A kormányzat őszi jogalkotási tervében újfent szerepel a Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás (NÉNY), valamint a Nemzeti Építőanyag-kereskedelmi Hálózat (NÉKH) terve, melyről a szakmai egyeztetéseket az ötletgazda Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szeptembertől kezdené el. A Lázár János vezette tárca alapcéljával, az importkitettség csökkentésével az ágazati szereplők is egyetértenek, ugyanakkor annak megvalósulását nem feltétlenül egy állami kereskedőtől várják.

Novemberben lehet csak törvény

Ahhoz, hogy az említett építésgazdasági intézkedésekkel érdemben foglalkozni lehessen, az Országgyűlésnek előbb el kellene fogadnia a Magyar Építészetről szóló törvényt, mert annak a végrehajtását szolgálják a fenti elképzelések is. Koji László információi szerint az új építészeti törvény parlamenti végszavazása novemberben várható. Az ÉVOSZ folyamatosan követi és véleményezi az alakuló törvény szövegét. A tervezet egyelőre még nem volt a kormány asztalán, és társadalmi vitára sem került még sor, de utóbbi várhatóan szeptemberben megtörténik majd. Ezután tárgyal róla a kabinet, majd jöhet a plenáris vita a Parlamentben.

Koji László felidézte, hogy a Nemzeti Építőanyag-kereskedelmi Hálózat gondolata kapcsán tavasszal komoly aggodalmakat fogalmaztak meg a piaci szereplők, hiszen a kezdetekben egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy az államnak mikor lesz elővásárlási joga az építési anyagok piacán. Az országban mintegy ezer építőanyag-kereskedő működik, ami erős versenyt jelent, az ÉVOSZ szerint képesek gondoskodni az ellátásról, így nem érthető, miért lenne szükség egy állami kereskedőház létrehozására.

Később a koncepció szövege alapján megnyugodhattak a kedélyek. Eszerint ugyanis csak abban az esetben kapna szerepet az NÉKH, ha az ellátási lánc sérülne, és ha az exportra szánt építőanyagok, építési termékek tekintetében az állam úgy dönt, él az elővásárlási jogával. Az ÉVOSZ elgondolása szerint ez nem is egy hagyományos értelemben vett cég lenne, hanem inkább egy online kereskedés, ami elsősorban az állami beruházásokhoz szükséges kritikus építési termékek beszerzésére segítene rá. Némileg árnyalja a képet, hogy az elmúlt évben csupán egy termék esetében volt kétséges az ellátás, ami a cement volt, ám a Szakszövetség szerint a hiány miatt az állam és a cementipari vállalkozások között egyfajta állóháború alakult ki. Ugyanakkor tény, hogy a múlt év első felében nem állt rendelkezésre elegendő termék.

A cementipari termékek importjának aránya 40-ről 60 százalékra emelkedett.

Ezek alapján jogosan gondolhatják úgy a piaci szereplők, hogy fölösleges az állami kereskedő.

Mélypont

A napokban a kormány váratlanul „kiemelt társadalmi, politikai, gazdaságfejlesztési” jelentőségűnek nevezett 24 projekt azonnali, kiviteli terv mélységű előkészítéséről döntött, ami talán némi lélegzetvételhez juttatta a piacot. Ezzel kapcsolatban Koji László elmondta, hogy elsősorban az út-vasút és a mélyépítési munkáknak az előkészítésére kapott felhatalmazást Lázár János miniszter. A mélyépítési alágazat sérült leginkább az utóbbi 2-3 évben.

Július végén az egy évvel ezelőtti szinthez képest 41 százalékkal volt kevesebb a megrendelési állomány.

Ha a teljes építésipari ágazatot nézzük, akkor a tavalyihoz képest 30 százalékkal csökkent a rendelésállomány, míg az újonnan megkötött szerződések volumenénél 37 százalékos csökkenést voltak kénytelen elszenvedni a magyar cégek.

Az ÉVOSZ elnöke közölte, hogy az építőipar március végétől elkezdett munkavállalókat elbocsátani: az év elején 385 ezer embert alkalmaztak, jelenleg pedig 15-20 ezerrel kevesebbet. Ezt megerősítette a szakszervezeti vezetők korábbi állítása, akik elmondták, hogy a cégek a be sem tanított segédmunkások elbocsátásával igyekeztek javítani a helyzeten. A cégek szívesen megtartanák a mérnököket, de az utóbbi időben látható tendencia, hogy a magasan képzett szakemberek home officeból Nyugat-Európába vagy az arab világba dolgoznak be. Ez fenyegetheti a magyarországi munkakapcsolatokat, és akár tartósan is távol maradhatnak, ha a hazai megrendelések elmaradnak. Koji László továbbá említette, hogy a második félévben hozott kormányzati intézkedések hatásai még nem láthatók teljesen, és még egy piaci élénkülés esetén sem várható szerződéskötés év végéig vagy jövő év elejéig.

Forrás: napi.hu

Fotó: Pixabay