Megjelent a Beton Újság júniusi száma
Nyári első lapszámunk bővelkedik a szakmai írásokban!
Van élet a bontás után: vízzáró szerkezeti beton készítésére tettek kísérletet újrahasznosított adalékanyagból a PTE Műszaki és Informatikai Kara és a Beton Technológiai Centrum Kft. munkatársai egy közös kutatás során! Schneider Márk: Terotechnológia a betoniparban c. írásában megismerkedhetünk egy eljárással, amely a betonipari alkatrészek különösen nagy kopását, elhasználódását hivatott kivédeni, illetve hírt adunk arról is, hogy új tudásközpont került átadásra, amelynek célja, hogy orvoslja az építőiparban tapasztalható egyre, akutabb szakemberhiányt! A Tudásépítő-Team Ágazati Képzőközpont Zrt. létesítményét május 24-én a Budapark területén adták át hivatalosan!
A könnyedebb témák kedvelői megismerkedhetnek a GCCA által meghírdetett, ”Concrete Future” fotópályázat pályaműveivel és nyertesivel! Kis Tünde pedig a BETON2 címen rendezett kiállítás alkotójával, Veres Balázzsal készetett interjút a beton és a művészet találkozásáról. Akikk pedig kedvelték Asztalos István a beton történetét feldolgozó cikkeit, azok egy újabb cikk sorozatnak örülhetnek: Betonépítészet a nagyvilágban címmel újabb izgalmas cikksorozatunk indul!
A Beton Újság legújabb számát itt tudják elérni.
Az olvasáshoz kellemes időtöltést kívánunk!
A BIM alkalmazása jelentősen hozzájárul az építőipar hatékonyságának növeléséhez
Az Épületinformációs Modellezés (Building Information Modelling – BIM) az elmúlt évtizedben óriási hatással volt az építőiparra. Egy új digitális technológia bevezetése időt és komoly beruházást igényel, ezért sok kisebb vállalkozás vonakodik a használatától. Mivel azonban magyarország építőiparába a BIM (building information modelling) egyre inkább beépül, egyre nehezebb lesz tudomást sem venni róla. A BIM rendszer alkalmazása a tervezéstől, a kivitelezésen át az üzemeltetésig jelentősen javítja a magyar építőipar hatékonyságát, ami főként a költségek csökkenésében lesz tetten érhető.
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénytervezet kapcsán, a dokumentum értelmében az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű állami beruházásoknál az építtető köteles előírni a BIM alapú műszaki megvalósítás rendszerének a beruházás teljes életciklusában történő alkalmazását.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke arról számolt be, hogy Nyugat-Európában, ahol a BIM módszertant alkalmazták, ott az egyes létesítmények megvalósításának költségeit 18-20 százalékkal tudták csökkenteni.
Az ÉVOSZ elnökének számításai szerint Magyarországon a közepes és nagy léptékű létesítmények megvalósításánál körülbelül 8-10 évre van szükség, hogy a BIM alkalmazása „átütő erejű legyen”.
Az országban majdnem kizárólag a közepes és nagy méretű ágazati vállalkozások képesek a BIM szemlélet alapján egyetlen digitális adatbázis segítségével lefedni a tervezést, a kivitelezést és az üzemeltetést. Mindez azért fontos, mert az országban működő 146 ezer építőipari vállalkozásból, 135 ezer tekinthető mikrovállalkozásnak, aki öt embernél kevesebbnek ad munkát.
Az ÉVOSZ számításai szerint az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénytervezetet júliusban fogadhatja el a parlament és ezt követőn dolgozzák majd ki az építményinformációs modell rendszer részletszabályait.
Reicher Péter, a Graphisoft SE Magyarországért felelős igazgatója elmondta, a vállalat által fejlesztett építész szoftverrel (Archicad) dolgozik már a magyar mérnökök 92 százaléka. Az érintett szakembereknek meg kell tanulni a meglévő digitális eszközeiken „BIM-ül” tervezni és olyan adatbázist építeni, amelynek a segítségével a kivitelezők meg tudják valósítani az adott projektet.
A BIM-rendszer alkalmazásával a kivitelezők és az üzemeltetők a korábbiakhoz képest kevesebb munkaerővel, kevesebb építőanyag felhasználásával, gyorsabban és a költségkereten belül tudják majd az épületeket megvalósítani és üzemeltetni.
A Graphisoft és a Tangens Kft. is a német Nemetschek csoport tagja, amely Európa legnagyobb építőipari szoftverfejlesztő és értékesítő vállalatcsoportja.
Forrás: hirado.hu
kép: tahm.com
Magyar cég a leginnovatívabbak között Európában
Akár negyedére rövidíti az ipari gépészeti központok, légtechnikai rendszerek és más összetett épületgépészeti megoldások kivitelezési idejét és gyakorlatilag nullára csökkenti az anyagveszteséget egy nemzetközi díjjal elismert magyar technológia. Az Európa tíz leginnovatívabb építőipari cége közé beválasztott GLT Delta az épületszkennelés, a négydimenziós tervezés és az előregyártás kombinálásával vált pécsi családi vállalkozásból európai referenciákkal rendelkező céggé.
Az építőipari előregyártás évtizedek óta ismert és elismert technológia, ami lényegesen le tudja rövidíteni a kivitelezést. Elsősorban födémek és falszerkezetek készülnek ilyen eljárással – elég csak a panelekre vagy a modern gyártócsarnokokra gondolni. Az épületgépészeti rendszereket még a legnagyobb ipari épületekben is jellemzően helyszíni szereléssel állítják össze. Ez időigényes feladat: egy nagyobb ipari hőközpont például 25-30 ezer elemből áll – nagyjából annyiból, mint egy átlagos személyautó. A pécsi GLT Delta tulajdonosai azonban gondoltak egy merészet: mi lenne, ha az építkezéseken hónapokon át zajló méricskélés-darabolás-hegesztés-alkatrészkeresgélés helyett egy üzemben, profi körülmények között, sokkal rövidebb idő alatt előregyártanák ezeket a berendezéseket?
Rögtön szembesültek az első problémával: a megszokottnál sokkal precízebb tervezésre van szükség. A fűtési, hűtési, légtechnikai vagy éppen tűzoltási rendszerek tervei jellemzően elnagyoltak, az egyes elemek – csövek, szivattyúk, elzárók stb. – pontos helye a beépítésen dolgozó szakembereken múlik. Előregyártásnál ez nem járható út, hiszen ha egy modul nem fér be a neki szánt helyre, akkor lehet mindent elölről kezdeni.
Ezért a GLT Delta innovatív módszerével első lépésként egy lézeres eszközzel milliméter pontossággal beszkennelik az adott épületet, majd 3D-s szoftverrel elkészítik a helyiségek és az épületgépészeti rendszerek milliméter pontosságú modelljét. Új épületeknél a szkennelést az építkezés egyes fázisaiban többször megismétlik – így válnak az időbeli változásokat is rögzítő tervek háromdimenziósból négydimenzióssá. Azért van rá szükség, mert gyakran előfordul, hogy egyes dolgok nem pontosan oda kerülnek, ahol a tervrajzok szerint lenniük kellene. A 20-30 centivel, néha egyenesen méterekkel arrább tett csövek vagy villanyvezetékek pedig könnyen útban lehetnek a precízen kiszámolt gépészeti rendszerek telepítésekor.
A rendszeresen frissített, intelligens modellek az épületek fenntartásakor is jó szolgálatot tesznek. Aki átélte már, hogy egy felújítás vagy hibakeresés során csak többedik próbálkozásra sikerül megtalálni a vezetékeket a falban, az pontosan tudja, mennyit ér egy naprakész digitális tervrajz.
Az eljárás bőven rejt magában további lehetőségeket. A gyárak gépészete egyre összetettebb, a túl sok rögtönzést igénylő helyszíni szerelés mellett pedig megnő a hibázási lehetőségek száma. Nem elhanyagolható tényező az idő- és költségmegtakarítás sem. „Egy légtechnikai rendszer beépítésekor legalább 15% szokott lenni az anyagveszteség, de az ennek többszöröse sem ritka. Az ok egyszerű: az utolsó között kerül rá sor és addigra a sok korábbi apró tervtől való eltérés hatásai összeadódnak és masszív módosításokat kényszerítenek ki. A naprakészen tartott háromdimenziós modellel ezt ki lehet védeni, a hulladékanyag mennyisége kevesebb, mint 1%” – magyarázta fenntarthatósági szempontokat Cserkúthy András.
Forrás és fotó: Prím Online
Száz év találkozása
A Reform 1918 projekt megőrzi az épület történelmi örökségét és modern külsővel frissíti fel.
A Karlen + Clemente Argentínában alakított át egy 1918-ban épült rezidenciát, egyaránt figyelembe véve a meglévő értékeket és a kortárs igényeket: minimalista beavatkozások, finom szerkezeti elemek, rusztikus báj jellemzi.
A homlokzati kialakítás tisztasága határozza meg az épületet, a látszóbetonból és üvegből álló külső burok összhangban áll a belső terekkel, amelyek egyszerre tűnnek kolostorszerűnek, fényűzőnek és légiesnek.
Anyagok terén a deszkákkal keretezett látszóbeton, a fekete alumínium és az üveg dominál, hogy csökkentsék az épület vizuális súlyát. A szabadtéri közösségi tér fénypontja a vízszintes betonlap, amely egyszerre nyers, mégis hívogató hangulatot áraszt. Csakúgy, mint a Reform 1918 projekt egésze.
A cikket részletesen és még több izgalmas fotót az épületről az Octogon cikkében talál!
Fotó: Gonzalo Viramonte
Sikeres küzdelem az idő vasfoga ellen – pórusbetonnal
A képen látható családi ház 1930-ban épült – klasszikus szépsége mellett hosszú távú fenntarthatósága egyaránt figyelemre méltó. Ismereteink szerint a Svédországban ma is álló ingatlan előtt nem épült olyan egyszerű, tömör falazott szerkezet, mellyel szemben kifejezett igény volt a kiváló hőszigetelés és a generációkon át nem csökkenő teherbírás.
Az építtetők bizalmáért folytatott versenyben fontos és hatásos érv, ha egy építőanyag-gyártó a felhasznált alapanyagainak sokéves múltjára hivatkozik. Azok az építőelemek, amelyekből őseink építkeztek, eredeti formájukban ma már nem találhatók meg az építőanyag-telepeken. Viszont minden olyan gyártó, aki termékeihez az alapanyagait a Föld felszíni rétegeiből nyeri, ugyanazt a több millió éves garanciát élvezi.
Az 1900-as évek elején Svédországban fejlesztések indultak a természetből közvetlenül kinyert fa – mint építőanyag – helyettesítésére. Olyan termékre volt szükség, mely nagy mennyiségben, ipari technológiával előállítható, de megtartja a fa jó épületfizikai tulajdonságait, mint a kiváló hőszigetelés, a könnyű megmunkálhatóság és a magas nyomószilárdság.
Az első dokumentált kísérlet pórusbeton autoklávozására 1923-ban történt Svédországban. A felfedezés szinte a véletlen műve. Egy építészettudományi oktató, dr. Johan Axel Eriksson, aki akkoriban a stockholmi Királyi Műszaki Intézet építéstechnikai adjunktusa volt, különféle pórusbeton mintákon dolgozott, míg idő hiányában egy kicsit felgyorsította a kísérletezési folyamatokat, és az eljárás során megszületett egy mesterséges kőzet, amit a természetben tobermoritként ismernek.
Néhány év elteltével megtalálta Karl August Carlent, aki kész volt beruházni egy üzembe, és 1929 novemberében az Y-Tong engedélyt kapott a svédországi Yxhult városában lévő gyárban, hogy építőipari terméket gyártson. Az Y-Tong a város nevének és a svéd betong szónak (beton) a rövidítéséből képződött. Az első üzem az 1960-as évek végéig működött, de azóta világszerte számtalan országban építettek pórusbetongyárakat.
Hazánkban 1991 óta működik az Ytong Falazóelemgyár, mely az elmúlt több mint 30 év alatt elérte, hogy a „fehér tégla” szinonimája mára az Ytong márkanév legyen. Az azóta több névváltozáson átesett Xella Magyarország Kft. Ytong-Falazóelem gyára Halmajugrán a Mátrai Hőerőmű szomszédságában máig kiváló minőségű és hosszú élettartamú építőanyagot állít elő.
Forrás: Építési Megoldások
Elhivatott diákok versenyeztek a cementgyárban
Zöld Alternatíva Vetélkedő 2023-ban is!
A Váci Cementgyár– amely 2023-ban éppen 60 éves – ismét megnyitotta kapuit a vállalkozó szellemű fiatalok és tanáraik előtt! Május 25-én, immár hetedik alkalommal rendezte meg a Duna Dráva Cement Kft. (DDC) a Zöld Alternatíva Vetélkedőt, idén ismét a váci középiskolások számára.
A fiataloké a jövő, az ő hozzáállásuk és tenni akarásuk a záloga egy egészségesebb, fenntarthatóbb jövőnek. Éppen ezért hozta létre a vállalat a Zöld Alternatíva Vetélkedőt, hogy segítse és támogassa a fiatalokat a környezettudatos szemlélet kialakításában.
Ahogy a korábbi években, úgy idén is a regisztrált csapatoknak először egy, a DDC-vel és a fenntarthatósággal kapcsolatos online kérdéssort kellett megoldaniuk, majd a 6 legjobban teljesítő csapat jutott tovább a döntőbe.
Az első forduló során előnyhöz, plusz pontokhoz juthattak azok a csapatok, akik ellátogattak a váci Madách Imre Művelődési Központban megtalálható DDC-s kiállításra, ugyanis a feladatsorban a kiállításra specializálódott kérdések is helyet kaptak.
A döntő során pedig több helyszínen is megmutatták tudásukat a résztvevők. A Duna-parti állomások után a Sejcei Mészkőbányába vezetett a csapatok útja, végül pedig a Váci Cementgyárba, ahol szakmai ismereteik mellett zenei és tánctudásukat is megcsillogtathatták a zsűri előtt a diákok.
A döntőn végül a – VSZC Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium – GT-MAX csapata bizonyult a legjobbnak. Második helyen végzett a – Váci Madách Imre Gimnázium – DDM csapata, míg a harmadik helyre a – VSZC Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium – Sóder Klub csapata került.
Ahogy a korábbi években, úgy idén is értékes nyereményekkel távoztak a csapatok.
Forrás: Duna-Dráva Cement Kft.
Emlékfákat ültettek a régió több iskolájában
Emlékfákat ültettek a régió több iskolájában
- Pécsi, mohácsi és szentlőrinci általános iskolák diákjaival ültetett fát a Europe Direct Baranya és a Holcim Magyarország Kft.
- A fák ültetésével egyúttal a június 5-i Környezetvédelmi világnapot is megünnepelték.
A Europe Direct Baranya tájékoztató központ és a Holcim Magyarország Kft. közös kezdeményezésének köszönhetően, kétfordulós, környezetvédelmi témájú tanulmányi versenyen vehettek részt a Baranya vármegyei általános iskolák felső tagozatos diákjai 2022. második félévében. A “Youth4GreenerEU” verseny első három helyezett csapatának jutalma egy-egy emlékfa elültetésének joga az iskolák udvarán.
„A Holcim számára fontos a helyi lakosság és egyúttal a fiatal generáció környezettudatos szemléletének formálása. Ennek jegyében szervezünk már évek óta környezeti témájú versenyeket, előadásokat és gyárlátogatásokat is. Külön öröm számunkra, hogy ezúttal egy helyi, európai uniós tájékoztató szervezettel közösen, a Europe Direct Baranya irodával valósulhatott meg legutóbbi környezeti témájú versenyünk, amelyre régiós szinten érkeztek pályázók. A nyertes csapatokkal pedig egy kis lépést tehettünk a levegő CO2 tartalmának megkötése érdekében az emlékfák elültetésével.” – jegyzi meg a versennyel kapcsolatban Hoffmann Tamás, a Holcim Magyarország Kft. Ügyvezető igazgatója.
A pécsi, mohácsi és szentlőrinci nyertes diákcsapatok 2023. június 5-én és 6-án ültethették el emlékfájukat iskolájuk udvarán, amellyel egyúttal a Környezetvédelmi világnapot is megünnepelték. Ezzel is céljuk felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára és az éghajlatváltozás kihívásaira.
„Bízunk benne, hogy az emlékfák hosszú évekig szép és egészséges növényekként díszítik az iskolák udvarát és árnyékot biztosítanak majd a diákok számára. Mindezek mellett pedig emlékeztetik majd a diákokat arra, hogy mindenki felelősséggel tartozik a környezetünk védelméért.” – jegyzi meg Kerner Barbara, a Europe Direct Baranya vezetője.
Nyertes csapatok iskolái és az emlékfák helyszínei:
- helyezett csapat: Pécsi Tudományegyetem GYÁIG Deák Ferenc Általános Iskolája
- helyezett csapat: Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium
- helyezett csapat: Szentlőrinci Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A faültetés mellett az első helyezett diákcsapat egy tanulmányi kirándulást is nyert a Holcim Cégcsoport Mannersdorfi Cementgyárába, amely utazásra május végén került sor. A program során a diákok és a felkészítő tanáruk megismerhették a gyár történetét és az ottani zöld cementgyártás folyamatát, a környezetvédelem és a körkörös gazdaság megvalósítása érdekében tett intézkedéseket.
Forrás: Holcim Magyarország Kft