Tavaly az Euroconstruct országok teljes építési teljesítménye 1,4%-kal esett vissza, mely valamivel jobb a hat hónappal ezelőtt vártnál. A negatív tendencia viszont 2024-ben is folytatódni látszik, és idén 2,7%-os csökkenés várható, főként amiatt, hogy a 19 Euroconstruct ország közül 15-ben az új lakásépítési szegmens jelentős kihívásokkal néz szembe.
Pozitív fordulatra 2025-ben lehet számítani és a kedvező tendencia 2026-ban is folytatódhat - derül ki az európai építésre vonatkozó új előrejelzésből, amelyet a 97. Euroconstruct Konferencián mutattak be. A konferenciát a Prognoscentret, a szervezet svéd tagja szervezte Stockholmban június 11-én.
Az Euroconstruct térség gazdasági kilátásai meglehetősen vegyesek. A tavalyi szerény, 0,4%-os növekedést követően – amikor hét tagország gazdasági teljesítménye csökkent – az idei évre várható növekedés mérsékelt, 1,1%-os lesz. A lakossági fogyasztás és az export növekedése is visszafogott marad. Bár 2025-ben az Euroconstruct térség gazdasága várhatóan némileg élénkülni fog, a 2%-os növekedési határ továbbra is elérhetetlennek tűnik a számos visszafogó tényező, például az inflációs sokk utóhatásai miatt. A 2024-2026 közötti időszak legpozitívabb gazdasági kilátásai Írországban és Magyarországon várhatóak, míg a legnegatívabbak Olaszországban és Németországban.
A kamatok folyamatos emelkedése és a magas költségvetési hiány is visszafogja a gazdasági növekedést. Az Euroconstruct elemzői mindkét tényezőt egyértelmű akadálynak tekintik az európai építési piacon. A központi költségvetés, valamint a regionális és helyi önkormányzatok korlátozott pénzügyi mozgástere negatív következményekkel járhat az esetleges adókedvezményekre, a pénzügyi juttatásokra, a programok biztosítására, vagy a közszféra közvetlen építési igényére.
A finanszírozási feltételek, mint az építési piac befolyásoló tényezői, jelenleg minden fő építési szegmensre negatívan hatnak. A meredek kamatemelések rövid idő alatt jelentősen megnehezítették a háztartások és cégek számára az építési projektek finanszírozását, és ennek normalizálódása lassan zajlik. Az EKB legfrissebb hitelezési felmérése szerint az eurózónában a lakossági lakáshitelek iránti kereslet az utóbbi időben stabilizálódott, de a vállalati hitelkereslet 2024 második negyedévéig tovább gyengült, és továbbra is egyértelműen negatív tartományban maradt.
Ezzel szemben 2021 óta először vált valamivel enyhébbé a háztartások lakásvásárlási hitelelbírálása, bár a bankok továbbra is nagyon óvatosak egyéb hitelformák esetében. Az elmúlt évek problémái – mint a kamatfordulat, infláció és az építési költségek emelkedése – továbbra is visszafogják az építkezések számát. A mélyépítés területén azonban idén erőteljes bővülés várható, főleg a kormányok pénzügyi támogatásának köszönhetően.
A 19 ország eltérő mérete miatt a névleges építési volumen 10 milliárd eurótól csaknem 500 milliárd euróig terjed. Ha az építési teljesítményt az adott GDP-hez viszonyítjuk, a szórás lényegesen kisebb: 2023-ban az átlag 11% volt. Olaszország vezetett 14%-os aránnyal az építés gazdasági teljesítményhez viszonyítva, mivel az építőipar jelentős bővülést könyvelt el 2021-ben és 2022-ben. Ugyanakkor Olaszország gazdasági növekedése évek óta lassú sok más országhoz képest. A lista végén Írország állt 6%-kal, ahol az ipar szerkezete és jogi/adókerete miatt nagyon magas az egy főre jutó GDP. Magyarország a hatodik helyen állt tavaly az Euroconstructban, az ország teljes építési teljesítménye a GDP 12%-át tette ki.
Forrás: Tervlap
Eredeti forrás: 97. Euroconstruct Konferencia Sajtóanyaga
Magyar verzió: Buildecon, az Euroconstruct magyar tagintézete
