Hírlevél 2023. szeptember – Jövőbeli kilátások és izgalmas projektek

Szinte megszűnt az építőanyag-hiány Magyarországon, ami miatt csökkenhet egyes alapanyagok árszintje is. Azonban a hazai építőipar állapotáról a hírek kevésbé kedvezőek: az állami megrendelések visszaszorulása és az elszálló infláció sem kíméli a szektort.

12 százalékkal volt alacsonyabb az építőipari termelés volumene 2023 májusában, mint egy évvel korábban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai alapján. Főleg az épületépítések dőltek be, mintegy 13,6 százalékkal.

Különösen nagymértékű a megrendelési állomány visszaesése. A PlanRadar tájékoztatása szerint 36,9 százalékkal csökkent a megkötött új szerződések, azon belül 48,5 százalékkal az épületek építésére vonatkozók száma a vizsgált időszakban.

Viszont kedvező hír az építkezést vagy felújítást tervezőknek, hogy az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) friss kutatása alapján az építőipari cégek 92 százaléka zavartalanul tudta beszerezni az építőanyagokat az év első felében, ami azt is jelenti, hogy gyakorlatilag megszűnt a hazai építőanyaghiány.  Ez maga után vonzza ezen termékek árának a csökkenését is.

Ezek az építőanyagok lehetnek olcsóbbak

Az ÉVOSZ-hoz tartozó Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat kutatásából az is kiderül, kisebb mértékű, százalékosan egy számjegyű csökkenést várnak az építőanyagok árában az építőanyag-kereskedők. Leginkább az EPS (polisztirol) szigetelőanyagok és a betonacélok árszintje mérséklődhet. A legkevésbé pedig a festékanyagok, a cement és a gipszkarton árszabása csökkenhet a szakemberek szerint.

Az árcsökkenés oka lehet, hogy megszűntek az ágazat beszerzési nehézségei, egyúttal jelentősen csökkent a kereslet az építési termékekre.

„Az építőanyag-gyártóknál hatványozottan érződik a visszaesés, mely egyre nagyobb nyomást gyakorol a vállalatokra. Komoly döntésekre kényszerülnek, mint például szakképzett munkaerő elbocsátása, műszakok leállítása, vagy akár gyárbezárások. Fellélegzést egy energetikai felújításokat célzó program elindítása jelentene” mondta Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.

Két fontos építőanyag ára már jelentősen csökkent

Az ÉVOSZ sajtótájékoztatón közölte azt is, idén eddig 34 százalékkal kevesebb áru fogyott, mint az előző év azonos időszakában. Az építőanyag-kereskedők 86 százaléka pedig a jövedelmezőség romlásától tart.

A legnagyobb probléma a megrendelések hiánya. A kereskedők a kapacitásaikat az előző évek volumenéhez „lőtték be”. Megrendeltek különböző logisztikai eszközöket, ezekre a visszaesés miatt most nincs szükség.

A szövetség úgy látja, jelentős az „árspirál”, ezért most megéri belevágni építkezésbe, felújításba. Példaként említették, hogy a betonacéloknál 35 százalékos, a faanyagoknál 20 százalékos az árcsökkenés. A vállalási határidők is jóval korábbra kerültek.

Ugyanakkor a cégek a költségek emelkedésére számítanak, de a szállítási díjak kivételt jelenthetnek. A veszteségek mérséklése érdekében a kereskedőcégek 71 százaléka készül energiatakarékossági intézkedésekre, fejlesztésekre. Másrészt a termékek és szolgáltatások bővítésében, a digitalizációban, az internetes értékesítés fejlesztésében látják a kiutat a helyzetből.

Forrás: haszon.hu

Fotó:     Schuttlestock

Közzétette a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium a 2023-as rezsióradíj módosításáról szóló rendelettervezetet.

Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti építőipari rezsióradíj 2023. évre meghatározott, általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértéke 5856 forint/óra lehet jövőre – derül ki egy most társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből, amit a Portfolio szúrt ki.

Az építőipari rezsióradíj a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített – a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett – összes költségét tartalmazza.

A rezsióradíj kiszámításához az összes költséget és nyereséget le kell osztani a valós munkavégzésre fordított órák számával. Például, ha havi 168 órát dolgozunk, az egy hónapban, átlagosan 21 munkanappal számolva – olvasható.

Az építőipari szektor hazai szereplői 2008 óta alkalmazzák ezt a díjtételt a hatályos jogszabályok értelmében.

Novemberben lehet csak törvény

Ahhoz, hogy az említett építésgazdasági intézkedésekkel érdemben foglalkozni lehessen, az Országgyűlésnek előbb el kellene fogadnia a Magyar Építészetről szóló törvényt, mert annak a végrehajtását szolgálják a fenti elképzelések is. Koji László információi szerint az új építészeti törvény parlamenti végszavazása novemberben várható. Az ÉVOSZ folyamatosan követi és véleményezi az alakuló törvény szövegét. A tervezet egyelőre még nem volt a kormány asztalán, és társadalmi vitára sem került még sor, de utóbbi várhatóan szeptemberben megtörténik majd. Ezután tárgyal róla a kabinet, majd jöhet a plenáris vita a Parlamentben.

Koji László felidézte, hogy a Nemzeti Építőanyag-kereskedelmi Hálózat gondolata kapcsán tavasszal komoly aggodalmakat fogalmaztak meg a piaci szereplők, hiszen a kezdetekben egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy az államnak mikor lesz elővásárlási joga az építési anyagok piacán. Nagyságrendileg ezer építőanyag-kereskedéssel foglalkozó cég működik az országban, és komoly verseny zajlik közöttük, és az ÉVOSZ szerint az ellátásról is tudnak gondoskodni, ezért sem volt érthető, hogy mi szükség lehet egy állami kereskedőház létrehozására.

Aztán a koncepció szövege alapján megnyugodhattak a kedélyek. Eszerint ugyanis csak abban az esetben kapna szerepet az NÉKH, ha az ellátási lánc sérülne, és ha az exportra szánt építőanyagok, építési termékek tekintetében az állam úgy dönt, él az elővásárlási jogával. Az ÉVOSZ elgondolása szerint ez nem is egy hagyományos értelemben vett cég lenne, hanem inkább egy online kereskedés, ami elsősorban az állami beruházásokhoz szükséges kritikus építési termékek beszerzésére segítene rá. Némileg árnyalja a képet az, hogy az elmúlt évben csak egy olyan termék volt, amely esetében az ellátás bizonytalan volt, ez pedig a cement. Ugyanakkor a Szakszövetség szerint ennek a hiánynak hátterében egyfajta állóháború zajlott az állam és a cementipari vállalkozások között, akik monopolhelyzetben vannak. Az tény, hogy a múlt év első felében nem volt elegendő cementkészlet a piacon.

A cementipari termékek importjának aránya 40-ről 60 százalékra emelkedett.

Ezek alapján jogosan gondolhatják úgy a piaci szereplők, hogy fölösleges az állami kereskedő.

Mélypont

Napokban a kormány váratlanul „kiemelt társadalmi, politikai, gazdaságfejlesztési” jelentőségűnek nevezett 24 projekt azonnali, kiviteli terv mélységű előkészítéséről döntött, ami talán némi lélegzetvételhez juttatta a piacot. Ezzel kapcsolatban Koji László elmondta, elsősorban út-vasút és mélyépítési munkáknak az előkészítésére kapott felhatalmazást Lázár János miniszter. A mélyépítési alágazat sérült leginkább az utóbbi 2-3 évben.

Július végén az egy évvel ezelőtti szinthez képest 41 százalékkal volt kevesebb a megrendelési állomány.

Ha a teljes építésipari ágazatot nézzük, akkor a tavalyihoz képest 30 százalékkal csökkent a rendelésállomány, míg az újonnan megkötött szerződések volumenénél pedig 37 százalékos csökkenést voltak kénytelen elszenvedni a magyar cégek.

Az ÉVOSZ elnöke közölte azt is, hogy az építőipar március végétől létszámkibocsátóvá vált, az év elején 385 ezer embert foglalkoztattak, jelenleg pedig ennél 15-20 ezerrel kevesebbet. Megerősítette azt, amit tegnap szakszervezeti vezetők a Napi.hu-nak elmondtak: a nem betanított segédmunkások elbocsátásával próbáltak a cégek javítani a helyzeten. A mérnököket szeretnék a cégek megtartani, de az elmúlt időszakban megjelent az a tendencia, hogy a magasan kvalifikált szakemberek home officeból Nyugat-Európába, vagy az arab világba dolgoznak be, és félő, hogy magyarországi megrendelések nélkül tartós lesz ez a munkakapcsolat és akár még ki is költöznek. Koji László arról is beszélt, hogy még nem látni, milyen eredményei lehetnek a második félévben meghozott kormányzati intézkedéseknek, de ha még piaci élénkülés is történne, év vége, vagy jövő év eleje előtt azokból szerződéskötés nem lesz.

Forrás:   napi.hu

Fotó: Pixabay

Az építőipar iránti vonzalom megnövekedett a fiatalok körében, ami megmutatkozik abban, hogy az építőiparimérnök-képzésekre idén összességében ötödével több diák jelentkezett, mint a korábbi években, noha ezek a képzések hosszú ideje hiányszakmának számítanak. A népszerűségi lista elején az építészmérnöki szak áll, amit a gépész- és az építőmérnöki követ.

A legdivatosabb továbbra is az építész szak, amit a gépészmérnök követ, miközben legkevésbé az építőmérnöki területen erősödött az érdeklődés, noha statikusokra óriási a kereslet a munkaerőpiacon – tájékoztatta a Világgazdaságot Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

Az építőiparimérnök-szakok iránt megnövekedett az érdeklődés, és azokon a vezető intézményeken, mint a Budapesti Műszaki Egyetem, a győri Szent István Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem, idén összességében többen jelentkeztek az építésgazdasági képzésre. Mint az ÉVOSZ elnöke rámutatott, különösen fontosnak ítélik, hogy mindez annak ellenére történt, hogy emelték a felvételi ponthatárt az egyetemek.

Most, hogy tudásban felkészültebb hallgatók kezdik el egyetemi tanulmányaikat és a várakozások szerint felkészültebb végzősök lépnek majd pályára, remélhetőleg kisebb lesz a lemorzsolódás, legalábbis ebben bízik Koji László a mennyiségi és minőségi szintlépés kapcsán.

Az ÉVOSZ információi szerint összességében körülbelül 20 százalékkal többen vágnak bele az építőiparimérnök-képzésbe nappali tagozaton. Győrben kiemelkedően nőtt a hallgatói létszám, a Szent István Egyetemen kétszer annyian kezdik el tanulmányaikat, mint tavaly. 

Nőtt a külföldi hallgatók száma is az építőipar szempontjából releváns területeken, mindenekelőtt a pécsi egyetemen.

Két szempontból is fontos ez: egyrészt nemzetközi tapasztalat, hogy első munkahelyként sokan maradnak ott, ahol egyetemet végeznek, másrészt pedig hazatérve is igyekszik a többség oszoros kapcsolatot tartani az adott ország építőiparával, illetve annak szereplőivel.

A tanévkezdés alkalmából az ÉVOSZ hangsúlyozza a szakmai gyakorlatok megújításának és a duális képzések szélesítésének fontosságát. Az egyetemeknél olyan tantervet támogatnak, amely lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy már az első évüktől kezdve kiépítsék vállalati kapcsolataikat és részt vegyenek vállalkozásoknál zajló gyakorlatokban. Így a diákok már a tanulmányaik kezdetén aktív gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek és elmélyülhetnek a valós munkavégzésben.

Forrás és teljes cikk: vg.hu

Fotó:     Shuttlerstock

A Duna Terasz Lakónegyed korábbi sikereinek nyomán elindult a Duna Terasz Vista kivitelezése a Foka-öböl mentén, közvetlenül a vízpart mellett. A beruházás különlegessége, hogy a lakások nagy része örökpanorámával rendelkezik majd, architektúrájában pedig emblematikus megoldásokat használtak. A lakóövezettel együtt a Foka-öböl partja is megújul.

Megtörténtek az első kapavágások Budapest új, két lakóházból álló épületegyüttesének kivitelezésében. A fejlesztés során két 8-9 emeletes épületben 632 darab 30-117 m²-es korszerű otthonnal bővül a XIII. kerület. A Duna Terasz házakhoz hasonlóan a lakásmixben itt is a piaci sztenderdtől eltérően nagyobb számban lesznek a 3-4-5 szobás lakások, de a befektetői réteget is célzó 1-2 szobás ingatlanokból is széleskörű választék kerül kialakításra. A fejlesztőhöz hűen ebben a lakóparkban is minden lakáshoz tartozik majd erkély vagy terasz. A projekt átadása 2026-ban várható.

A Duna Terasz Vista a Foka-öböl, a Cserhalom, a Csele és a Fedélköz utca közötti területen épül meg. A közlekedési infrastruktúrának köszönhetően a belváros autóval alig több, mint 10 perc alatt érhető el, míg a Népsziget 10 perc, a Margitsziget pedig negyed óra alatt közelíthető meg. Ha a tömegközlekedést választjuk, egy perc sétára találjuk a 15-ös busz megállóját, valamint a Gyöngyösi utcai és Forgách utcai M3 metróállomásokat. Emellett a szolgáltatási környezet (Duna Pláza, Váci úti irodafolyosó) is rendkívül gazdag, ráadásul számos óvoda, iskola és bölcsőde is található a közelben.

Az épületegyüttest tervező Fazakas Építésziroda, a fejlesztő elegancia és egyediség iránti elvárását többek között a hullámzó, dinamikus, mégis harmonikus alaprajzi geometriával, illetve az 1-es épület esetében alkalmazott egyedi kapu alakzattal valósította meg. A két épület homlokzati képét domináló íves üvegkorlátok reflektálnak a vízparti környezetre, és izgalmas, változó mélységű, de praktikus kialakítású erkélykialakításokat eredményeznek. Az erkélylemezek előtt végigfutó törtfehér dekorelem az így kialakuló erkélystruktúrának kölcsönöz erőteljes karaktert.

A D&B Ingatlanfejlesztő-Csoport az építkezéssel párhuzamosan a Foka-öböl mentén körbefutó egykori ipari terület részeként funkcionáló parti sáv egy szakaszát rekreációs területté alakítja át, mely az átadás után közterületté válik.

A fejlesztő nagy hangsúlyt helyez a lakók mindennapjait kényelmesebbé tevő közösségi szolgáltatásokra: az új fejlesztésben helyet kap közösségi klubszoba, játszószoba, outdoor iroda, napozóterasz, grillterasz fűszerkerttel, illetve játszótér is. Az eltérő vásárlói igények kiszolgálása érdekében a két házban részben eltérő műszaki felszereltséggel találkoznak majd az érdeklődők, közös paraméterként azonban mindkét épületben energiatakarékos hőszivattyúval kombinált hűtő-fűtő rendszert alakítanak ki.

A D&B Ingatlanfejlesztő-Csoport több mint 15 éve van jelen új lakóparkjaival Budapest egyik legnépszerűbb részében, a XIII. kerületben, ahol közvetlenül a Duna mellett fejleszt.  A Duna Terasz a Vizafogó városrészben épülő lakópark fejlesztéseik közös márkaneve, melyek egy önálló közösséget, a Duna Terasz Lakónegyedet alkotják. A lakónegyed első, 362 lakásos lakóparkját 2009-ben adták át, majd 2019-ben következett a második ütem, a Duna Terasz Premium 322 lakással, ezt követte a 790 lakásos okos, zöld és egyedi közösségi megoldásokkal rendelkező Duna Terasz Grande, melyben jelenleg a műszaki átadások zajlanak.

Forrás és fotó: tervlap

A Zeitz Museum of Contemporary Art Africa épülete az afrikai kontinens első kizárólag kortárs művészetet bemutató múzeuma, melyet Cape Town-ban találunk. Az épület egyedülálló, a beton szerepe azonban különösen hangsúlyos a tervezésben.

Az épület 2017 szeptemberében nyitotta meg kapuit és rögtön hírnevet szerzett magának az építészeti világban. A múzeum építészeti alapja maga is műtárgy; a korából származó gabonatárolóból alakították át és bővítették ki. A tervezők úgy döntöttek, hogy kivételes figyelmet szentelnek a beton felhasználásának. Az épület szinte teljes egészében betonból készült, ami megfelelő alapot biztosít a műalkotások bemutatásához. A belső terek részletes kidolgozása lélegzetelállítóvá teszi az épületet; magas mennyezetek, keskeny lámpák és üvegezett falak teszik izgalmassá az épület látványát. Az épület tervezője Thomas Heatherwick arra is büszke, hogy szinte véletlenül, de a tervezéssel a látványon túl egy nagyszerű akusztikai teret sikerült teremteni, így a koncertek alkalmával a hangszerek is kellemes rezgéssel csendülnek fel a térben.

Az épület teljes felszíne betonba lett burkolva. Az építészek arra törekedtek, hogy egy sajátos, nemzetközileg elismert modern építészeti stílust hozzanak létre, figyelembe véve Afrika értékeit. A múzeum az építészet és a dizájn új hullámát hordozza magában.

Egy másik érdekesség a múzeum megvilágítása, amely a naplemente és a tengeri fények által meghatározott természetes fényben rejlik. Az építészeti elemek, mint például a nyers betonfalak, a beton oszlopok és a karcsú sávos ablakok teszik különlegessé az épület megjelenését. Az épület egésze tele van furcsasággal és modernitással, ezzel bebizonyítva Afrika művészeti és építészeti értékeinek rendkívüli különlegességét.

Forrás:  Architecturaldigest

Foto: Iwan Baan

A Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) különösen fontosnak tartja, hogy a jövő generációjának egy élhetőbb, zöldebb világot hagyjon örökségül, és szeretne hozzájárulni azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyek ezt lehetővé teszik. Éppen ezért idén is meghirdeti az immár hagyománnyá vált Zöld Megoldás-pályázatot a baranyai és a váci régióban!

A pályázat változatlanul a környezetvédelem köré épül: a DDC olyan projektelképzeléseket vár, amelyek segítenek előbbre lépni a fenntarthatóság útján, és elhoznak egy olyan életet, ahol a természet szeretete és közelsége a mindennapok része. Az elmúlt évek sikerei és a beérkezett kiváló pályázatok arra ösztönözték a vállalatot, hogy 2023-ban is meghirdesse a Zöld Megoldás-pályázatot, támogatva ezzel a további „zöld” kezdeményezések megvalósítását.

A vállalat idén is 3-3 millió forint támogatást nyújt mind beremendi, mind pedig a váci térségében, valamint további 1,5 millió forintot a pécsi kisrégióban. A pályázatok elbírálását a 2023/24-es időszak során is elismert, szakértőkből álló Bizottság végzi, akik megvizsgálják az ötletek kreativitását és azok fenntarthatóságot elősegítő jellegét.

Sőt, ahogy a korábbi években, úgy idén is lehetőséget biztosítanak a pályázóknak arra, hogy a váci és a baranyai régió támogató szakértőjével konzultáljanak az elképzelésekről!

A jelentkezők pályázatukat 2023. szeptember 4. és december 1. között adhatják le, amelyről további

információ a vállalat honlapján megtekinthető!

Forrás: Duna-Dráva Cement Kft.

Idén is kinyitja kapuit az érdeklődők előtt a már Holcim színekben pompázó Királyegyházi Cementgyár.

• Látogassanak el Európa egyik legfiatalabb cementgyárába, és nyerjenek beavatást a zöld cementgyártás kulisszatitkaiba!
• A látogatás időpontja 2023. szeptember 23., szombat délelőtt
• A program ingyenes, viszont előzetes, online regisztrációhoz kötött.

„Az idei év különleges a Királyegyházi Cementgyár életében: májustól a LAFARGE márkanevet a nemzetközi anyavállalatunkat követve Holcim névre változtattuk. Ezzel is erősítve elköteleződésünket a fenntartható építési megoldások iránt. A név új, azonban a közösségi értékteremtés továbbra is kiemelt célunk, ezért szervezzük meg immáron hagyományosnak mondható őszi Nyílt Napunkat, amelynek keretében a helyi lakosság egy exkluzív gyárlátogatáson vehet részt az új színekben pompázó Királyegyházi Cementgyárban.” – ismerteti Hoffmann Tamás, a Holcim Magyarország Kft. Ügyvezető igazgatója.

Színes programokkal várják az érdeklődőket

A cementgyártás folyamatát idén gyalogos séta keretében mutatják meg az érdeklődőknek. Ennek keretében a látogatók megismerkedhetnek többek között Walterrel, a mintavételező robottal; testközelből nézhetik meg a cementzsákolás folyamatát, valamint a cementgyártás során alkalmazott munkagépeket.

A gyárlátogatás mellett a Holcim gondolt a legkisebbekre, valamint a kreatív vénával rendelkezőkre is. Az érdeklődők ugyanis csillámtetoválással gazdagodhatnak, és különböző interaktív, kreatív foglalkozásokon is részt vehetnek.

Jelentkezés és további tudnivalók

A Holcim idén – az előző évektől eltérően – szeptember 23-án, szombat délelőtt várja az érdeklődőket a Királyegyházi Cementgyárban. A turnusok reggel 9 órától, félóránként indulnak a délelőtt során. Egy túra nagyjából 1 órás, és minden csoportban maximum 25 fő vehet részt.

A rendezvénynek nincs alsó vagy felső korhatára, azonban a 18 év alatti gyermekek és fiatalok csak felnőtt kísérővel vehetnek részt a programon. Emellett – mivel üzemterületről és egy gyalogtúráról beszélünk – minden résztvevőnek kötelező a zárt cipő és a hosszúnadrág viselése a látogatás során. A további szükséges védőfelszerelést (védőszemüveg, munkavédelmi sisak állszíjjal, láthatósági mellény) a látogatás idejére a Holcim biztosítja a résztvevőknek.

A program ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött. A jelentkezési határidő szeptember 15., péntek éjfél.

További információ és regisztráció: holcim.hu/gyarlatogatas