Beton Fesztivál 2026: jó gyakorlatok a karbonsemleges gazdaságért
A Beton Fesztivál 2026 középpontjában a körforgásos, karbonsemleges gazdaságra való átállás és az építőanyag-ipar fenntarthatósági kihívásai álltak. A rendezvényen a cement-, beton- és betonelemgyártás meghatározó szereplői mutatták be az eddig elért eredményeket és a jövőbeni fejlesztési irányokat.
Az előadások során szó esett többek között a cementipari CO₂-kibocsátás csökkentésének technológiai lehetőségeiről, a fenntartható transzportbeton-gyártásról és az előregyártott vasbeton szerkezetek környezettudatos megoldásairól. A szakmai kerekasztal-beszélgetés a 2030-as és 2050-es klímacélok realitását, az építési hulladék újrahasznosítását, a zöldre festés veszélyeit, valamint a mesterséges intelligencia és az automatizáció szerepét is vizsgálta.
A jubileumi, tizedik fesztiválon a szakmai program mellett a CeMBeton és a MABESZ életműdíjait is átadták, valamint kihirdették a „Minden építés alapja 2026” egyetemi betonpályázat eredményeit. A rendezvény ismét lehetőséget teremtett a szakmai tapasztalatcserére, az együtt gondolkodásra és az iparági közösség találkozására. Az olvasáshoz jó szórakozást kívánunk!
A teljes beszámoló itt elérhető!
Vezetőváltás a VDZ élén – új vezetés irányítja a német cementipari szervezetet
2026. november 1-jétől Manuel Mohr veszi át a német cementgyártók szövetsége (VDZ) vezérigazgatói (CEO) tisztségét, dr. Martin Schneidertől, aki 35 év után vonul nyugdíjba. A szervezet technológiai igazgatója (CTO) dr. Jörg Rickert lesz, aki szintén több évtizedes VDZ-tapasztalattal rendelkezik.
Manuel Mohr korábban 15 éven át vezette a VDZ szakpolitikai és gazdasági területét, emellett az InformationsZentrum Beton ügyvezetője. Az új vezetés előtt álló legfontosabb feladatok közé tartozik az iparág beruházásait meghatározó gazdasági és szakpolitikai kihívások kezelése, valamint a cement- és betonértéklánc teljes területét érintő műszaki és tudományos fejlesztések támogatása. A VDZ jövőbeni munkájában továbbra is kiemelt szerepet kap a cement- és betonipar klímasemlegességre való átállása és az erőforrások megőrzése.
Az eredeti sajtóközlemény itt elérhető vagy a LinkedIn posztban olvasható!
Hauszmann nyomában – Megújultak a Kúria történeti belső terei
130 évvel Hauszmann Alajos terveinek megszületése után ismét eredeti rendeltetésüknek megfelelően használhatók az Igazságügyi Palota, vagyis a Kúria egykori dísztermei és tárgyalói. A műemléki helyreállítás során a fennmaradt faburkolatokat, ajtókat és bútorokat restaurálták, az elveszett berendezési elemeket pedig az eredeti tervek, rajzok és fényképek alapján rekonstruálták.
A munka léptékét jól mutatja, hogy összesen 338 műemléki ajtót restauráltak vagy gyártottak újra, 8619 négyzetméter tömörfa parkettát fektettek le, és 1125 négyzetméter fa falburkolatot helyeztek el. A történeti belsőépítészeti értékek megőrzése mellett a 21. századi igazságszolgáltatás technikai követelményeit is érvényesíteni kellett: a világítási, hangtechnikai és elektronikus berendezéseket úgy integrálták, hogy azok illeszkedjenek a műemléki környezethez.
A mintegy 23 ezer négyzetméter hasznos alapterületű épületben a három kiemelt műemléki terem mellett új tanács- és tárgyalótermeket is kialakítottak. A rekonstrukció különleges példája annak, hogyan kapcsolható össze a történeti építészeti örökség megőrzése a mai funkcionális és technológiai elvárásokkal.
Forrás és fotó: TERVLAP
Távolról irányított betonüzemek: új fejezet a betonipari gyártásban
A digitális technológia új lehetőségeket teremt a betonipari gyártásban: a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) budapesti vezérlőközpontjából jelenleg már hat betonüzem termelése irányítható párhuzamosan. A rendszer segítségével közel 40 ezer köbméter beton gyártását felügyelik távolról, a modell kiterjesztését pedig Salgótarjánban, Kecskeméten és Debrecenben is előkészítik.
A fejlesztés összehangolja a termelésirányítást, a logisztikát és a telephelyek közötti kommunikációt, miközben digitális megoldásokkal a munkabiztonságot is támogatja. A távvezérlés nem csupán technológiai újítás: a munkaszervezést és az operátori feladatokat is átalakítja, új digitális kompetenciákat és karrierlehetőségeket teremtve. A DDC célja, hogy a hagyományos betonipari szaktudást a digitális technológiával ötvözve hatékonyabb, rugalmasabb és biztonságosabb működést alakítson ki.
Forrás és kép: DDC
Átrendezheti az építőipari keresletet az új lakástámogatási rendszer
Az új Wekerle+ lakástámogatási program egyszerre ösztönözheti az új lakások építését és a meglévő ingatlanok energetikai korszerűsítését, ezáltal jelentősen átalakíthatja az építőipari kereslet szerkezetét. A Mapei Építőipari Bizalmi Index 2026-os kutatása szerint a 18–65 éves lakosság 36 százaléka egyáltalán nem tudna finanszírozni egy felújítást vagy más ingatlanberuházást, további 52 százaléknak pedig kisebb-nagyobb anyagi nehézséget jelentene.
A Wekerle+ program keretében a családi házak korszerűsítésére akár 15,5 millió, társasházi lakások esetében 5,2 millió forint támogatás és kedvezményes hitel válhat elérhetővé, amely a beruházási költségek akár 95 százalékát is fedezheti. A kormány tervei szerint évente mintegy 30 ezer otthon újulhat meg, 2030-ig pedig összesen 120 ezer felújítással számolnak. A 600 milliárd forintos programkeret legalább 1100 milliárd forintnyi építőipari megrendelést generálhat. Az első lakásukat vásárlók számára tervezett kedvezményes, fix kamatozású hitelek az új lakások építését is ösztönözhetik.
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője szerint a program érdemben élénkítheti a lakásépítési és felújítási piacot, a tartós fellendüléshez azonban az egyszerű ügyintézés, a kiszámítható finanszírozás és a vállalati beruházások bővülése is elengedhetetlen.
Forrás: MAPEI
Kép: AI