Hírlevél 2023. december – Év végi hírcsokor

A Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség december 5-i közgyűlésén, a tisztújításhoz kötve két életmű díjat is kiosztottunk. A cementiparban eltöltött több évtiezedes munkájáért Szarkándi János leköszönő elnökünknek, illetve a szövetség jogtanácsosának, dr. Kulcsár Ferencnek nyújtottuk át ünnepélyesen a díjakat.

Szarkándi úr 2009 óta látta el a Magyar Cement- Beton- és Mészipari Szövetség – korábbi Magyar Cementipari Szövetség – elnöki tisztségét. Az elmúlt 14 év gazdag volt olyan kihívásokban, melyeket a folyamatosan változó gazdasági környezet és az iparág szabályozásainak ingadozása hozott magával. Elnöksége alatt kiemelkedő szerepet játszottunk a hazai és nemzetközi döntéshozókkal való kapcsolattartásban, miközben nagy hangsúlyt fektettünk a szakmai oktatás támogatására is.

Ezúton is köszönjük Szarkándi úr munkáját!

A közgyűlés alkalmával nem csak Szarkándi úrtól, mint leköszönő elnöktől búcsúztunk, hanem dr. Kulcsár Ferenc jogtanácsostól is, aki a szövetség alapításától kísérte végig a munkánkat. 33 éven át segítette rendkívüli szaktudásával a szövetség tevékenységét. Dr. Kulcsár Ferenc egész pályáját a cementiparban töltötte, tudására és személyére bármikor biztos alapokon számíthattunk. Az ügyvéd urat mindenki ismeri a szakmában, szakmai tudása és tájékozottsága kivételes. Nagyon sok egészséget és boldog nyugdíjas éveket kívánunk neki!  

Gratulálunk a díjakhoz!

Karácsonyi számunkban beszámolunk egy hazai szakmai sikerről: a szálerősítésű beton numerikus modellezésével foglalkozó  fib Working Group idén harmadik alaklommal megrendezett versenyén a JKP Plasztic Kft. versenyzői a második helyezést érték el.

Örömmel közöljük, hogy a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Karának Nyersanyagelőkészítés és Környezettechnológia Intézete alapításának 100. évfordulója alkalmából centenáriumi rendezvénysorozatot szervezett.

Emellett karácsonyra is tartogattunk néhány hasznos szakmai cikket, így írunk a szálerősítes ipari padlók fajtáiról, beszámolunk a beton repedések lehetésges okairól, illetve megismertetjük olvasóinkat az ipari padlók területén használható új makroszál technológiájával, a Concrix SuperFloor szállal. Asztalos István cikksorozatában pedig ezúttal Japánba tehetünk képzeletbeli utazást, Kenzo Tange izgalmas műveivel ismertet meg bennünket.

A karácsonyi olvasgatáshoz jó szórakozást kívánunk!

A beton újság decemberi száma online itt elérhető!

Novemberben immár a tizenkilencedik egymást követő hónapban csökkent az építőipar teljesítménye az euróövezetben a Hamburg Commercial Bank (HCOB) és a londoni S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet felmérése alapján.

Novemberben 43,4 pontra emelkedett az euróövezeti építőipari beszerzésimenedzser-index (BMI) értéke az idei mélypontot jelentő októberi 42,7 pontról. A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a csökkenését jelzi.

A legfrissebb HCOB-felmérés BMI-adatai alapján az euróövezeti építőipar novemberben is zsugorodási tartományban maradt, mivel az aktivitás ismét meredeken esett. A kibocsátás visszaesése ugyan mérséklődött, a gyenge kereslet közepette az új megrendelések további jelentős csökkenése miatt azonban a foglalkoztatás 2020 májusa óta, három és fél éve a leggyorsabb ütemben csökkent.

Novemberben az építőipari munkahelyek száma immár zsinórban a kilencedik hónapban csökkent, miközben az euróövezeti építőipari vállalatok beszerzési aktivitása ismét jelentős mértékben esett. Németországban az építőipari vállalatok beszerzési aktivitása 2010 februárja óta a leggyorsabb ütemben csökkent novemberben.

Eközben az üzleti bizalom is tovább gyengült, az üzleti várakozások egy éve a legalacsonyabb szintre romlottak, a pesszimizmus Németországban és Franciaországban fokozódott, míg az olasz vállalatok optimisták maradtak a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásokat illetően. Az új megrendelések immár 20 hónapja mutattak csökkenést, bár a zsugorodás mértéke mérséklődött novemberben. A költségnyomás ugyanakkor némileg erősödött, az inputárak emelkedése gyorsult.

Forrás: Realista.Ingatlan.com

Fotó:     Getty Images

A FERROBETON Dunaújvárosi Beton- és Vasbetonelem-gyártó Zártkörűen Működő Részvénytársaság támogatási kérelmet nyújtott be a „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése” című GINOP Plusz-2.1.1-21 kódszámú pályázati felhívásra. A „Nagy teljesítményű feszített vasbeton főtartók fejlesztése” című, GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00095 azonosító számú támogatási kérelmet a Pénzügyminisztérium támogatásra alkalmasnak minősítette. A vissza nem térítendő támogatás összege 297,55 M Ft. Az európai uniós forrásból támogatott projekt 2025. március 25-én kerül befejezésre.

A 297,55 millió forint európai uniós támogatás segítségével nagy teljesítményű feszített vasbeton főtartók fejlesztése valósul meg. A kutatás-fejlesztési projekt eredményeként két új nagyteljesítményű tartócsalád jön létre.

Egyrészt egy szélesebb fejszélességű „I” keresztmetszetű hídgerenda család 30m-45m nyílástartományban, várhatóan 1,8m-2,0m keresztmetszeti szerkezeti magasság mellett. Másrészt egy új hídgerenda tartócsalád „U” keresztmetszettel 28m-38m közötti nyitástartományban. A projekt során kutatás-fejlesztési feladatok kerülnek végrehajtásra a szerkezeti könnyűbeton alkalmazásának lehetősége területén. Amennyiben a kutatás-fejlesztés azt igazolja, akkor az előző tartótípusok akár szerkezeti könnyűbetonként is megvalósulhatnak.

A projekteredményük az építőanyagiparban a hídgerendagyártás területén, illetve a speciális ipari épületek építése kapcsán a nagyteherbírású tartószerkezetek építése területén alkalmazható. A projekt megvalósításán keresztül a várható legfontosabb eredmény vállalati szinten az új termékcsoportok kialakítása, bevezetése és értékesítése hazai, illetve nemzetközi építési piacokon. A projekt eredményeként megszerzett tudás, illetve új technológia tovább értékesítése is megvalósulhat.

Az új hídgerendák, valamint közlekedési infrastruktúra betonelemek vonatkozásában elsődlegesen a magyar állam – annak képviseltében a ÉKM (Építési és Közlekedési Minisztérium) és MÁV – lehet az elért eredmények elsődleges felhasználója, és beépítője az ország bármely területén. Természetesen önkormányzati és magán beruházású projektek megrendelőire is számítanak.

A projektről bővebb információt a https://ferrobeton.hu/ferrobeton-nagyteljesitmenyu-feszitett-vasbeton-fotartok-fejlesztese oldalon olvashatnak.

További információ kérhető:

Kardos Gábor +36 25 284 444

titkarsag@ferrobeton.hu

Az ágazat kiemelkedő képviselői december 7-én vehették át az ÉVOSZ, az MMK és a MÉK díjait.

Mára hagyománynak tekinthető, hogy a Mercure Budapest Castle Hill hotel Mátyás-termében adták át az építőipar legfontosabb elismeréseit. Mint az évek során megszokott, öt szakembert ismertek el a Lechner Ödön díjjal az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének évzáró gáláján, ahol rendhegyó módon egy elismerő oklevelet is kiosztottak. Az 1994-ben alapított díj a hazai építőipar legrangosabb elismerésének számít, névadója a szecesszió építészetének világhírű mestere, a magyar szecessziós építészet megteremtője. Az elismerést az ágazat érdekében hosszabb távon végzett kimagasló szakmai és társadalmi tevékenység alapján lehet elnyerni.

Sor került az eseményen az Építőipari Nívódíjakon és Nívódíj Elismerő Okleveleken felül a Lechner Ödön díjak, az Építőipari Mesterdíjak, az Építési Alkotói díjak, a Sándy Gyula Díj, valamint az Épületgépészeti Nívódíjak átadására is. 

Összesen húsz nívódíjat és két elismerő oklevelet ítéltek meg nyolc kategóriában idén.

Az Építőipari Nívódíj pályázati felhívását 2023-ban huszonharmadik alkalommal hirdette meg az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma (ÉMA) az alapítók és csatlakozó szervezetek nevében és felhatalmazásukkal. Mint a lapunkhoz eljuttatott dokumentumban írják, az első pályázat meghirdetésére 2000-ben került sor, akkor 7 díjazott volt.

A díjakat az ágazat hagyománya szerint az ÉVOSZ (Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetége) éves ünnepi közgyűlésén, december 7-én délelőtt adták át, az építőipar legfontosabb szakmai elismeréseként számontartott Lechner Ödön-díjakkal és számos további fontos elismeréssel együtt. Az utóbbi díjak nyerteseiről írt összefoglalójukat, valamint a gáláról készült részletes fotógalériát pedig itt tekinthetik meg.

Nívódíjak nyerteseiről itt a Magyar Építők cikkében olvashat részletesen! 

A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed M21 galériája ad otthon a 2023. november 9-től kezdődő és 2024. január 14-ig tartó nagyszabású Breuer Marcell emlékkiálításnak, mely a Hiány és emlékezet címet kapta.

Joggal mondhatjuk, hogy tömeg lepte el a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed M21 galéria kiállítótereit november 8-án, a megnyitón. Breuer Marcell neve sok mindenkit megmozgatott.

A megnyitón a jelenlévőket elsőként Fekete Valéria, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. Vizuális Művészeti Centrum vezetője köszöntötte, aki egyben a kiállítás kurátora is volt, majd Zag Gábor, Pécs kulturális alpolgármestere mondta el köszöntőbeszédét, és köszönetét fejezte ki a Dél-dunántúli Építész Kamarának az emléktábláért, amelyet Breuer Marcell szülőházán, az Irgalmasok utcája 4. szám alatt avattak fel.

„Amit a kiállítással kapcsolatban kiemelnék, hogy a kettősségre épül: Breuer Marcellt mint építészt és mint bútortervezőt kívánjuk bemutatni. Ugyanakkor nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez a kiállítás nem jöhetett volna létre a társintézmények együttműködése nélkül” – mondta Hummel Márk, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője. Majd a kiállítást Várkonyi György művészettörténész nyitotta meg, aki Breuer 1977-ben barátjának – Major Máténak – írt leveléből idézett.

A kiállítás első szakasza Breuer gyermekkorának bemutatására helyezte a hangsúlyt, itt családi és iskolai képek láthatók. Majd a bútorok kerültek terítékre, ahol Kardos István Breuerrel készült interjúját is végignézhetjük. Itt kerülnek bemutatásra a kollégák, társtervezők is. Majd továbbhaladva a legnevezetesebb épületeit mutatják be makettek, tervrajzok és fotók formájában. A makettek Bajusz Csaba és Menyhárt Marcell Dániel munkái, és mint az az ember, aki járt ezeknek az épületeknek egy részénél, mondhatom, hogy elég jól visszatükrözik a valóságot. A fotók Sébastien Péchanart, Mezősi Ágnes és Molnár Tamás munkái, illetve archív képeket és fotódokumentációkat is bemutatnak. A legutolsó térben Breuer levelezésébe pillanthatunk bele, és innen nyílik egy vetítőterem, ahol Seres Tamás 2020-ban készült, Breuer című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. Érdemes időt szánni a tárlat végignézésére. A kiállítás sikeréhez hozzájárult még az Iparművészeti Múzeum, a Janus Pannonius Múzeum, a Smithsonian American Art Museum archívuma, a Syracuse University Breuer-archívuma, illetve magángyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak, dokumentumok és más bútordarabok is emelik a tárlat fényét.

„Kivételesen kevés képet csatolok, inkább menjenek el, és szánjanak egy fél napot arra, hogy végignézik, nem fognak csalódni.Biztosan sok mindent kihagytam, de számomra a megnyitó eufóriája hatalmas volt.” mondta Fekete Valéria, a kiállítás kurátora. 

A kiállítás 2024. január 14-ig látogatható. Az M21 galéria nyitvatartásáról pedig itt tájékozódhatnak.

Forrás:  TERVLAP

A világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője a század legnagyobb beruházását hajthatja vége Budapest szívében. A projekt részleteiről az építési és közlekedési miniszter beszélt.

A kormány áttekintette Budapest helyzetét, és arra jutott, hogy a főváros és az ország további erősödése és gazdagodása érdekében újabb, nagy városfejlesztésre van szükség – ezt Lázár János jelentette be hétfőn egy sajtótájékoztatón. Ő arra kapott mandátumot Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy tárja fel azt a területet, amelyet az állam fejleszteni tud ennek érdekében.

Az építési és közlekedési miniszter szerint ezt a célt úgy határozta meg a kabinet, hogy érdemes létrehozni egy új millenniumi városközpontot. Mindez a fővárosban, Rákosrendező pályaudvar területén valósulna meg, ami lényegében az jelentené, hogy meghosszabbítanák az Andrássy utat.

Lázár János részleteket is elárult, ám hangsúlyozta, hogy a beruházásról folyó tárgyalások még nincsenek olyan fázisban, hogy végleges állapotokról lehetne beszélni.

Hol épülhet fel az új budapesti városrész?

A rákosrendezői terület eredetileg teherpályaudvar volt, amelyet mára már csak részben használ a MÁV. Egy 1,3 millió négyzetméteres, tehát 130 hektáros területről van szó Budapest szívében, a 13. és a 14. kerület határán. Mostanra nagyrészt illegális hulladéklerakóként használják, emiatt nemcsak a terület, hanem a talaj is szennyezett.

Éppen ezért Lázár János – aki a politikai gazdája a projektnek a kormányon belül – a terület feltárását javasolta a kabinetnek. A magyar állam a többségi tulajdonos, de kisebb részben magántulajdonosok is vannak az érintett részen. Első lépésként a rehabilitáció indul meg, ha ez megvan, akkor következhet az Andrássy út meghosszabbítása. A tárcavezető jelezte, hogy a vasútnak még részben szüksége van a területre, és az államnak az is célja, hogy maradjon közösségi célú funkció is.

Ennek kapcsán felidézte, hogy ezúttal ugyanúgy állhat össze a magántőke és a politika, mint ahogy a 19. század végén, amikor szintén ennek köszönhetőn vált világvárossá Budapest. Most ezzel a partnerséggel egy új budapesti városközpont jöhet létre. Ilyen együttműködéssel jött létre egyébként a fővárosban a Művészetek Palotája is, mint ahogy például a Lánchíd beruházása mögött is volt görög tőke.

Milyen feltételeket szabott Orbán Viktor az új budapesti városrésszel szemben?

Mindenesetre a kormány megfontolta, és több miniszter bevonásával megindulhat a terület feltárása. Lázár János arra is kitért, hogy a miniszterelnök három feltételt szabott az új budapesti városrésszel szemben.

1. Középszerű nem épülhet. A projekt a sajtóban Mini-Dubajként híresült el, de a miniszter szerint, ha megépül, csakis Maxi-Dubaj lehet. 
2. Ha belevágnak az építkezésbe, a tervek és a kivitelezés a magyar építészet szerint kell hogy végbemenjen.
3. Csak olyan épülhet, ami Budapest számára is elfogadható. A kormányfő szó szerint azt mondta, hogy „Budapest ellen építeni nem lehet, csak Budapesttel”. Magyarán meg kell nyerni a főváros teljes támogatását a beruházáshoz.

Közben 25-30 hektáron Budapest legnagyobb és legmodernebb közparkja is létrejönne.

Ez úgy történne, hogy a megmaradó vasúti pályákat lefednék, és efölött húznák fel a közparkot. Az állam egymilliárd euró, mai árfolyamon nagyjából 380-400 milliárd forintból fejlesztené az itteni közlekedési, vagyis vasúti, közúti, kerékpáros és gyalogos infrastruktúrát. A területszennyezés kezelésére önmagában 20 milliárd forintot szánnak.

Forrás és további részletek:  Világgazdaság

 Fotó: Kallus György / Világgazdaság      

Ismét elnyerte a DDC a Magyar és Hazai Termék védjegyhasználati jogot!

A Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) először közel egy évtizede, 2014-ben nyerte el a rangos Magyar és Hazai Termék védjegyhasználati jogot, amelyet azóta is feltüntetnek a zsákos cementtermékek csomagolásán. A vállalat 2023-ban további 3 évre megkapta a védjegyhasználati jogot.

2014 őszén cementtermékeik közül 7 megkapta a rangos Magyar Termék, 4 pedig a Haza Termék minősítést, amelyek 2015 tavaszától már a cementtermékek csomagolásán is megjelentek. A 2023- ban elnyert védjegyhasználati jog, annak feltüntetése további 3 évig segíti a vásárlókat abban, hogy hazai alapanyagokból készült építőanyagot vásárolhassanak.

Magyar alapanyag, magyar munkaerő

A védjegylicenc célja, hogy igazolja a termékek megbízhatóságát, azok jogszabályi megfelelőségét és tanúsított hazai eredetét. A vállalat értékteremtő ebben, hiszen nemzetközi minta alapján, de magyar alapanyagokból, magyar munkaerő segítségével, hazai gyárakban állítja elő kiváló minőségű cementtermékeit. Mindezt a Magyar Termék védjegy is alátámasztja, míg a Hazai Termék minősítésű cementtermékeket 96,8 százalékban magyar alapanyagokból, magyar szakemberek munkája által állítják elő.

A DDC több éves iparági tapasztalattal, a legmodernebb gyártási technológiával, környezettudatosan állítja elő termékeit, amelynek köszönhetően a Magyar Termék minősítést a Beremendi Gyár összes terméke, míg a Váci Gyár három cementje használhatja, míg további öt, csak Vácott gyártott cementtípus Hazai Termék minősítéssel gazdagodott.

Tradíció és modernizáció

Míg a beremendi cementgyártás 110 éves múltra tekint vissza, addig a Váci Cementgyár immár hat évtizede stabil és megbízható szereplője mind a hazai építőiparnak, mind a régiónak. A vállalat az elmúlt évtizedekben nagy hangsúlyt fordított a gyárak technológiai korszerűsítésére. A Beremendi Cementgyárban 2007 és 2009 között összesen 15 milliárd forint értékben, míg a Váci Gyárban, a beremendi mintájára, 2016 és 2020 között mintegy 9 milliárd forint értékben valósultak meg átfogó modernizációs projektek.

A technológiai beruházásoknak köszönhetően a Váci és Beremendi Cementgyár napjaink egyik legkorszerűbb üzemévé vált egész Európában.

Forrás: Duna-Dráva Cement Kft.

A Holcim Magyarország Kft. fenntarthatósági rajzpályázatával a fiatalok környezettudatos, zöld gondolkodását kívánja ösztönözni.

• A pályázatra 18 évesnél fiatalabbak újrahasznosított papírra készült alkotásait várják a környezetvédelem és fenntarthatóság témakörében.
• 4 kategóriában az első 3 helyezett diák nevelési-oktatási intézményét pénzjutalomban részesítik, összesen mintegy 1.200.000 Ft értékben.

A Holcim Magyarország Kft. elkötelezett a környezettudatos gondolkodás és a fenntartható jövő iránt, melynek letéteményesei a fiatal generáció képviselői. A környezetvédelmi rajzpályázat célja, hogy ösztönözze a környezettudatos gondolkodás érvényesülését és a bolygónk fenntarthatósága iránti elköteleződést a mindennapokban.

„A Holcim Magyarország Kft. számára stratégiai célkitűzés a fenntartható, szénsemleges működés megvalósítása. Ezzel összhangban mindent megteszünk, hogy népszerűsítsük a zöld gondolkodást vállalatunk falain belül és kívül is. Hiszünk abban, hogy a környezetünk iránt felelősségvállalásra és tudatos szemléletformálásra van szükség az egyének szintjén is. Bízunk benne, hogy a rajzok elkészítése során és azokon túlmenően erősödik majd a környezetünk megóvására való igény, mivel a fiatalok jövőbeli életkörülményeit az határozza meg, hogyan és mit teszünk ma.” – nyilatkozta Turbéki Judit, a Holcim Magyarország Kft. kommunikációs vezetője.

Környezetvédelmi rajzpályázat

A rajzpályázaton Baranya vármegye területén található óvoda, általános iskola vagy középfokú oktatási intézmény diákjai vehetnek részt. A pályázatra a Holcim színes ceruza, filctoll, zsírkréta vagy festék felhasználásával készült, maximum A3-as méretű alkotásokat vár, melyek a fenntarthatóság és a környezetvédelem témakörében készültek.

A pályaművek beadási határideje: 2024. február 16. (péntek) 24:00

A zsűri életkori kategóriák szerint díjazza a pályázatokat, melynek nyertesei faültetésben és 1,2 millió forint összértékű pénzjutalomban részesülnek, melyet környezettudatos és egészséges életmód ösztönzését célzó projektekre fordíthatnak. A Holcim Magyarország Kft. ajándékcsomaggal jutalmazza a nyertes diákokat, a legkiemelkedőbb, legötletesebbnek és legkreatívabbnak pályaművekből pedig kiállítás nyílik a Királyegyházi Cementgyár vendégfogadó területén.

A részletes pályázati kiírás elérhető a Holcim Magyarország Kft. honlapján: https://www.holcim.hu/rajzpalyazat