugyanakkor tovább emelkedtek, az átlagos négyzetméterár 18 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, átlépve a tízezer forintos lélektani határt – ismertette friss kutatásának eredményeit a Mapei Kft.
2024. februárjában 52 nap volt a szakemberhiány Magyarországon, azaz átlagosan ennyit kellene várni egy szakemberre, ha most kérnénk tőle ajánlatot. Ez kismértékű, 10 százalékos csökkenés a múlt évi adatokhoz képest.
„Fokozatosan helyreáll a szakemberek iránti kereslet és kínálat egyensúlya. Az 52 napos átlagos várakozási idő, már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára tolerálható. Sajnos azonban a várakozási idő csökkenése a mérséklődő kereslet következménye. Bár januárban már jelei voltak a fellendülésnek, a piac még kivár. A rövidülő várakozási idő és a csökkenő szakemberhiány hozzájárul majd a piaci élénküléshez” – véli Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
A várakozási idő hossza szakmánként és a munka nagyságától függően változik. Az apróbb javításokra 39 napot, míg a kisebb kivitelezési és felújítási munkákra 46 napot kell várni átlagosan. A közepes méretű beruházások esetében 56 nap, míg a nagyberuházásoknál a várakozási idő 68 nap.
Pillanatnyilag a legnagyobb várakozási időt a kőművesek és burkolók esetén tapasztaljuk, akikre átlagosan 59 és 57 napot kell várni. A generálkivitelezők esetében a várakozási idő jelentősen csökkent, 75 napról 53 napra. A leggyorsabban elérhető szakemberek között találjuk a villanyszerelőket, akikre mindössze 33 nap a várakozási idő. Ezt követik a víz- és gázszerelők 41 napra, az épületgépészek 42 napra, valamint a festők 43 napra.
Tízezer forintos lélektani határ felett a négyzetméterár
Jelentősen emelkedtek a munkadíjak az egy évvel korábbihoz képest. Ma az átlagos négyzetméterár 10 215 forint, ami 18 százalékkal magasabb az előző évinél. Az árnövekedés hátterében részben az inflációs hatás áll, valamint a csökkenő kereslet hatására egyes szakemberek áremeléssel próbálták ellensúlyozni bevételük csökkenését.
Azonban a munkadíjak terén jelentős regionális eltérések figyelhetők meg, a tízezer forintot csak Budapesten és Pest vármegyében haladja meg az átlagos munkadíj négyzetméterenként.
Budapesten 12 046 illetve, Pest vármegyében 12 364 forint volt a szakipari munkák négyzetméterára. A legkedvezőbb árakat az Észak-Alföldön találjuk, ahol 7 649 forint a négyzetméterár. Nem sokkal magasabb a munkadíj a Dél-Alföldön, négyzetméterenként 7 985 forint. A Közép-Dunántúlon a négyzetméterár 8 410 forint, míg a Nyugat-Dunántúlon kissé magasabb, 8 517 forint. A Dél-Dunántúl némiképp kedvezőbb feltételeket kínál, itt az átlagos négyzetméterdíj 8 078 forint. Észak Magyarországon a munkadíjak átlaga 8 324 forint.
A legnagyobb mértékben, Budapesten 28%-kal és Pest vármegyében 31%-kal növekedtek az átlagos munkadíjak. A legalacsonyabb növekedés, mindössze 13%-os, a Dél-Dunántúlon tapasztalható, míg a Nyugat-Dunántúlon ez az arány 16%.
Romló hangulat, kedvező előjelekkel
A piaci kihívások következményeként tovább romlott a szakemberek hangulata, kevésbé optimisták a jövőt illetően, mint egy évvel korábban. A megkérdezett szakemberek mindössze 16 százaléka véli úgy, hogy az építőipar jó irányba halad. A válaszadók 26 százaléka szerint nem változnak a dolgok az építőiparban, míg a megkérdezett szakemberek 58 százaléka úgy érzi, hogy jelenleg nem a jó irányba tart az ágazat.
Markovich Béla ennek ellenére optimista, mert azok, akik úgy vélik, hogy az építőipar jó irányba halad, a javulás okaként az ágazat fejlődését (26%), így például a minőség iránti igény elterjedését említik, a kóklerek visszaszorulását (21%), a munkát megkönnyítő technológiai fejlődést (11%), valamint az állami támogatások pozitív hatását (10%). A szakember szerint ezek biztató előjelek, melyek az építőipari kultúra fejlődését és a kereslet javulását jelzik.
Forrás: 24.hu
Fotó: Pixabay
Soha többé hólapát?
Egy új fejlesztésnek köszönhetően az önmelegítő betonon nem fog megtapadni a hó vagy a jég, így talán majd elfelejthetjük a hólapátot vagy az útszórást – legalábbis bizonyos körülmények között.
A Drexel Egyetem területén található egy olyan betonozott terület, ami előrevetítheti a jövő jégmentes téli útburkolatát. A felület mindenféle külső beavatkozás nélkül képes a havat, jeget, ónos esőt leolvasztani magáról, immáron harmadik éve. Az egyetem mérnök kutatói nemrégiben számoltak be arról, hogy miként is működhet ez a különleges beton.
Az utak téli tisztán tartása sok milliárd dollárra rúg, és ennek környezeti hatásai is vannak. Ráadásul ez csak a probléma egyik fele, mert a téli fagyok emellett az utak állapotát is rontják, vagyis az útjavítások további összeget emésztenek fel. A fagymentesen tartott útfelület mindkét problémát megoldhatja. Emiatt is kísérleteznek már évek óta az efféle megoldásokkal.
Az önmelegítő beton erre anélkül képes, hogy külön fűteni kellene, pusztán a nappali környezeti energiát használja fel, így olyan helyszíneken jelenthet majd megoldást, ahol van egy kis nappali hőingás.
A beton kulcsa a hozzáadott paraffin, mely szobahőmérsékleten folyékony, de hő hatására hőt bocsát ki, így a megszilárduló beton maga is felfűti környezetét. A kutatók a betonhoz használt murvával itatták fel a paraffint, majd az így előkészített anyaggal keverték meg a betont.
A téli tesztek során a beton felszíne megtartotta melegét (5-12 Celsius fok), még akkor is, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökkent. Bár ez nem oldja meg teljesen az igazi hóviharok problémáját, a kutatók szerint már csak az is jelentős előrelépés lenne a közlekedés biztonsága szempontjából, ha az útfelület nem fagy meg. Mivel a beton nem tudott megfagyni, így a fagyhoz köthető repedezés is elmaradt.
A tesztekből kiderült az is, hogy az 5 centisnél vastagabb hóréteget nem tudta elolvasztani a beton, így még senki se tegye fel a családi hólapátot egy hirdetési oldalra. Ahhoz azonban a módszer elegendő lehet, hogy egy várt nagyobb havazás előtti alásózást elkerüljék. Fontos azt is tudni, hogy ez a halmazállapot-váltáshoz kötött hőleadás akkor működik, ha a betonnak van ideje napközben „feltöltődni”, vagyis visszaolvadni a benne lévő paraffinnak. Magyarul, ez a módszer csak akkor működhet, ha a használat helyén nincs folyamatosan fagypont alatt a hőmérséklet.
Az alkalmazás potenciálja nemcsak a mindennapi életben, hanem más területeken is értékes lehet – a kutatók pedig folytatják az anyag fejlesztését.
Forrás: National Geograhic
Fotó: Drexel University
Látszóbeton trend: így lesz a legolcsóbb alapanyagból a legtrendibb belső tér
Ipari beton, mint dekoráció? Igen! A kortárs lakberendezési trendek egyre inkább az egyszerűt, mintsem a pompát ünneplik – ez pedig sehol nem mutatkozik meg látványosabban, mint a beton belsőépítészeti használatában.
Nincs ennél univerzálisabb anyag
Az emberiség ősidőktől fogva használja a betont. Időszámításunk előtt 700-ban beduin kereskedők fejlesztettek ki egy betonszerű anyagot, amelyet titkos, föld alatti víztartályok építéséhez használtak, hogy ezzel segítsék elő a túlélést a sivatagban. A beton ma is a legnépszerűbb, ember által készített építési termék, melyből évente nem kevesebb, mint 7 milliárd köbmétert állítanak elő. Hihetetlen sokoldalúságának köszönhetően az autópályáktól kezdve a konyhai munkalapokig, bútorokig, használati tárgyakig mindent el lehet belőle készíteni, és soha olyan nagy népszerűségre nem tett még szert a belsőépítészetben, mint napjainkban. Szívesen becsempésznéd az otthonodba ezt az egyre népszerűbb trendet? Akkor meríts ihletet ezekből a stílusos beton belsőépítészeti ötletekből.
További stílusos képek az eredeti cikk mellett a galériában!
Forrás és kép: Femcafe.hu
Buszmegállót adtak át a Királyegyházi Cementgyárnál
Buszmegállót épített és adott át a Holcim Magyarország Kft., ezzel is támogatva a munkavállalók és a gyárhoz érkezők környezetbarátabb és hatékonyabb közlekedését. A buszmegálló kialakítása során a fenntarthatósági szempontokra is kiemelt figyelmet fordított a vállalat: a környezettudatosság jegyében napelemes világítást épített ki.
Április 8-tól közelíthető meg a Volánbusz menetrend szerinti járataival a Királyegyházi Cementgyár.
A Holcim Magyarország Kft. célja, hogy 2040-re elérje a nettó karbonsemleges működést. Ennek érdekében fennállása óta valósít meg környezettudatosságot erősítő lépéseket, mind a cementgyártás, mind a vállalati működés, mind pedig a környezetében élők szemléletformálása területén.
„A munkavállalók és a hozzánk érkezők közlekedési szokásainak kiértékelését követően döntöttünk úgy, hogy az autónál környezettudatosabb és költséghatékonyabb, tömegközlekedési lehetőséggel bővítjük a megközelíthetőségünket. A buszmegálló átadása egy újabb mérföldkő fenntarthatósági céljaink elérésében, és hozzájárul a környezetünk védelméhez is: egy környezetbarátabb alternatívát nyújt a munkavállalóknak, hogy autó helyett tömegközlekedéssel jussanak el a munkahelyükre és onnan haza.” – nyilatkozta Hoffmann Tamás, a Holcim Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.
Hosszas előkészítő munkát követően a Királyegyházi Cementgyár április 8-tól lesz elérhető a Volánbusz menetrend szerinti, Szentlőrinc és Sumony között közlekedő járataival. Ez a fejlesztés nemcsak a Holcim munkavállalóinak nyújt lehetőséget majd a kényelmes és környezetbarát közlekedésre, hanem hozzájárul a közösség egészének fenntartható fejlődéséhez is.
„Szívügyünk a környezettudatosság. Ezért bízunk benne, hogy a jövőben minél többen fogják választani ezt a közlekedési formát vállalatunk megközelítésére – legyen szó akár munkavállalóinkról, akár a jövőben megrendezésre kerülő gyárlátogatásokra érkező vendégekről, iskolai csoportokról, mivel egyéni szinten ezzel is hozzájárulhatunk a karbonlábnyomunk csökkentéséhez. A jövőben további lépéseket tervezünk tenni, hogy vállalatunk egyre fenntarthatóbb és környezetbarátabb legyen” – tette hozzá Hoffmann Tamás.
A Királyegyházi Cementgyárnál megálló járatok pontos menetrendje a Volánbusz hivatalos oldalán érhető el.
Forrás: Holcim Magyarország Kft.