A Mohácsi Duna-híd: fókuszban a műtárgyépítési munkák
A Mohácsi Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat építése Magyarország déli közlekedési infrastruktúrájának egyik legjelentősebb jelenlegi beruházása, amely összetett műszaki és szervezési kihívásokat rejt magában.
A projektben egy 756 méter hosszú, három szakaszból álló Duna-híd és több tucat műtárgy kerül kialakításra, miközben új 2×2 sávos országos főutak épülnek Újmohácsig és az M6 autópályáig. Az építési szerződés 50 hónapos kivitelezési időt biztosít. A munkák során kiemelt figyelmet fordítanak a mederpillérek összetett előgyártási és beemelési technológiáira, valamint a forgalom folyamatos fenntartására a környező úthálózaton. A beruházás során helyben betonkeverő üzemeket is telepítettek, hogy mintegy 43 000 m³ betont biztosítsanak a műtárgy- és hídépítéshez.
A projekt 2028 októberében zárul, és várhatóan erősíti majd a régió gazdasági kapcsolatait – új közlekedési folyosót nyitva Bács-Kiskun és a Dunántúl között.
A Betonújság februári számában olvasható cikkünk betekintést nyújt a műtárgyépítési munkák kulisszái mögé: hogyan haladnak a hidak, felüljárók és egyéb szerkezetek, és milyen mérnöki megoldásokkal dolgoznak a szakemberek.
Fotó: fotó: Erdei Mihály, magyarepitok.hu
CBAM indulásával kapcsolatban felmerült kérdések
Az Európai Unió új karbonvám rendszere, a CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) jelentős hatással lesz az építőipari szereplőkre is. Érdemes időben felkészülni a változásokra, hiszen az új szabályozás több termékkört és importfolyamatot érint.
Szövetségünk egy rövid, átlátható összefoglalót készített a legfontosabb tudnivalókról, amely kitér arra, mi a CBAM, milyen termékeket érint, milyen legújabb változások léptek életbe, hogyan alakul a hazai szabályozás, valamint milyen gyakorlati kérdések merültek fel az indulás kapcsán.
A részletekért és a prezentáció megtekintéséért látogasson el honlapunkra!
2026-ban a lakásépítés és felújítás lehet a kitörési pont
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) friss elemzése szerint 2026-ban az építőipar termelése enyhén csökkenhet, de a lakásépítés és a felújítás jelenti a kitörési pontot az ágazat számára. A lakásfelújításokat az Otthonfelújítási Program és vidéki otthontámogatási program ösztönzi, miközben az Otthon Start program keretében mintegy 25 000 új lakás kivitelezése várható, ami akár 800 milliárd forint többlet megrendelést hozhat. Az elemzés kiemeli, hogy a hatékonyság növelése, a szakemberhiány kezelése és a digitalizáció erősítése kulcsfontosságú a versenyképesség javításához.
A hazai építőanyag-gyártás támogatását is indokoltnak tartják az importfüggőség csökkentése érdekében. Sürgetik a mérnökök és szakmunkások gyakorlati képzésének bővítését, valamint ágazati képzőközpontok létrehozását. Kiemelik, hogy több szakma oktatása nem elégséges, miközben a nyugdíjba vonulók száma meghaladja az új belépőkét.
Az ÉVOSZ szerint az építésgazdasági értéklánc jelenleg kínálati piac, és az állami beruházások elhalasztása miatt a kereslet nem tölti ki a rendelkezésre álló kapacitásokat. Ezért hosszú távú, ciklusokon átívelő beruházási programokat és állami támogatást javasolnak az ágazat növekedésének serkentésére.
Forrás: Profitline
Fotó: Canva
Beton és fenntarthatóság 2025
Hogyan formálják a 2025-ös innovációk a fenntartható beton jövőjét?
Kiemelt példa a karbonmegkötő technológia alkalmazása, ahol a friss beton képes ipari CO₂-t tartósan beépíteni az anyagszerkezetébe. A cikk ismerteti az alacsony klinkertartalmú, új generációs cementeket is, amelyek jelentősen csökkentik a gyártás kibocsátását.
Bemutatnak 3D-nyomtatott beton szerkezeti megoldásokat, amelyek anyagtakarékosabb kivitelezést tesznek lehetővé és szó esik olyan megvalósult projektekről is, ahol optimalizált receptúrával és digitális tervezéssel mérsékelték az ökológiai lábnyomot.
Az innovációk nem csupán laboratóriumi kísérletek, hanem már működő beruházásokban bizonyítanak. A digitalizáció és az életciklus-szemlélet egyre inkább alapkövetelmény a tervezésben.
A cikk inspiráló példákon keresztül mutatja meg, hogyan válhat a beton a klímatudatos építés egyik kulcsanyagává. Részletesebben a Beton.hu oldalán olvashatnak a projektekről!
Idén is meghirdetjük a Minden építés alapja pályázatot!
Minden építés alapja 2026 – Betonpályázat egyetemi hallgatóknak
Betonozd be magad a szakmába szakdolgozatoddal, TDK-dolgozatoddal, házidolgozatoddal, vagy féléves (komplex-, diploma-) terveddel!
Várjuk:
• a betonból tervezett szerkezeti, előregyártott és kreatív megoldásokat,
• a beton előállításához szükséges anyagokhoz és technológiákhoz kapcsolódó konkrét, innovatív elképzeléseket.
Engedd el a fantáziádat, várjuk kreatív ötleteidet! Kíváncsiak vagyunk, hogy a jövő mérnökeként milyen világot, várost, épületeket álmodsz meg? Hogyan képzeled a jövő építését, a felhasznált anyagokat és azok előállítási technológiáját? Legyetek merészek, ötletesek!
További részletek és a jelentkezési lap a beton.hu oldaláról letölthető!
Újabb hat zöld projektet támogat a DDC – 7,5 millió forint jut a helyi közösségeknek
7,5 millió forint értékben újabb hat zöld beruházás megvalósítását támogatja a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) 2026-ban. Idén már 15. alkalommal hirdette meg a DDC a Zöld Megoldás-pályázatát a Beremendi és a Váci Cementgyár közelében működő közösségek, szervezetek számára, hogy elősegítsék a környezettudatosabb és természetközelibb szemléletmód kialakítását és elterjedését.
Forrás és kép: Duna-Dráva Cement Kft.
Szakmai példaképeket díjazott a MAPEI
A Mapei 2026. március 3-án rendezte meg díjátadóját, ahol a 2025-ös év legkiemelkedőbb szakembereit ismerték el az „Emberfeletti kitartás és szakmai csúcsteljesítmény” jegyében.
Az esemény célja, hogy reflektorfénybe állítsa azokat a burkolókat és kivitelezőket, akik munkájukkal nemcsak minőséget, hanem példát is mutatnak a szakmában. A fődíjat Makkai Attila vehette át, akinek szakmai elhivatottsága és precizitása kiemelkedő teljesítményt tükröz. A lakossági projekt kategóriában Csille Krisztián és Csille László bizonyult a legjobbnak, míg a nem lakáscélú projektek közül Perger Péter munkája emelkedett ki.
Külön elismerésben részesült Tóth Pál, aki a „Zöld megoldások” díjat nyerte el fenntartható szemléletű munkájával. A zsűri kizárólag a kivitelezés minőségét értékelte, a felhasznált termékek márkája nem befolyásolta a döntést. Az elismerések ismét rámutattak arra, hogy a szakmai alázat, a kitartás és a magas színvonalú munka hosszú távon valódi értéket teremt az építőiparban.
Forrás és kép: Mapei