Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti építőipari rezsióradíj 2023. évre meghatározott, általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértéke 5856 forint/óra lehet jövőre – derül ki egy most társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből, amit a Portfolio szúrt ki.

Az építőipari rezsióradíj a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített – a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett – összes költségét tartalmazza.

A rezsióradíj kiszámításához az összes költséget és nyereséget le kell osztani a valós munkavégzésre fordított órák számával. Például, ha havi 168 órát dolgozunk, az egy hónapban, átlagosan 21 munkanappal számolva – olvasható.

Az építőipari szektor hazai szereplői 2008 óta alkalmazzák ezt a díjtételt a hatályos jogszabályok értelmében.

Novemberben lehet csak törvény

Ahhoz, hogy az említett építésgazdasági intézkedésekkel érdemben foglalkozni lehessen, az Országgyűlésnek előbb el kellene fogadnia a Magyar Építészetről szóló törvényt, mert annak a végrehajtását szolgálják a fenti elképzelések is. Koji László információi szerint az új építészeti törvény parlamenti végszavazása novemberben várható. Az ÉVOSZ folyamatosan követi és véleményezi az alakuló törvény szövegét. A tervezet egyelőre még nem volt a kormány asztalán, és társadalmi vitára sem került még sor, de utóbbi várhatóan szeptemberben megtörténik majd. Ezután tárgyal róla a kabinet, majd jöhet a plenáris vita a Parlamentben.

Koji László felidézte, hogy a Nemzeti Építőanyag-kereskedelmi Hálózat gondolata kapcsán tavasszal komoly aggodalmakat fogalmaztak meg a piaci szereplők, hiszen a kezdetekben egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy az államnak mikor lesz elővásárlási joga az építési anyagok piacán. Nagyságrendileg ezer építőanyag-kereskedéssel foglalkozó cég működik az országban, és komoly verseny zajlik közöttük, és az ÉVOSZ szerint az ellátásról is tudnak gondoskodni, ezért sem volt érthető, hogy mi szükség lehet egy állami kereskedőház létrehozására.

Aztán a koncepció szövege alapján megnyugodhattak a kedélyek. Eszerint ugyanis csak abban az esetben kapna szerepet az NÉKH, ha az ellátási lánc sérülne, és ha az exportra szánt építőanyagok, építési termékek tekintetében az állam úgy dönt, él az elővásárlási jogával. Az ÉVOSZ elgondolása szerint ez nem is egy hagyományos értelemben vett cég lenne, hanem inkább egy online kereskedés, ami elsősorban az állami beruházásokhoz szükséges kritikus építési termékek beszerzésére segítene rá. Némileg árnyalja a képet az, hogy az elmúlt évben csak egy olyan termék volt, amely esetében az ellátás bizonytalan volt, ez pedig a cement. Ugyanakkor a Szakszövetség szerint ennek a hiánynak hátterében egyfajta állóháború zajlott az állam és a cementipari vállalkozások között, akik monopolhelyzetben vannak. Az tény, hogy a múlt év első felében nem volt elegendő cementkészlet a piacon.

A cementipari termékek importjának aránya 40-ről 60 százalékra emelkedett.

Ezek alapján jogosan gondolhatják úgy a piaci szereplők, hogy fölösleges az állami kereskedő.

Mélypont

Napokban a kormány váratlanul „kiemelt társadalmi, politikai, gazdaságfejlesztési” jelentőségűnek nevezett 24 projekt azonnali, kiviteli terv mélységű előkészítéséről döntött, ami talán némi lélegzetvételhez juttatta a piacot. Ezzel kapcsolatban Koji László elmondta, elsősorban út-vasút és mélyépítési munkáknak az előkészítésére kapott felhatalmazást Lázár János miniszter. A mélyépítési alágazat sérült leginkább az utóbbi 2-3 évben.

Július végén az egy évvel ezelőtti szinthez képest 41 százalékkal volt kevesebb a megrendelési állomány.

Ha a teljes építésipari ágazatot nézzük, akkor a tavalyihoz képest 30 százalékkal csökkent a rendelésállomány, míg az újonnan megkötött szerződések volumenénél pedig 37 százalékos csökkenést voltak kénytelen elszenvedni a magyar cégek.

Az ÉVOSZ elnöke közölte azt is, hogy az építőipar március végétől létszámkibocsátóvá vált, az év elején 385 ezer embert foglalkoztattak, jelenleg pedig ennél 15-20 ezerrel kevesebbet. Megerősítette azt, amit tegnap szakszervezeti vezetők a Napi.hu-nak elmondtak: a nem betanított segédmunkások elbocsátásával próbáltak a cégek javítani a helyzeten. A mérnököket szeretnék a cégek megtartani, de az elmúlt időszakban megjelent az a tendencia, hogy a magasan kvalifikált szakemberek home officeból Nyugat-Európába, vagy az arab világba dolgoznak be, és félő, hogy magyarországi megrendelések nélkül tartós lesz ez a munkakapcsolat és akár még ki is költöznek. Koji László arról is beszélt, hogy még nem látni, milyen eredményei lehetnek a második félévben meghozott kormányzati intézkedéseknek, de ha még piaci élénkülés is történne, év vége, vagy jövő év eleje előtt azokból szerződéskötés nem lesz.

Forrás:   napi.hu