Hogy meddig tarthat a lejtmenet, és mi segítheti a lakásépítési szektor kilábalását, arról a piac szakértői mondták el véleményüket. 

Bár az adásvételek száma és a lakásárak emelkedése már jelzi a piaci fordulatot, a lakásépítések terén ez továbbra sem érezhető. A KSH legfrissebb adatai szerint 2024 második negyedévében Magyarországon összesen 6027 új lakás épült, ami az idei első félév egészét tekintve 18%-os visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 8972 volt, ami szintén 18%-kal maradt el a 2023-as adatoktól.

2024 I. félévében 6027 lakást vettek használatba, 18%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A fővárosban 8,3%-kal kevesebb, összesen 2124 lakás épült. A megyei jogú városokban 20, a többi városban 27, a községekben pedig 19%-kal csökkent az átadott lakások száma a 2023 első félévihez képest.

A részletes adatokból az látszik, hogy a főváros kicsit jobban szerepel az országos átlagnál, Budapesten ugyanis az idei első félévben 2124 új lakást vettek használatba, ami kevesebb mint 10 százalékos csökkenésnek felel meg. A hazai lakásépítésekben most válik érezhetővé a 2022 második felében történt nemzetközi gazdasági megtorpanás, ami az építési engedélyekben még most is tetten érhető. A lakásépítések visszafogott teljesítményét csak az 1-2 lakásos családi- és ikerházak kompenzálják - mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A lakásépítési kedv alakulásáról szólva a szakember azt mondta, hogy hosszabb időtávon, jelentősen nőtt az új építésű családi és ikerházak aránya, fa társasházi lakásokhoz képest. Öt évvel ezelőtt az eladásra kínált új lakóingatlanok 22 százalékát adták a családi és ikerházak, ezzel szemben ma már 34 százalékos az arányuk, vagyis ezek a lakóingatlanok egyre népszerűbbek a saját célra vásárló vevők körében.

Az újlakáspiac viszont meglehetősen koncentrált, mert az eladási céllal épülő lakások háromnegyedét Budapesten és az agglomerációs övezetében, illetve a Balaton környékén kínálják megvételre. 2023-ban pedig ezekben az övezetekben épült az összes lakás több mint 60 százaléka.

Mikor jöhet a fordulat?

A magas kamatok, a hektikus energiaárak és a sokáig magas infláció jelentősen korlátozták a lakosság szabadon elkölthető pénzeszközeit, ami visszaesést eredményezett a lakásépítési és otthonfelújítási piacon. Az inflációs nyomás és az energiaválság nemcsak az építési és felújítási kedvet rontotta, hanem az építőipari költségeket is növelte, erősítve ezzel az ördögi kört. Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője bízik benne, hogy a piac a mélyponthoz közelít, azonban a vállalat szerint idén még a tavalyi 18,6 ezernél is kevesebb új lakás építésére kell számítani, míg a nagyobb lakóingatlan-felújítások volumene arányosan csökkenhet.

Fontosak az állami támogatások

Balogh László kiemelte, hogy az elmúlt években egyre nagyobb arányban vásároltak új építésű kertes ingatlant azok, akik részben az állami támogatások révén költöztek ilyen otthonokba vagy tervezik ezt.

Markovich Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy az Otthonfelújítási Program indulásának csúszása miatt annak pozitív hatása még nem érezhető, de várhatóan hónapról hónapra egyre jobb számokat fogunk látni, különösen szeptembertől, októbertől, amikor nagyobb tömegben megindulhatnak a kifizetések.

A szakember bízik abban, hogy az otthonfelújítási támogatási program elindulásával az építkezések és felújítások üteme felgyorsul, és a piac újra lendületet kap. A várakozások szerint jövő tavasszal már teljes gőzzel működhet a program, elérve azokat a számokat, amelyeket a szakértők jósolnak. Egy erősebb 2025-ös lakásépítési és felújítási adathoz azonban több tényező együttállására van szükség. Az optimistább lakossági várakozások, az infláció felett növekvő jövedelmek és jó kamatszintek mellett elengedhetetlen egy gördülékenyen lehívható, széles körben reálisan elérhető támogatási kínálat, amely a meglévő energetikai támogatásokat újabbakkal egészíti ki.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) szakértői szerint fontos ösztönző a lakásépítéshez az 5%-os lakásáfa meghosszabbítása 2026. december 31-ig a 150 négyzetméternél kisebb új építésű lakásokra és a 300 négyzetméternél kisebb családi házakra, akárcsak az idén bevezetett CSOK Plusz és a kibővített falusi CSOK. A teljes lakásállomány minőségi megújításához azonban jóval több forrás szükséges, így a TLE azt javasolja a kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe.

A TLE szerint a lakhatási krízis csökkentéséhez, a lakásállomány minőségi megújításához, valamint az ágazat fellendítéséhez is hozzájárulna egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten és a nagy ipari centrumokban. Egy ilyen bérlakásprogram – a kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni.