Már elérhető a Beton újság áprilisi száma!
Tavaszi számunkban ezúttal is értékes és érdekes szakmai írásokat olvashatnak!
Az adalékanyagok házatájáról a Mapei újdonságáról olvashatunk: a „CUBE” rendszer a cementeket külön-külön megvizsgalva alkalmas a megrendelői igenyeknek megfelelő betonok előállitásához szükseges komplex és optimális adalekszer biztositására, amely nagymértékben hozzájárul a környezetünk megóvásához, így pl. a CO2 kibocsátás csökkentéséhez is.
Folytatjuk a munkavédelem témájú írásunkat, amely azokra az eszközökre hívja fel a figyelmünket, amelyeket érdemes, vagy akár kötelező időről-időre ellenőrizni! Folytatatjuk a Beton története című cikksorozatunkat is, melyben az épületeken túl ezúttal egy kis életrajzi kitekintéssel Zielinszki Szilárd életéről, akire a vasbetonépítés úttörőjeként tekinthetünk!
Dr. Erdélyi Attila neve méltán ismert és elsimert a szakmában: idén ünnepli 90. életévét! Tudásával, tapasztalatával még mindig aktívan segíti a munkánkat a hétköznapokban is. Egykori kolléganője, Szegőné Kertész Éva írt köszöntőt neki!
Jó szórakozást és hasznos időtöltés kívánunk az újság olvasásához!
Minden építés alapja 2023 – Betonpályázat egyetemi hallgatóknak
A 2015-ben hagyományteremtő céllal meghirdetett „Minden építés alapja” pályázatot ismét meghirdetjük.
A felhívásra elsősorban olyan egyetemi hallgatók elképzeléseit várjuk, akik nem félnek kihasználni a betonban rejlő lehetőségeket, kreatívan alkalmazzák azt, olyan munkákat mutatnak be, melyek a betonhoz és alapanyagaihoz, valamint a technológiához kapcsolódnak.
A beton.hu (továbbiakban: Kiíró), a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (CeMBeton), valamint a Magyar Betonelemgyártó Szövetség (MABESZ) és tagvállalatai támogatásával 2023. évben is országos pályázatot (továbbiakban: Pályázat) hirdet egyetemi hallgatók számára. Pályázni lehet betonból tervezett szerkezeti (beleértve az előregyártott vasbeton szerkezeteket) és kreatív megoldásokkal, és az előállításukhoz szükséges anyagokhoz és technológiákhoz kapcsolódó konkrét, továbbá innovatív (energetika, veszélyes anyag immobilizálás, klímavédelem, hulladék újrahasznosítás és újra felhasználás…) elképzelésekkel.
Külön díjazzuk a beton innovatív, a körforgásos gazdaság kihívásaira válaszokat és megoldásokat adó, bemutató elképzeléseket, továbbá az előregyártott betonelemek alkalmazását!
Pályázni 2 kategóriában lehet:
– Betonépítés, építészet
– Anyag és előállítási technológia
Beküldési határidő: 2023. július 15. 24:00
További információ: beton.hu/palyazat. A beérkezett munkákat független zsűri értékeli, a nyertesek pénzjutalomban részesülnek!
Csúcstalálkozót tartott az MGYOSZ az energetika jövőjéről
Az MGYOSZ Csúcstalálkozó-sorozatának idei első rendezvénye az energia (politika) jövőjéről, illetve a jövő energiájáról szólt. A 2023. március 30-án, a Haris Park Rendezvényközpontban tartott eseményen dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója és dr. Futó Péter, az MGYOSZ-BusinessHungary elnöke beszélt az ország energiaszektort érintő kihívásairól, illetve azok megoldási lehetőségeiről.
Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ- BusinessHungary) elnöke nyitotta meg az eseményt. Üdvözölte, hogy az aktuális kormányzatban az energiaszektor külön minisztériumot kapott! Megosztotta egy friss kutatás eredményeit, mely azt vizsgálta, hogy milyen közép és hosszú távú tervekkel rendelkeznek a tagjaik, illetve tagszövetségeik az energiaválság hatásának csökkentésére.
Az MGYOSZ szinte minden tagja tervez lépéseket tenni energiapiaci kitettsége ellen. Egyharmaduk a megújuló energiába, egyötödük egyéb energiahatékonyság-növelő fejlesztésekbe tervez beruházni; a cégek 20%-a pedig az energiafelhasználás optimalizálásával kíván javítani energiapiaci helyzetén.
Ugyanakkor a válaszadók magas hányada véli úgy, hogy igen kicsi, vagy egyáltalán nincs mozgástere cége energiaösszetételének módosítására. A földgáz kiváltására a vállalkozások több mint fele a megújuló energiahordozókat preferálja, tizedük pedig a saját kiserőmű beruházás mellett voksol. Sajnálatos azonban, hogy a válaszadók 72%-a szerint egyáltalán nincs, vagy kis eséllyel lesz forrása arra, hogy komolyabb energetikai beruházást tudjon megvalósítani a közeljövőben.
Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy mi várható az elkövetkezendő évtizedben, illetve 2050-ig.
2030-ig Magyarország fő célja az energiaszuverenitás elérése, amely az ország adottságainak figyelembevételével teljesíthető: a magyar energetikai stratégia az atom és a megújuló energia kettősségére épülő energiapolitikában látja a megoldást, a földgázról való leválás útját pedig az elektrifikációban.
A közigazgatási államtitkár rámutatott arra, hogy hazánk jó irányba tart, köszönhetően az átgondolt és fenntarthatóságra törekvő energiapolitikai akciótervnek. Fel vannak készülve arra, hogy 2030-ra kb. 55%-kal növekszik a villamosenergia-felhasználás a mai fogyasztáshoz képest, és mivel a gazdaság növekedéséhez a folyamatos és biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen, így a megoldást a diverzifikációban látják.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak meg kell változtatnia az energiatermelés és beszerzés szerkezetét, és a megújuló energiaforrások miatt jelentősen fejleszteni kell a villamosenergia hálózatot is.
Tovább nő a naperőművek, napelemes rendszerek száma, korszerűsítik a Mátrai Erőművet, felülvizsgálják a szélerőművek telepítésének szabályozását, növelik a belföldi földgáztermelést, valamint vizsgálják a vízerőművek kiépítésének lehetőségét, és Paks II. mellett tervezik meghosszabbítani Paks I. üzemidejét is.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint kulcsfontosságú a lakosság védelme, illetve a vállalkozások és az önkormányzatok támogatása. 2023-ban a magyar családok számára várhatóan nem emelkedik sem az áram, sem a gáz, sem a távhő rezsicsökkentett ára.
Forrás és fotó: MGYOSZ
Határidőre elkészült a Nemzeti Atlétikai Központ: hamarosan átadják az atlétikai-vb otthonát
A ZÁÉV és a Magyar Építő generálkivitelezésében hamarosan sor kerül a 2023-as atlétikai világbajnokságnak otthont adó komplexum műszaki átadására.
Mint kiemelték, a siker eléréséhez jelentősen hozzájárult az a rendkívüli és feszített munkatempó, amely során az építkezésen az építők napi szinten az adott technológiai folyamattól függően, 400-500 fővel végezték elhivatott munkájukat.
Rekordmennyiségű földkitermeléssel kezdődtek a munkálatok. Cikkünkben bemutatjuk, mely meghatározó állomásaihoz érkezett már el a projekt a kivitelezés kezdete óta.
A 2020. november 5-i munkaterület átvételét követően 2020. december 10-én bontották el a közel 60 méter magas dél-pesti Vituki toronyházat robbantásos technikával. A sikeres, 3000 töltetes robbantást követően megkezdődtek, majd 2021. júniusában már be is fejeződtek a monolit szerkezetépítési munkálatok. A stadion új megközelítése érdekében egy szakaszon átépítették a H7-es (csepeli) HÉV pályáját is.
A létesítmény mellett azonban számos más projektelem is elkészült a közel 50 fős mérnöki gárdával rendelkező generálkivitelezők irányításával.
Ezek között megvalósultak:
- Árvízvédelmi munkák: az épületet változó, 11-13 méteres mélységű résfalakkal határolták. A 7,5 kilométer hosszú Pest-Középső árvízvédelmi vonal körülbelül 1 kilométeres részét képezi a stadion árvízvédelmi szakasza, valamint helyet kapott három új hajókikötő is.
- Új külső és belső közműhálózat készült. Az ehhez tartozó szennyvíz és csapadékvíz vezetékek körülbelül 5500 folyóméter hosszon készültek el.
- Az épület fűtés-hűtés biztosításához 3 talajszonda mező létesült, melyekhez összeségében 400 fúrást készítettek, egyenként 130 méter mélységben.
- A projekt egyik további jelentős részeként épült egy 40 méter fesztávú új vasúti híd, amely egyben a Stadion új gyalogos főbejárataként fog funkcionálni, illetve egy 14,5 méter fesztávú vasúti híd is (Kvassay aluljáró), amely biztosítani fogja a gépjárműforgalmat a stadion területére. Ehhez szükség volt a HÉV pálya átépítésére, amely 2021. szeptember 1-től már újra használhatóvá vált. Mint kiemelték, a hídfők és a pályalemez építéséhez C55/67-F3 öntömörödő betont használtak, melyet ilyen mennyiségben és minőségben még nem építettek be korábban Magyarországon. Ehhez hozzátartozik a 40 méteres fesztáv is, amely ugyancsak egyedülállónak számít a vasúti hidak tekintetében.
- A tájépítészet során pedig összességében 105 000 négyzetméter térköves burkolat készült el, melyhez nagyságrendileg 1000 kamionnyi fuvarszállítás volt szükséges.
A sikerhez az összetett munkálatok precíz koordinációja is nagyban hozzájárult. A világbajnokság után egy szabadon látogatható sport- és szabadidőparkként működik majd tovább a komplexum! A sportközpont több, mint 35 000 férőhellyel várja majd a sport szerelmeseit a világbajnokságra, majd ezt követően ez a szám 15 000-re csökken – a környező infrastruktúrával együtt.
Kiemelt figyelmet kaptak a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok is. Napjainkban már elengedhetetlen, hogy egy új épület tervezése és kivitelezése a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat is maximálisan figyelembe vegye, így a Nemzeti Atlétikai Központ építői 2024-ben a BREEAM minősítés megszerzését tűzték ki célul.
Ennek érdekében többek között már a létesítmény építése alatt is hatványozottan figyelnek a környezet megóvására: többek között az energiafelhasználásra (az építkezés és a majdani üzemeltetés során is), a későbbi tömegközlekedés optimális kialakítására, a vízhasználatra, az anyaghasználatra, a hulladékkezelésre, valamint az ökológiára és a szennyező anyagok kibocsátásának minimalizálására is.
A teljes cikket a Magyar Építők oldalán olvashatják!
Hisztéria alakult ki az építőanyagok piacán
Ahogy csökken az építőipar teljesíténye, úgy nő az értékesítés szerepe az építőanyag kereskedéseknél. Csökken az építőipari torta, már nem elég kiszolgálni a vevőket. Ahhoz, hogy a csökkenő piacon egy vállalkozás ne zsugorodjon, növelni kell a forgalmat. Ehhez azonban a korábbi évek kiszolgálási attitűdje nem lesz elég – figyelmeztet Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
A múlt év építőanyag piacát leginkább egyfajta hisztéria jellemezte. Aki tehette, az vásárolt, mert a beruházók attól féltek, ha nem veszik meg előre az építőanyagot, akkor felmegy az ára, ha egyáltalán lehet még kapni. Ebben a helyzetben az építőanyag kereskedések örültek, ha ki tudták szolgálni a keresletet. Ennek hatására kissé el is bízta magát a kereskedések egy része, és elhanyagolták az értékesítői feladatokat.
Ma azonban egyre lassul a kereslet, csökken az építőipari torta, és élénkül a verseny. Azok a cégek, akik ugyanannyi, vagy kisebb arányban részesülnek a csökkenő tortából, azoknak vissza fog esni az eredménye.
Forrás: Piac és Profit
Kép: Canva
Ez a látszóbeton védmű lett Barcelona legújabb látványossága!
A műtárgy egyszerre több funkciót is betölt: hullámtörő, védőgát, elemelt partfalú sétány és kilátó is egyben.
Az Escaleras y Mirador Vela egy különleges atmoszférájú helyen valósult meg, megújult kontextust létrehozva a tenger és a szárazföld között. Az erős ár-apály tevékenység ellensúlyozására és a közvetlen szomszédságában elhelyezkedő, egyedi megjelenésű W Hotel védelme érdekében akár egy egyszerű hullámtörő kialakítása is elegendő lett volna, ez a partszakasz mégis egyedülálló látványosságot nyújt, újraértelmezve a város és a tenger kapcsolatát.
A terület újragondolása egy zsákutca felszámolásával sokat javított a híres W Hotel és környéke megközelíthetőségén, emellett megoldja a problémát, hogy az olykor zabolázatlan tenger és a környékre látogatók békében megférjenek egymás mellett.
A zömében vasbeton műtárgyat háromszög alakú, bio-receptív előregyártott látszóbeton panelekkel burkolták, amelyekben alacsony fenntartású száloptikás világítási rendszer, valamint némi őshonos növényzet (Lobularia Maritima, Lampranthus Spectabilis and Drosanthemum Floribundum) is helyet kapott.
Az Escaleras y Mirador Vela amellett, hogy kivételes vizuális élményt nyújt, a korábbi lezárt zsákutca megszüntetésével megkönnyíti a közlekedést az ezen a partszakaszon arra sétáló gyalogosok számára is.
Forrás: ArchDaily
Fotó: Adrià Goulam
60 éves a Váci Cementgyár!
2023-ban újabb meghatározó mérföldkőhöz érkezett a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC). Eltelt 60 év, amióta a Duna mellett, nem messze a fővárostól, 1963-ban úgynevezett zöldmezős beruházásként megépült a Váci Cementgyár elődje, a Dunai Cement Művek.
Bár 1963 elején a szokatlanul zord időjárás nem könnyítette meg az építésben részt vevők dolgát, az első kemencét a tervezettnél korábban, március 20-án be tudták gyújtani. A második és harmadik kemence üzembe állítását szintén jeles dátumokhoz, augusztus 20-hoz és november 7-hez kötötték.
A DDC mai is használt elnevezését a 2000-es évek elején szerezte meg; a beremendi mészüzem kiválása miatt névváltoztatásra volt szükség, így megváltoztatták az akkori Duna-Dráva Cement és Mészművek Kft. elnevezést Duna-Dráva Cement Kft.-re.
Környezetvédelmi beruházás
A vállalat életében az elmúlt évtized egyik kiemelkedő eseménye a mintegy 9 milliárd forint összértékű komplex modernizációs folyamat volt 2016 és 2020 között. A beruházás eredményeként a Váci Gyár – a beremendihez hasonlóan – mára Európa egyik legkorszerűbb cementgyárává vált.
Eseményben gazdag évtizedek
A DDC nemcsak saját fejlődését tartja kiemelten fontosnak, hanem támogatják a térség és a város kulturális és sportéletét is. Az elmúlt évtizedekben indított társadalmi felelősségvállalási programokon keresztül a tehetséggondozásban, illetve a környezeti nevelésben is jelentős szerepet vállaltak és jelenleg is vállalnak.
A jelen és a múlt egy helyen
A vállalat a jubileumi évforduló alkalmából kiállítást szervezett a váci Madách Imre Művelődési Központban, ahol az érdeklődők betekintést nyerhetnek a Váci Cementgyár múltjába és jelenébe. A kiállítást ünnepélyes keretek között adták át 2023. március 20-án, mely egészen november végéig látogatható az intézmény nyitvatartási idejében.
Forrás és kép: DDC