Hírlevél 2023. november – Betontrendek, kutatási eredmények és közösségi értékek

A Mapei Kft. idei kutatásából kiderült: a kontármunkák átlagos kárösszege 820 236 forintra emelkedett idén.

Ahogy tavaly, úgy idén is elkészítette a Mapei Kft. országos, Építőipari Bizalmi Index (ÉBI) kutatását, amelyből kiderült: az építőiparba vetett bizalom országos átlagban 3,35 pontra apadt az adható 5-ből, az egy évvel ezelőtti 3,6 ponthoz képest. Az 2023. augusztusában elvégzett országos kutatás egy 2000 fős, nemre, településtípusra és régióra reprezentatív mintán alapult. A kutatás célja a bizalom szintjének felmérése az építőiparban.

Az online konferencián ismertetett adatokat idén is Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője prezentálta. Az adatok szerint Magyarországon aggodalomra ad okot az építőiparban tapasztalható bizalomcsökkenés és a kontárkárok emelkedése. Egy év alatt az átlagos kontármunkák által okozott kár 82 235 forinttal nőtt, elérve a 820 236 forintot, ami több mint 10 százalékos emelkedést mutat az előző év augusztusához képest. Kismértékben, de nőtt a kontármunka-károsultak aránya is, idén augusztusban 23 százalék, míg tavaly ugyanebben az időszakban 21 százalék volt.

Markovich Béla úgy véli, a kontármunkák növekedése jelentős részben az áremelkedések hatásaival, valamint a beruházások számának csökkenésével magyarázható. Az építőipari szakember szerint az emelkedő építési költségek és általános gazdasági kihívások miatt az építtetők arra törekedtek, hogy költségeiket csökkentsék. Ennek érdekében alacsonyabb minőségű és árú anyagokat választottak, valamint olyan szakembereket alkalmaztak, akik alacsonyabb áron dolgoznak. Ez a gyakorlat hozzájárult a kontármunka elterjedéséhez.

„A minőségen spórolni drága! Ne a jó minőségű építőanyagokon és a jó szakembereken spóroljunk, hanem a jó minőséget igyekezzünk jó áron megszerezni. Hosszú távon ez mindig jobban megéri” – tanácsolja Markovich.

A kontármunkák átlagos kárösszegének regionális megoszlása egyenetlen képet mutat. Az idei évben Észak-Magyarországon a kontármunkák átlagos kára a legalacsonyabb, mindössze 413 ezer forint. Ezzel szemben a Dél-Alföldön közel háromszorosára nőtt, elérve 1,2 millió forintot. A régióban a károk közel kétszeresére emelkedtek az előző évhez képest, részben néhány kiemelkedően magas káresemény hatására. Hasonlóan jelentősen emelkedett a kontármunkák kárösszege a nyugat-magyarországi régióban, valamint az Észak-Alföldön. Az előbbinél a kárösszeg 1 millió forint fölé emelkedett, utóbbinál 825 ezer forint volt. Kismértékben csökkent, de még mindig 1 millió feletti a kárösszeg a Pest vármegyét lefedő közép-magyarországi régióban. Ugyancsak jelentősen, 600 ezer forintra csökkent az átlagos kár a Közép-Dunántúlon. Budapesten alig érezhetően emelkedett a károk mértéke.

Elpárolgott a bizalom

Az elmúlt időszakban markánsan csökkent az építőipari szakemberekbe vetett bizalom. Az országos építőipari bizalmi index augusztusban 3,35 ponton állt, szemben az egy évvel korábbi 3,6 ponttal. A válaszok elemzése alapján ennek hátterében a szakemberhiány, az áremelkedés, minőségi problémák, és az infláció által kiváltott kedvezőtlen hatások állnak.

Az ötcsillagos értékelések aránya nem változott a múlt évhez képest. Azonban jelentősen, 22-ről 35 százalékra emelkedett az 1 és 2 csillagos értékelések száma. „A bizalom ilyen mértékű csökkenése elsősorban az építőipar helyzetének szól. Nem a szakemberek lettek rosszabbak, hanem az árak emelkedése, a szakemberhiány, az infláció, a magas hitelkamatok miatt büntették a korábbinál több negatív értékeléssel a szakembereket” – állítja az ügyvezető.

A területi adatokból jól látható a hangulat változása. Minden vármegyében csökkent az Építőipari Bizalmi Index. A legnagyobb mértékű változás Győr-Moson-Sopron vármegyében volt: 3,70 pontról 3,16 pontra csökkent. Ugyancsak jelentős csökkenés történt Zala vármegyében, ahol a bizalom 3,76 pontról 3,31 pontra esett vissza. Az építőipari bizalomban a legkiemelkedőbb értékeket Heves, Békés, Tolna és Veszprém megyék mutatják, míg a legalacsonyabb szinteket Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron, Nógrád megyék és Budapest regisztrálják.

A szakembereken csattant az ostor

A szakmák megítélése hasonlóan alakult. Három szakmát kivéve minden szakmacsoportban csökkent a bizalmi index. A legalacsonyabb az ács szakma bizalmi indexe, mindössze 2,91 pont. Ez a szakma szenvedte el a legjelentősebb bizalomvesztést is. A bizalom alakulására bizonyára kihatott a fa árának jelentős drágulása, ami miatt az építtetők az „ácsokon verik el a port”.

Ugyanaz a három szakma érte el a legjobb értékelést, mint a múlt évben. A víz- és gázvezeték-szerelők kapták a legmagasabb értékelést 3,97 ponttal, mely alig marad el a gépészek és villanyszerelők 3,96 pontos értékelésétől. Az építtetők bizalmatlannak tűnnek az építőipar jövőjét illetően: a válaszadók majdnem fele, azaz 49 százalék szerint az ágazat rossz irányba halad, míg 27 százalék stagnálásra számít. Ugyanakkor némi reményt sugall, hogy a válaszadók 25 százaléka optimista az építőipar jövőjét illetően. A kontármunkák terén visszafogottak az elvárások: 79 százalékuk nem számít fejlődésre az évtized végéig, és mindössze 20 százalékuk gondolja, hogy a kontármunkák száma csökkenni fog.

Forrás és fotó:   Magyarépítők

Lázár János építési és közlekedési miniszter egyéni kezdeményezésére az Országgyűlés december 16-át – Kós Károly születésének napját – a Magyar Építészet Napjává nyilvánította.

Az Országgyűlés, – manapság rendhagyó – egyhangú döntésével egyetértett Lázár János javaslatával, amely szerint Kós Károly, aki egyaránt tevékenykedett íróként, képzőművészként és politikusként, teljes életpályáját hitelesen formálta meg. Amit az erdélyi polihisztor a magyar- ügyről, a nemzeti-ügyről, a közügyről és az építészetnek vagy a művészetnek ebben való szerepéről vallott az pártállástól függetlenül mindenki számára követendő. Kós Károly művészete nemcsak lépést tartott a korabeli trendekkel, hanem egyben korszerűvé tette azokat, miközben hűen és értékesen bemutatta építészeti hagyományainkat, így azokat meg is őrizte.

A Magyar Építészet Napja nem pusztán egy emléknap. Nem csupán Kós Károly szellemi örökségét idézzük fel, hanem egyben egy olyan szakmai ünnepnapot ünneplünk, amely a nemzet- és országépítő akaratot, a teremtő alázatot és a közösségépítő lelkületet testesíti meg. Az idei évtől, december 16-án kerülnek majd átadásra az állami építészeti díjak és új elismerésként a Kós Károly-díj is, mint az építész szakma legnagyobb elismerése.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2022-es megalakulásával újra tárcát kapott az építés ügye. Az ÉKM feladatának tekinti, hogy Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre szellemiségének nyomán megteremtse az önazonos, de a korszellemre és a nemzetközi trendekre válaszoló minőségi magyar építészet feltételeit, amelynek törvényi keretrendszerét az új, „A magyar építészetről szóló törvény” biztosítja majd.

Forrás:  Építési- és Közlekedési Minisztérium

Fotó:  Erdély TV

A BORD Építész Stúdió tervezői nem csupán beleállnak, hanem radikálisan átformálják a településen kialakult építészeti öröksége(ke)t. A terveik nemcsak lehetőséget biztosítanak, hanem példázzák is, hogy a „pince” épületként hogyan értelmezhető modern technológia és funkció szemszögéből.

A lankás, napsütötte etyeki dombokat és a gondos kezeket mindig is szerették a nemes gyümölcsök. A borkultúra erősödésével és fellendülésével hazánkban a főváros környéki kertek és pincék felértékelődtek, egyre több komoly borász telepedett meg a remek adottságú dombokon. A cizellálódó alkoholfogyasztást mutatja, hogy a hagyományos borvidéken megjelent az angol tradíciókat meghonosító könnyű, gyümölcsös aromájú almabor, a cider. A szőlőtőkék közé almafákat telepített a BudaPrés családi vállalkozás, de táj jellegét nem törte meg, sőt, a gondos kisbirtokos a családi gazdálkodást folytatja a területén.

Az Etyeki Kúria Borászattal a helyi (beépítési) viszonyokat teljességgel figyelembe vevő kortárs megoldás született, amelynek továbbgondolására is lehetősége volt az építészeknek a cider üzem tervezésekor. 

Az etyeki Öreghegy felé közelítve, s azon felkapaszkodva a cider üzem felé, egy, a hagyományos magastetős formát idéző, de azt alaposan átalakító, újszerű téri megjelenés bontakozik ki. A meglepő rombuszforma alapegység a tradicionális nyeregtetős megoldás tükrözéséből jön létre, hogy aztán ebből vízszintes és függőleges eltolás játékaként és sorolásaként alakuljon és bontakozzon ki az üzem. A domboldal északkeleti lejtőjének tengelyére párhuzamosan helyezett „épületek” egy része a talajba süllyed. Elrejtés és feltárulkozás finom és átgondolt játéka bontakozik ki, amely maximálisan figyelembe veszi a terepviszonyokat és az épület(ek) funkcióit. A szeriális és eltolt, a domboldalból kiemelkedő tömbök mindkét vége üvegfallal záródik, különböző perspektívájú rálátást biztosítva a tájra, az almáskertekre, és esetenként az elkülönülő „belső” feldolgozási műveletekre is.

Szembeötlő még az izgalmas tömegképzést lehetővé tevő anyaghasználat, a vasbeton. Színében nem különbözik a szőlődombokra kapaszkodó terméskő borítású házaktól, ám előre jelzi, megidézi, hogy a korszerű technológiának helye van a gondos családi vállalkozásban. A vasbeton-tartószerkezet azt is lehetővé teszi, hogy helyenként a födém és falak elhagyásával izgalmas vizuális kapcsolatok jöjjenek létre az egyes eltolással kialakított épületrészek belső terei között. Az így kialakított struktúra a „gazda szeméhez” igazított: a gyártás és a forgalmazás az épületben (és közvetlen környékén) lévő összes folyamatára rálátást biztosít úgy, hogy ez részben és időnként az érdeklődő „fogyasztóknak” is megmutatható.

További izgalmas képeket és a formabontó pincészetről részletesebben az Octogon oldalán olvashatnak!

Fotó: Bujnovszky Tamás

Egy startup azt tervezi, hogy jelentős mennységű betonport szór szét néhány hektár szántóföldön. Azzal kalkulálnak, hogy a betontörmelék javítani fogja a termőföld minőségét, valamint felveheti a kesztyűt a klímaváltozás ellen úgy, hogy növeli a terület karbonmegkötő képességét.

Az ír Silicate startup 500 tonna betontörmeléket tervez szétszórni mintegy 50 hektár szántóföldön Chicago mellett az Egyesült Államokban. Az írországi Sligo-ban székelő vállalat szerint ezzel úgy javíthatnak a termőföld minőségén, hogy egyúttal növelhetik a karbonmegkötő képességét, így támogatva a klímaváltozás elleni küzdelmet – számolt be róla az Euronews.

A startup céljainak az elérését az általuk fejlesztett „enhanced weathering”, azaz „továbbfejlesztett mállás” módszere teszi lehetővé. A technológia a természetes eróziós folyamatokat veszi alapul. Pontosabban azt, hogy a kőzetek fizikai és/vagy kémiai folyamatok hatására aprózódnak. Az írek ezt a folyamtot gyorsítják fel építkezésekről beszerzett, fel nem használt betonelemeken, így alakítják porrá a betontömböket. A kapott apró szilikátokkal pedig beborítják a termőföldet.

Az elképzelés az, hogy a talajba kerülő esővíz a betontörmelékkel érintkezve szén-dioxidot kössön le a légkörből, ami aztán a folyókba kerülve vagy oldott formában marad, vagy végül a tengerfenékre süllyed, ilyen formában lekötve és kivonva a légkörből a szén-dioxidot

A cég alapítója és ügyvezetője, Maurice Bryson szerint a megoldásuk egyszerre fokozhatja a szántóföld produktivitását és juttathatja több szerephez a termőföldet a klímaváltozás elleni küzdelemben. Úgy kalkulálnak, hogy az 500 tonna betonpor 100 tonna szén-dioxidot vonhat ki a légkörből, emellett javíthatja a talaj pH értékét.

Forrás: HaszonAgrár

Fotó: Shutterstock

2023-ban, immár 73. alkalommal megtartották a Magyar Bányászati Szövetség főszervezésében a Bányásznap Országos Központi Ünnepséget.

Az Energiaügyi Minisztérium, a Magyar Bányászati Szövetség, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, valamint az ünnepség házigazdájaként a MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyrt. idén augusztus 31-én rendezte meg a Bányásznap központi ünnepségét Kardoskúton.

A résztvevőket a zenés és táncos programok mellett számos előadással és ünnepi köszöntővel várták, valamint ünnepélyes keretek között átadták a méltán kiérdemelt miniszteri- és szakmai elismeréseket is.

A Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) egykori elnök-vezérigazgatóját, Szarkándi Jánost a Magyar Bányászati Szövetség a „Magyar Bányászatért” életműdíjjal tüntette ki. Az elismerés Szarkándi János több évtizedes sikeres munkásságát ismerte el az építőipari alapanyag bányászatában, feldolgozásában és ellátásában, valamint kiemelte szövetségi érdekérvényesítésben nyújtott kiváló szakmai teljesítményét.

A DDC jelenlegi vezetése ezúton is gratulál Szarkándi Jánosnak a szakmai elismeréshez!

Forrás: Duna-Dráva Cement Kft.

• A Holcim 2018 óta hirdeti meg Közösségi Érték Program (KÉP) pályázatát, melynek célja a helyi közösségek fejlesztése és támogatása.
• A pályázat keretösszege ezúttal 5 millió forint; az egy projekttel elnyerhető maximális támogatási összeg 750.000 forint.
• A Holcim 31 érintett településről várja a pályázatokat az oktatás, a képességfejlesztés; az infrastruktúra-fejlesztés; a környezetvédelem, és egészségmegőrzés tématerületekhez kapcsolódóan.
• A Holcim Közösségi Érték Programot idén októberben „Effekt 2030 – Az ESG megoldások” Díjjal ismerték el.

A Holcim Magyarország Kft. immár 11. alkalommal hirdeti meg Közösségi Érték Programját (röviden: KÉP), azzal a céllal, hogy támogassa és ösztönözze a Királyegyházi Cementgyár és a Bükkösdi Kőbánya környékén lévő települések helyi lakossági együttműködéseit elősegítő, hosszú távon fenntartható projektjeik megvalósítását.

KÉP, a helyi közösségek fejlesztéséért és támogatásáért

A Holcim elkötelezett a helyi közösségek támogatása és a fenntarthatóság iránt. Az évről évre megrendezett Közösségi Érték Program (röviden: KÉP) célja a fenntartható fejlődést szolgáló közösségi kezdeményezések támogatása. A program keretében olyan projekteket ösztönöznek, amelyek a helyi közösségek igényeire épülnek, erősítik a településen élők összetartozását és elősegítik az együttműködést.

• oktatás, képességfejlesztés,
• egészségmegőrzés,
• környezetvédelem, klímavédelem,
• helyi közösségeket támogató infrastruktúra fejlesztése,
• egyéb, a helyi közösségi élet előmozdítására, fejlesztésére irányuló kezdeményezések.

A pályázat sikerét igazolja az eddigi 10 pályázati ciklus során, ahol közel 40 millió forinttal támogatták a helyi közösségek által megvalósított több mint 130 projektet 18 különböző településen. Emellett az idén októberben elnyertük az „Effekt 2030 – Az ESG megoldások” díjat, amelyet a szakmai zsűri a „Mindenki társadalma” kategória második helyezettjeként értékelte, elismerve ezzel a program társadalmi hatásának jelentőségét.

Pályázati támogatás a helyi közösségek számára

A pályázatra olyan civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, közalapítványok, szövetségek), KKV-k és szociális szövetkezetek, valamint nonprofit KKV-k jelentkezhetnek, amelyek megfelelnek a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek: nem folytatnak politikai tevékenységet és amelyek bejegyzett székhelye és az általuk tervezett projekt megvalósítási helyszíne is a Királyegyházi Cementgyár és a Bükkösdi Kőbánya közvetlen vonzáskörzetében található 31 településen van. (A pontos településlista a Holcim weboldalán érhető el.)

A mostani pályázati időszakban 2024. január 12-ig várják a pályázatokat. A támogatott projekteket 2024. január 1. és július 31. között kell majd megvalósítani. A benyújtott pályázatok közül – összhangban a Holcim Magyarország Kft. fenntarthatósági célkitűzéseivel – kiemelt figyelmet kapnak azok a pályaművek, amelyek a környezetvédelem és a fenntarthatóság jegyében valósulnak meg.

„A Holcim Közösségi Érték Program keretében olyan közösségépítő projekteket támogatunk, amelyek előre mutatóak, környezettudatos és hosszú távon fenntartható értékeket képviselnek. A korábbi díjazott pályaművek között – a teljesség igénye nélkül – hozzájárultunk egy több, mint 30 fajjal büszkélkedő gyógynövénykert létrehozásához Szentlőrincen, a közösség összetartozását szimbolizáló harang felújításához Tarcsapusztán, közösségi programoknak is helyt adó, korszerű, iskolai barkács terem kialakításához Bükkösdön. Ezek a projektek rámutatnak arra, mekkora erő van a közösségekben és mennyire fontos, hogy lehetőséget kapjanak a jövőnk formálásában. Büszkék vagyunk rá, hogy a támogatásokkal hozzájárulhattunk a megvalósításukhoz. Bízunk benne, hogy idén is hasonlóan színvonalas pályaművek érkeznek majd a felhívásunkra.” – nyilatkozta Turbéki Judit, a Holcim Magyarország Kft. Kommunikációs vezetője.

A részletes pályázati kiírást, valamint a korábban megvalósított pályaműveket megtekintheti a www.holcim.hu weboldalon.

Forrás és fotó:  Holcim Magyarország Kft.