Beton Fesztivál 2023 - Fókuszban a fenntartható fejlődés és a dekarbonizáció
A beton.hu igazi fesztiválhangulatot teremtve, a Lágymányosi-öböl partján, gyönyörű természeti környezetben rendezte meg a Beton Fesztivált az építőipar szakemberei számára. Az egynapos szakmai esemény központi témája ezúttal a beton művészet, a fenntartható fejlődés és a dekarbonizáció volt. A rendezvényt élőben online is közvetítették, melyet bármikor vissza lehet nézni.
Fenntartható fejlődés és dekarbonizáció az építőiparban
Az előző évi fesztiválon a beton előtt álló legnagyobb kihívásként a körforgásos, karbonsemleges gazdaságra való átállás során az iparág előtt álló problémákat tárták fel. Az elkövetkező évek, évtizedek a problémákra adandó válaszokról, technológiai megoldásokról fognak szólni, ezért a témát folytatva idén a fenntartható fejlődést és a dekarbonizációt helyezték a rendezvény fókuszába, megfűszerezve beton dizájn megoldásokkal.
A fesztivált Galló Ferenc, a Magyar Betonelemgyártó Szövetség elnöke nyitotta meg, aki a beton sokszínűségével kezdte beszédét.
A fesztivál célja bemutatni a beton sokoldalúságát és szépségét, megismertetni a felhasználás legújabb trendjeit, és találkozni a betonművészet kiemelkedő alkotásaival és képviselőivel. Mint a beton az építkezések alapja, úgy az emberi kapcsolatok az életünk alapját biztosítják. Ezért hagyományosan széleskörű iparági jelenlét gazdagította a fesztivált. Az alapanyaggyártóktól és betonelemgyártóktól kezdve a tervezőkön, kivitelezőkön, tanúsító irodákon át egészen a szakma meghatározó oktatóiig és kutatóiig terjedő paletta mutatkozott be. A szervezők nem feledkeztek meg a jövő generációjáról sem, hiszen az egyetemi hallgatók is képviseltették magukat.
A fesztivál programkínálata éppen olyan sokarcú , mint maga a beton.
A nyitóbeszédet követően Boldog Anita, az AB Concrete Design alapítója a „Beton térfoglalásáról az iparművészetben és a design-ban” címmel tartott előadást, majd Rácz Attila, a MABESZ ügyvezetője az iparág törekvéseiről, a fenntartható fejlődésről, a dekarbonizációról, valamint az ezzel kapcsolatos fejlesztési irányvonalakról és lehetőségekről tartott nagyon szerteágazó előadást.
Pollák András, a Széchenyi István Egyetemről, a SZEnavis alapítója és csapatvezetője, a betonkenu építés és versenyek világában nemcsak a kenuk készítéséről, hanem a szakmai közösségépítés módjáról és fontosságáról is beszélt. Rámutatott arra, hogy ezen közösségek és az iparági szereplők összekapcsolásának milyen hatalmas lehetőségei rejlenek.
Az előregyártott vasbeton csarnokrendszerek tervezési metódusáról, és a tervezéssel kapcsolatos kihívásokról Styaszny Sándor statikus tervező, az Akonstrukt Kft. ügyvezetője tartott ismertetőt.
A szakmai előadásokat Tóth Emília a Duna Aszfalt Zrt. technológiai főmérnöke zárta. Napjaink legnagyobb hídépítési projektjét, a Kalocsa-Paks Duna-híd építéséi folyamatát mutatta be egészen a kezdetektől a jelenlegi készültségi szintig.
A szakmai előadások és beszélgetések mellett továbbra is nagy népszerűségnek örvendett a betonban rejlő sokszínűséget bemutató „betondizájnerek” kiállítása.
A MABESZ hagyományteremtő céllal alapított életműdíjak átadására idén első alkalommal került sor, olyan szakmai kiválóságoknak, akik szakmai pályafutások során sokat tettek a szakmáért és a hazai betonelemgyártás megerősödéséért.
A díjakat Galló Ferenc, a MABESZ elnöke adta át Dr. Hajtó Ödönnek, Papanek Zsoltnak, Tápai Antalnak, és nem utolsó sorban Kovács Ferencnek (posztumusz), akiknek ezúton is gratulálunk.
Minden építés alapja 2023
Hagyományosan a Beton Fesztivál keretében került sor a „Minden építés alapja” betonpályázat eredményhirdetésére és a díjak átadására. Az egyetemi hallgatók számára meghirdetett pályázatra mindkét kategóriában többségében rendkívül magas színvonalú pályamunkák érkeztek, melyeket független bíráló bizottság értékelt. A bizottság kiválasztott három kiváló pályamunkát a betonépítés és az építészet kategóriában, továbbá két pályamunkát az anyag és technológia kategóriában. Ezen felül, egy pályamunkát is elismerésben részesítettek innovációjáért, továbbá egy pályázat az előregyártott betonelemek magas szintű alkalmazásáért kapott különdíjat. Az eredményeket a Bíráló Bizottság részéről Pálfy Sándor DLA, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének professzor emeritusa hirdette ki, míg a díjakat Galló Ferenc a MABESZ elnöke és Urbán Ferenc a CeMBeton oktatási bizottsága részéről adták át. A szervezők köszönték a pályázaton résztvevők munkáját, valamint gratuláltak a díjazottaknak. A díjazott pályaművek a beton.hu weboldalán tekinthetők meg.
Részletes beszámolót és még több képet a rendezvényről a beton.hu honalpon olvashatnak!
Beton Újság októberben is!
Októberi kiadásunkban részletesen beszámolunk a szeptemberben Veszprémben megrendezett Történelmi Betonszerkezetek elnevezésű nemzetközi konferenciáról, melynek színhelye a Petőfi Színház volt. A rendezvény alcíme a ”Hogyan lehet megőrízni ezt a kulturális örökséget” volt.
Szakmai cikkeink közül ajánljuk figyelmükbe dr. Juhász Károly Péter írását, amely Szintetikus szálerősítésű beton nagytáblás ipari padlók méretezése cím alatt olvasható, amelyből megtudhatjuk, hogy milyen problémákkal találkozhatunk a tervezésnél és ezekre mely módszerek adhatnak megfelelő választ. Radnai Gábor cikkében pedig a vízáresztő betonburkolatokról olvashatnak a betontechnológia szemszögéből, mivel az ilyen típusú betonburkolatok megannyi hasznosságuk mellett más techonlógiai megközelítést igényelnek.
Egy különleges technológiai megoldás a betonpaplan, melynek lényege, hogy két textília közé cementréteg kerül, amelyet szárazanyag technológiával terítenek a földmederbe. Így készült az M31 autópálya melletti vízelvezető mederszakasz burkolata is, amely hazánk legnagyobb ilyen technológiával készült projektje! Erről olvashatunk részletesen Bodzán Andrástól, a kivitelező cég ügyvezetőjétől.
Az októberi lapszámunkat online itt olvashatják!
Jó szórakozást kívánunk hozzá!
Betonépítészet a nagyvilágban
Asztalos István A Beton története című sikeres cikksorozata után – egy kicsit félretéve a beton technológiai fejlődését – ezúttal ismét tollat ragadott és életrehívott egy új cikksorozatot, amelynek fókuszában azok a neves építészek és az álatluk megálmodott méltán híres épületek állnak, amelyek megalkotását szintén a beton ihlette.
A cikkek olvasása során ikonikus építészeket és építményeket ismerhetünk meg, kicsit személyesebb hangvételben.
A Betonépítészet a nagyvilágban című sorozat első írásában Pier Luigi Nervi építészetével találkozhatunk, aki a modern olasz építészet kimagasló egyénisége. Az ő nevét fémjelzi többek között a Pirelli toronyház Milánóben (1958.), a repülőgép hangár Orvietoban, (1935.) de ő tervezte Róma ikonikus sportpalotájának kupoláját is (1957.).
Nervi a vasbetonnak egy új változatát is kidolgozta, amelyet ferrocementnek (olaszul ferro-cemento) nevezett el. A ferrocement a szokásos vasbetonhoz képest sokkal kifinomultabb összetételű. A huszadik század első felében Nervi fedezte fel újra ezt az anyagot és használta komoly mérnöki szerkezetekhez.
A következő cikk, amely az augusztusi lapszámunkban jelent meg, A Bauhaus és Walter Gropius hatása az építészet alakulására címmel ovasható. Ugyan a Bauhaus nem kifejezetten a beton építészethez köthető, ez az 1920 és 1970 közötti modernista időszakra jellemző irányzat mégis szorosan kötődik a betonépítészethez.
Hogyan férnek meg egymás mellett a szecesszió és a vasbeton szerkezetek? Milyen hatások érték a modern építészet olyan vezéralakjait, mint Walter Groupius, Mies van der Rohe, vagy Le Corbusier? A cikkben ezekre a kérdésekre is választ találhatunk.
Októberi számunkban részletes betekintést nyerhetünk Le Corbusier pályafutásának fontos állomásaiba és építészeti mesterműveibe. Az élete korai szakaszában kalandos sorsú építész művészetek iránti elkötelezettsége különösen hangsúlyos volt. Kitűnő rajzkészsége már fiatalon kiemelkedett, és első tanulmányait is művészeti iskolában folytatta, majd később talált rá az építészet izgalmas világára. Első villáját mindössze 18 évesen tervezte, egyik tanára megbízására. Le Corbusier a világ számos helyén hagyta ott kézjegyét, így például az egyesült államokbeli Egyesült Nemezetek Palotája, a moszkvai Centoszojuz, vagy a franciaországi Ronchampban 1955-ben épült Zarándokkápolna is az ő nevét fémjelzi, de még India Sél-Punjab állam fővárosának számos középülete is az ő tervei alapján készültek.
Részletesen a cikkeket a Beton újság oldalain olvashatják!
Így akadályozzák meg a jó ötletek lenyúlását az építőiparban
Az elmúlt években folyamatosan jelentek meg új módszerek, termékek, berendezések és eljárások az építőiparban, a magyar építőipari vállalkozások mégis kevesebb mint fele rendelkezik szellemi tulajdoni oltalommal. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) IP Hősök kampányának második állomása az építőipari vállalkozásoknak nyújt segítséget az oltalomszerzéshez.
Az építőipari és a nagykereskedelmi ágazatban működő kkv-knál a legkevésbé valószínű (53%), hogy bármilyen szellemitulajdon-védelmi intézkedést eszközölnének – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022 Intellectual Property SME Scoreboard jelentéséből. Az elmúlt évtized során az építőiparban észlelhető egy növekvő tendencia, amely a szellemi tulajdon oltalomszerzések terén mutatkozik meg.
A szellemi tulajdon védelme az azt alkalmazó vállalkozásoknak gyakran jelent plusz bevételt, ami igaz az építőipari szereplőkre is – az egy alkalmazottra jutó bevétel körülbelül 68 százalékkal magasabb a szellemitulajdon-jogokkal rendelkező kkv-k esetében, mint azoknál, amelyek nem rendelkeznek ezekkel. Az iparjogvédelmi oltalmak megszerzése és a szerzői jog egyszerre segít megőrizni, megvédeni és előtérbe helyezni az iparági innovációkat, valamint megerősíteni a vállalati érték növekedését és az imázs megerősítését.
Az IP Hősök kezdeményezés célja, hogy minél több segítséget adjon az építőipari vállalkozásoknak. A kampány során különböző eszközök segítik az oltalomszerzés lépéseinek és fontosságának átadását, az SZTNH közösségi média felületein és weboldalán színes infografikák és gyakorlati példák segítik a könnyű megértést. A nagykövetek (Ingatlan.com és Barabás Téglakő) pedig videós formában is mesélnek a saját tapasztalataikról.
„Az építőiparban folyamatosan jelennek meg új módszerek, termékek és eljárások. Az ilyen innovációkat a megfelelő jogvédelemmel szükséges felvértezni, mely a megfelelő megkülönböztető jegyekkel a márkaimázs kialakításához is hozzájárulhat. Az SZTNH-nál ebben szeretnénk segítséget nyújtani a magyar építőpari vállalkozásoknak” – fogalmazott Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
A védjegyoltalomnak számos előnye van, hiszen megkülönbözteti a terméket a versenytársak termékeitől. Az innovációkba fektetett források nem térülhetnek meg, ha valaki lemásolja a terméket, az eljárást, vagy a megjelölést, hiszen azt a bevételt az innovátortól veszik el. A szellemi tulajdon védelme az építőiparban lehetőséget teremt az egyedi termékek, szolgáltatások és innovációk jogi védelmére az engedély nélküli használókkal szemben. Egy épület tervrajza szerzői jogi oltalom alatt áll, az egyedi eljárások, innovációk vagy új anyagok és építészeti megoldások pedig szabadalmi bejelentés útján védhetők. Továbbá, a márkáknak és logóknak is lehet védjegyoltalma, ami garanciát nyújt az eredetiségükre és védelmére.
Ezen túlmenően, a formatervezésiminta-oltalom révén lehetőség nyílik a dizájn védelmére, míg a használatiminta-oltalom segítségével az építőiparban alkalmazott eszközök, berendezések és szerkezetek oltalma valósulhat meg. A kampány során színes infografikák és diagramok közérthetően és áttekinthetően vezetik végig az érdeklődőket az oltalomszerzés folyamatán, valamint részletes tájékoztatást nyújtanak az iparágon belüli legfontosabb védelmi lehetőségekről. Emellett a hivatal akár ingyenes szellemivagyon-diagnózist (IP Scan), egyéb tájékoztatást (például az elérhető támogatásokról, pályázatokról) is nyújt az érdeklődő építőipari cégeknek.
Forrás: Ternd FM
Fotó: Canva
Megrendeléshiányra panaszkodnak az építőipari cégek, az exportra dolgozók kivételek
Kevesebb megrendelésre számít az épületépítéssel foglalkozó vállalkozások többsége mind a közbeszerzési, mind a magánmegrendelői piacon – derül ki az ágazati szövetség friss felméréséből. A lakosság kivár, az exportra dolgozó cégeknek azonban bőven van megrendelésük. A bérek infláció alatt vannak, átlagosan tizenegy százalékkal emelkednek a szektorban.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) friss felmérésében összefoglalta a jelenleg leginkább figyelt részpiaci helyzetet az épületépítés területén. A kutatás alapján a lakosság kivár, mivel megtakarításai nem elegendők sem új építkezésekre, sem a felújításokra. A magas kamatlábak miatt a hitelfelvétel sem jellemző a piacon.
A felmérés szerint az épületépítéssel foglalkozó vállalkozások jelentős része a rendelések további csökkenésével számol mind a közbeszerzési, mind a magánmegrendelői piacon. A szűkülés a válaszadók több mint kétharmadát olyan intézkedések megtételére sarkallja, amelyek a versenyképességüket javítják.
Túlnyomórészt nagyobb létszámot foglalkoztató cégek vettek részt az ÉVOSZ felmérésében, ezúttal az épületépítéssel, magasépítéssel foglalkozó vállalkozások köréből.
A nettó árbevételek alakulásával kapcsolatban tavaly még a válaszadók kétharmada, idén már csak a fele számolt be növekedésről.
A csökkenő tendenciát az inflációs környezet negatív hatásai összességében tovább rontják. Növekedést 2023-ra vonatkozóan elsősorban a magánmegrendelésben megvalósuló ipari épületek és raktárak, valamint komplex ipari létesítményeket kivitelező cégek prognosztizáltak.
Az árbevétel-arányos jövedelmezőség az ebben érdekelt cégeknél a legmagasabb, 10 százalék feletti, a zömében lakóépületek kivitelezésével foglalkozó vállalkozásoknál viszont 0–3 százalék között mozog.
Visszaesett a korábbi felmérésekben jelzett magas kapacitáskihasználtság, kivéve azokat a vállalkozásokat, amelyek exporttevékenységet is folytatnak.
Az alacsony kihasználtsággal működő vállalatok valószínűleg leépítésekre kényszerülnek, míg az exportmegrendelésekkel rendelkező, főként Nyugat-Magyarországon működő vállalkozások tervezik munkaerőállományuk bővítését. A nyugati régióban egyre nehezebb olyan szakképzett és tapasztalt munkavállalókat találni, akik megfelelnének az elvárásoknak a munkaerőpiacon. Ugyanakkor az ország középső régiójában a helyzet javulást mutat ezen a területen a korábbi időszakhoz képest.
Nagy Márton: kulcsterületként tekint a kormány az építőiparra! A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint az idei harmadik negyedévben érkezik a pozitív fordulat a szektorban. Az otthonfelújítási program keretében célzott intézkedések bevezetését tervezik, amelyek az itthoni ipart és beszállítókat előnyökhöz juttatják.
A gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a szűkülő piacon felerősödött verseny ugyanúgy akadályozza a vállalkozások mindennapjait, mint a magas adminisztrációs terhek. Az utóbbi a cégek szerint az elmúlt időszakban nemigen csökkent.
Építőanyag-hiány már nincs, sőt, egyes építőanyagok árának emelkedése mérséklődhet, vagy legalábbis infláció alatti mértékben növekedhet. Ez a megrendelői oldalt is kivárásra késztetheti, ami a megrendelések további elodázását hozhatja – figyelmeztet az ÉVOSZ. A magasépítés színvonalának szinten tartásához elengedhetetlen a szakosodott munkaerő megtartása, aminek legfontosabb eszköze a bérek emelése. Az emelést azonban nem tudják inflációkövető módon megvalósítani, így idén átlagosan 11 százalékkal növekednek a bérek a válaszadók körében.
Legnagyobb mértékben a termelésirányítók és műszaki vezetők bérét emelik a munkaadók, mert rájuk nagyobb terhet ró a szakmunkásoknak betanított munkásokkal történő pótlása.
A magasépítési kivitelezési költségek emelkedését nemcsak a munkabérek növekedése hajtja, hanem várhatóan az energiaárak ingadozása és az építési hulladék kezelése is befolyásolja. Sajnos a kivitelezők nem, vagy csak korlátozott mértékben képesek az árváltozásokat a megrendelőik felé továbbhárítani, ami jelentősen csökkenti a jövedelmezőséget.
A megrendelők és a kivitelezők közötti elszámolások, valamint az áremelkedésekkel kapcsolatos egyeztetés folyamata komoly feszültségeket okoz a piacon – derül ki a felmérésből.
Forrás: Világgzadaság
Fotó: ÉVOSZ
Megcsinálták az új akkumulátort: nem kell hozzá más, csak víz, beton és korom
Betonból készítettek akkumulátort a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói, találmányukkal ki lehetne váltani a ház energiaellátásának egy részét.
A szakembereknek sikerült a betont szuperkondenzátorrá alakítaniuk, így azzal már elektromos áramot is el lehet raktározni. Az erről szóló publikáció a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban jelent meg.
A tanulmány szerint a kutatók egy 2021-es ötletet továbbgondolva jöttek rá, hogy egyetlen adalékanyag hozzáadásával elérhető, hogy a beton energiát tudjon tárolni. A recept szerencsére nem túl bonyolult: beton, víz és korom.
A New Atlas megjegyzi: mivel az épületek többsége beton alapra épül, ezért egy egyszerű módosítás elég ahhoz, hogy akkumulátorrá változtassuk a házakat, ezzel pedig spóroljanak az áramszámlán a lakók. A számítások szerint nagyjából 45 köbméter beton már elegendő ahhoz, hogy 10 kWh energiát tároljunk benne. Hozzávetőlegesen: egy egyméteres tartófal-szakasz alapozásához nagyjából 0,24 köbméter betonra van szükség.
A technológia most már adott, így ha azt napelemekkel társítanák össze, az adott épület képes lenne jelentős mennyiségű szén-dioxid kibocsátást megspórolni azzal, hogy kevesebb áramot használ el a hálózatról.
Forrás: HVG
Fotó: Massachusetts Institute of Technology
Több száz érdeklődőtől volt hangos a Beremendi és a Váci Cementgyár
Az ország meghatározó építőanyag-ipari vállalata, a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) ismét betekintést engedett az európai színvonalon működő váci és beremendi cementgyár működésébe! Az idei év különleges volt a DDC számára, hiszen ismét Nyílt Napokat szervezett a nagyközönség számára. A programon az érdeklődők saját szemükkel tapasztalhatták meg, hogyan zajlik az élet a modern, környezetbarát technológiát alkalmazó cementgyárakban.
Az események élményekben gazdag programelemeket kínáltak; a résztvevők gyárlátogatáson vettek részt a Beremendi és a Váci Cementgyárban, amely során betekintést nyertek a gyártási folyamatba, valamint megismerhették a vállalat fenntartható és környezetvédelem központú működését. A gyárlátogatáson túl izgalmas lehetőségnek bizonyultak a bányalátogatások is, ahol mélyebb ismereteket szerezhettek a mészkőbányák izgalmas világáról.
Az esemény idején kicsik és nagyok egyaránt megannyi új információval gazdagodtak, valamint minden korosztály megtalálta a kedvére való szórakozási lehetőséget.
Muti hol dolgozol!
A vállalat munkavállalói és családtagjaik számára 2023-ban ismét megrendezték – idén a nyílt napok keretében – a #Mutiholdolgozol eseményt, amelyen összesen közel 200 fő vett részt! „Az ilyen alkalmak mindig kiváló lehetőséget kínálnak a közelebbi kapcsolatok kialakítására. A kollégáimmal való közvetlen találkozás mindig inspiráló és motiváló számomra. Bízom benne, hogy együtt a jövőben is megvalósíthatunk ehhez hasonló programokat, amely a nagyközönség és a DDC kollégái számára is értékadó.” – nyilatkozta a rendezvény kapcsán Müller Ádám, a Beremendi Cementgyár gyárigazgatója.
Forrás: Duna-Dráva Cement Kft.
Futóktól és látogatóktól volt hangos a Királyegyházi Cementgyár
Szeptember 22-én került megrendezésre az “Együtt Gyermekeinkért” VIII. Szentlőrinc-Királyegyháza Jótékonysági Futóverseny, melynek eredményeként közel 700.000 Ft értékű támogatás gyűlt össze, melyből 12 helyi iskola fejlesztheti sporteszközeinek állományát. Ezt követően, szeptember 23-án, rekordszámú résztvevővel zajlott le a Királyegyházi Cementgyár Nyílt Napja.
Közel ötszázan futottak a jó ügyért
Szeptember 22-én a ragyogó napsütés, az évről-évre visszatérő futók, valamint az új versenyzők lelkesedése is hozzájárult ahhoz, hogy idén is egy igazi közösségi élményként valósulhatott meg az “Együtt Gyermekeinkért” VIII. Szentlőrinc-Királyegyháza Jótékonysági Futóverseny. A futóversenyt ezúttal is Királyegyháza és Szentlőrinc települések önkormányzatai, a helyi civil szervezetek és a Holcim Magyarország Kft. szervezték.
Az iskolások, pedagógusaik, szüleik és kísérőik elsősorban a 3 és 4,4 km-es távok sikeres teljesítésére összpontosítottak, és hősiesen vették az akadályt, szinte nyári kánikulában futották végig a meghatározott távokat. A felnőtt versenyzők főként a késő délutáni 11 km-es távra összpontosítottak. A szervezők különböző kategóriákban díjazták az egyes távok legjobb teljesítményét nyújtókat. Azonban egyetlen futó sem távozott üres kézzel. A 3 és 4,4 km-es távokon az újrahasznosított műanyagból készült tornazsákok, míg az 11 km-es távon a futók rajtcsomagjuk részeként kapott rajtszámtartós övtáskát vehettek át. A célvonalon minden résztvevő egyedi betonból készült befutóéremmel gazdagodott, melyet a Holcim önkéntesei készítettek.
A diákokat a futás előtt és után különféle közösségi programok, interaktív foglalkozások és játékos tevékenységek várták a Királyegyházi Cementgyár parkolójában. A Holcim önkéntesei izgalmas kézműves tevékenységekkel szórakoztatták a résztvevőket, míg a Szigetvári Rendőrkapitányság munkatársai játékos bűnmegelőzési feladatokkal foglalták le a diákokat.
“Örülünk, hogy az idei évben is ilyen sokan csatlakoztak hozzánk és teljesítették a futóversenyünk valamelyik távját. A támogató partnereknek és a nevezési díjaknak köszönhetően idén közel 700.000 forint értékben járulhatunk hozzá a versenyen részt vevő 12 környékbeli iskola sporteszközeinek fejlesztéséhez, bővítéséhez.” – nyilatkozta a szervezők nevében Turbéki Judit, a Holcim Magyarország Kft. Kommunikációs vezetője.
A szervezők köszönettel tartoznak minden lelkes jelentkezőnek, pedagógusnak, szülőnek, egyéni indulónak, segítő önkéntesnek és támogató partnereknek, hiszen az összefogásuk által valósulhatott meg ismét ilyen nagyszerűen a „Együtt Gyermekeinkért” VIII. Szentlőrinc-Királyegyháza Jótékonysági Futóverseny, ami sok kisiskolás számára inspiráló kezdeményezés, felejthetetlen nap.
Rekord résztvevő a Királyegyházi Cementgyár Nyílt Napján
A hétvége programja tovább folytatódott a Holcim-nál: a csapadékos időjárás ellenére is rekord résztvevői létszámmal, több mint 200 fővel zárult a szombati Nyílt Nap a Királyegyházi Cementgyárban. A résztvevők egy gyalogos túra keretében bejárhatták a teljes cementgyártás folyamatát – az alapanyagok betárolásától a végtermékek, azaz a cement zsákolásáig.
A látogatás során nemcsak a zsákos cementek rakodását nézhették meg az érdeklődők, de megismerhették a Holcim környezetvédelmi tevékenységét, valamint munka közben láthatták a mintavételező robotot is.
A gyárlátogatás mellett a Holcim interaktív foglalkozásokkal, tetoválásokkal is készült a kicsik és kreatív vénával rendelkezők számára.
Forrás és fotó: Holcim Magyarország Kft.